Reggeli Magyarország, 1944. február (51. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-01 / 25. szám

n­im4 február 1 kedd — Ára 14 fillér VI. (LI.) évfolyam, 25. szám FŐSZERKESZTŐI SZVATKÓ PÁL Előfizetési ár 1 hóra 3.40, negyedévre 9.80 pengi Új szovjet támadás a keleti arcvonal déli szakaszán Tizenkét óra alatt több m­int 100 gép lelövését jelentik a németek Miller. Ez a küzdelem Németország győzelmével végződik Berlin, január 30. Hitler Adolf a ha­talom átvételének tizenegyedik évfor­dulója alkalmából főhadiszállásáról rádióbeszédet intézett a a német nép­hez. — Régen elmúlt már az az idő, — mondotta — amikor még úgy látszott, mintha ez a harc is egyike volna az Anglia által minduntalan felidézett európai viszályoknak, amelyek a brit birodalom javára képtelenné akarják tenni a szárazföldet az erők egyensú­lyának fenntartására. Nem az a kér­dés többé, vájjon a mai háborúban sikerül-e fenntartani vagy he­lreállí­­tani az erők régi egyensúlyát, hanem az, hogy a küzdelem végén kié lesz a hatalom Európában. Az európai nép­családé, amelyet legerősebb állama képvisel, vagy pedig a bolsevista ször­nyetegé? Az első eset azonban csak úgy képzelhető el, ha Németország megnyeri ezt a háborút, amelyet nem­csak saját magáért, hanem az egész Európáért vív. Máskülönben a Szovjet lesz a győztes. Vagy Németország vagy a Szovjet ? Egészen bizonyos az,­ hogy ebben a harcban csak egyetlen győztes lehet, mégpedig vagy Németország, vagy a Szovjetunió. Németország győzelme Európa fenntrtását jelenti, a­­ szovjet győzelem pedig megsemmisítését Ez olyan világos, hogy minden nem egé­szen elvakult angolnak is be kell lát­nia. Ha mégis úgy tesznek, mintha másként is történhetnék, ez csak azzal függ össze, hogy a háborúért felelős londoni bűnösök nem látnak már más lehetőséget arra, hogy kievickéljenek a hínárból, amelybe belekeveredtek. Anglia és az Egyesült Államok szá­mára tehát egyáltalán nem kérdés többé, hogy a háború után maguk akarják vagy tudják-e leküzdeni a bolsevizmust- csa­k viz a kérdés, vájjon tudnak-e védekezni".saját országukban a bolsevizálódás ellen. 71 lengyel példa Annak pedig, hogy mit várhat Eu­­rópa a gyakorlatban az angol segély­­ígéretektől,­­ ege.-­ at­tan­abb bizonyítéka az angol-amerikai magatartás, Len­gyelország, Finnország, a balti állla­­mok, valamint egész Délkelet-Európa sorsával szemben. A Lengyelországot megsegítésének leglelkiismeretlenebb szavatossági ígé­reteivel kergették annak idején harcba Németország ellen. Egyéb államokra segélynyújtási egyezményeket kény­­sz­erítettek és most époly hazug szóla­­m­okal elejtik és feláldozzák ezeket az országokat. És pedig azért, mert a bol­­sevizmus győzelme esetén Anglia kép­telen megakadályozni a fejlemények ilyen alakulását. De nem lesz még ab­ban a helyzetben sem, hogy saját bol­­sevizmustól fertőzött ellenzékével szemben más politikát képviseljen, vagy éppenséggel sikerrel keresztül is vigyen.­­ Az európai államok és ezzel egész Európa megmentésének kérdését kizá­rólag a nemzetiszocialista német nép ús védereje dönti el a vele szövetkezett államokkal együtt. Ha azonban a biro­dalom összeomlik, nincs más állam Európában, amely az új tatárjárással szemben hathatós ellenállást fejthetne ki. 71 nemzeti szocialista forradalom — A német nép i meg tudja vívni a sorsdöntő harcot a mnaga, valamint az egész európai szárazföld fennmaradá­sa érdekében és ezt az isteni gondvise­lés ama kegyének köszönheti, amely a hatalomért folytatott hosszú küzdelem után tizenegy évvel ezelőtt diadam­a­­san célhoz vezette a nemzetiszocializ­must. — 1933 január 30-a nélkül, a nemzeti­­szocialista forradalom nélkül, annak hatalmas belső tisztogató és újjáépítő munkája nélkül ma nem volna tényező Európában, amely szembeszá­lhatna a bolsevista szörnyeteggel, mert az ak­kori Németország maga is oly beteg volt és annyira gyenge a növekedő zsidó fertőzéstől, hogy aligha gondol­hatott volna akár csak arra is, hogy befelé úrrá legyen a bolsevista veszé­lyen, nemhogy kifelé is védekezhessen ellene.­­ Nemcsak hatalmi, hanem minde­­nekelőtt társadalmi és gazdasági fel­adatokat kellett megoldanunk, hogy erre a leszámolásra fel legyünk ké­szülve. A nemzetiszocializmus 11 év­vel ezelőtt haladék hajlamul hozzákez­dett tervei­­megvalósításához és köz­ben sikerült még éppen idejében olyan alapot teremteni, amely nemcsak belső erő kifejtésére képes, hanem kifelé olyan hatalmat képvisel, amely lehe­tővé teszi, hogy betöltse azt az euró­pai hivatást, amelyet az ókorban an­nak idején Görögország vállalt a per­zsák ellen. Róma a punok eleje és a későbbi évszázadban nyugat töltött­ be a keleti betörésekkel szemben. " Hitler ezután négy pontba foghívta­, ismertette a nemzetiszocializmus­­ 1933-as célkitűzéseit, a szociá­­l munka­­tervet és a véderő felépítésére irá­nyuló elhatározásokat, majd így foly­tatta: — A német nép közössége saját tö­rekvéseit látta megtestesítve ebben a mozgalomban magában. Tehát nem az állam a­lkította a mozgalmat a rákö­vetkező években, hanem a mozgalom alakította az államot. Sok nagy ered­ményt értünk el. Ebben az államban ma minden fiatal német bői születésre, származásra, szülei vagyonára és állá­sára, úgynevezett műveltségére stb. való tekintet nélkül, tisztán saját ér­demei alapján, akarni lehet, ez a nem­zeti szocialista forradalom egyik döntő eredménye.­­ A legjobban ma a háborúban mu­tatkozik meg, hogy a német nép testé­nek ez a szociális felépítése milyen gyorsan ment végbe. Mert a­ véderő is belekapcsolódott most ebbe a fejlő­désbe. A fiatal tisztikarnak több mint 30­­százaléka a legénység soraitól ke­rült ki és ezek összekötő hidat teremte­nek sokezer munkással és paraszttal vagy a kis középosztály tagjaival. Ti háború — Semmi sem bizonyítja jobban azt a tényt, hogy a nemzeti szocialista for­radalom szervezetileg, gazdaságilag és hatalmilag az önvédelemhez elég erős fegyvereiket adott a német nép kezébe, mint az az óriási küzdelem, amely most már öt éve dúl. Ez a küzdelem sem fejlődhetik más irányban, mint ahogyan eddig a világ minden más nagy háborúja fejlődött. Az esemé­nyek váltakozása csak arra hathat nyomasztólag, aki nem tud történelmi­leg látni és gondolkozni. Az az út amely 1918-ból, a félvak katona rén­­­képétől az 1944-es nemzeti szociáli­s állam valóságához vezet, hatalmas­bk és éhezebb volt, mint az az út, an­­y­a­n ii birodalmat a végső győzelem­hez vezeti. Az azonban, hogy ez a küz­delem Németország és ezzel Európa győzelmével végződik nyugati és ke­leti gonosz támadóival szemben, az minden nemzeti szocialista szemében nemcsak hite kifejezése, hanem az egész eddigi harc befejezéseként belső biztos tudat.. . Ennek a győzelemnek zálogai ma nemcsak a künn harcoló katonák, ha­­,?.z otthon harcolók is. Az első vi­­lágháborúban megszületett a nemzeti­­sz'ic!.a!.i?n!us’ a másodikban, most meg­erősödik és megszilárdul. Bármi is tör­ténjék, az otthonmaradottak soha sem fognak kétségbeesni, mert tisztá­ban vannak sorsukkal és látják künn a harctereken értük küzdő fiaikat , a katonák soha sem fognak csüg­gedni és a legnehezebb napok után is fura összeszedik erejüket, mert az ő ke­zükbe van letéve nemcsak dolgozó, ha­nem a nem kevesebb hősiességgel küz­dő otthonmaradt hozzátartozók sorsa. Az ellenségünk megkísérli, hogy a né­met népet és a Birodalmat robbanó- és gyújtóbombákkal összeomlásba sodorja, ezzel azonban csak még inkább meg­szilárdítja szociális egységében és meg­teremti azt az erős államot, amelyet a Gondviselés kiszemelt arra, hogy a következő évszázadokban Európa tör­ténelmét alakítsa. Az, hogy ez a hatal­mas és a világot megrendítő folyamat fájdalom és kín közepette megy végbe, a Gondviselés örök törvénye, mert minden nagyság harcban születik meg és minden egyes földi halandó fájdal­mak közepette jön a világra. — Népünk újjászervezésének 12. évé­ben a harctéren és otthon egyaránt a legkeményebb feladatok előtt ál. De bármennyire üvölt és tombol a vihar várunk körül, a végén, mint minden zivatar, egy napon elcsendesül és a sötét felhőkből akkor ismét előragyog a nap azokra, akik állhatatosan és rendületlenül hitükhöz híven teljesítet­ték kötelességüket . Minél nagyobb gondok sújtanak ma, annál többre értékeli és jutalmazza majd a Mindenható azoknak a munká­ját, akik egy egész ellenséges világgal szemben megőrizték a zász­ót hű ke­zükben és azt tán tar óhatatlanul vitték előre. Ez a harc ellenségeink minden ördögi ármánya ellenére mégis a Né­met Birodalom legnagyobb győzelmé­vel fog végződni. A keleti csata súlya mindjobban a szárnyakra tolódik Berlin, január 3. (NST)­­A keleti hadszíntéren folyó nagy téli csata súlypontjai mindjobban a ké­t szárny­ra^ tolódik, aminek nyilván az \ a ma­­gy­ ár­a.Ja, hogy a szovjet heteken át 11 12PJ*, já .fvr .? j meg a német arcvonal kowpfenek áttörését. A szovjet hadá­szati terveinek ez a gyökeres megvál­toztatása arra vezetett, hogy az arcvo­nal középső részén folyó hadművelet­nek most már csak helyi jelentőségük van. Mindamellett tagadhatatlan, hogy­a ezek a helyi jellegű harcok is igen nagy követelményeket támasztanak a német védősereggel szemben. Az utak teljesen víz alatt állanak és még terepjáró gépkocsikkal sem járhatók. A téli csata északi súlypontja to­vábbra is Oranienbaum és az Ilmen tó között van, ahol a szovjet a megtize­delt kötelékek állandó feltöltése révén két hét óta szünet né­kül veti be töme­geit a német arcvonal áttörése érdeké­in. A szovjet itt kétségkívül a balti őrségbe akar betörni. 71 Szovjet új offenzívája a keleti bauszintész déli szárnyán , Berlin, január 31. (NST/ Kirovograd és Cserkasszi térségében­ is­mét rend­­kívüli súlyos harcok tombolnak. Kiro­­vográdtól északnyugatra a Szovjet három lövészhadosztályt és egy páncé­los dandárt vetett harcba a német vo­­nalak áttörésére. A támadást egy pán­célos német SS-kötelék fogta fel és Tigris harckocsijaival a támadó 25 szovjet harckocsi közül 22-őt kilőtt A németek teljes egészében megtartották eredeti állásaikat N­agy légicsata Majna-Frankfurt fölött Berlin, január 31. (Német TI) Ja­nuár 29-én a déli árakban erős ameri­kai bombázókötelékek támadást intéz­tek nyugatnémet terület el­en. Majd­nem zárt felhőtakaró és kiterjedt köd­­rétegek mellett az amerikai repülők­ nem láttak le a földre és csak vaktá­ban dobták le bombáikat, főként Majia-Frank­furt lakónegyedeire. A német égvédelem a kedvezőtlen időjá­rási helyzet mellett is jó eredménnyel vette fel a harcot az északamerikai bombázókötelékekkel. A felhők felett elkeseredett légi csaták fo­lta­k. A még kiegészítésre szoruló jelentések szerint a német légvédelem legalább 50 észak­amerikai repülőgépet megsemmisített, túlnyomórés­zt négymotoros bombázó­kat. Az angol-amerikai légierő ezzel nem egészen 12 óra leforgása alatt több mint 100 repülőgépet vesztett 800 főnyi személyzettel. (MTI) Újabb légitámadás Bern­t ellen Berlin, január 31.­ (NST) Brit bom­­bázó kötelékek vasárnap este újabb tá­­madást hajtottak végre Berlin ellen. A támadás — mint hivatalosan közöl­ték — a birodalmi fogáron kiterjedt

Next