Reggeli Magyarország, 1944. március (51. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-01 / 49. szám

1944 március 1 szerda - Ára 14 fillér VI. (LI.) évfolyam 49. szám FŐSZERKESZTŐ» SZVATKO Phlo _______________ _ Előfizetési ár 1 hóra 3.40, negyedévre 9.80 pengi A finn birodalmi gyűlés zárt ülésén Linkomics miniszterelnök beszámolt a helyzetről Td­dirták a német-finn gazdasági egyezményt — 7112 órás bombázásnak 60 halottja van Helsinkiben J A londoni lengyel kormány már nem számit Moszkva ellenjavaslat ár­a - Hivatalos olasz közlés a háború mérlegéről — Moszkvában tizenötmillióra becsülik a Szovjet háborús halottainak számát Stillfried Waldemar gróf nyugalma­zott vezérőrnagy — mint az NST je­lenti Berlinből — abban foglalja össze a most lezárult február hónap katonai eseményeit hogy az elmúlt hónap nem hozott új hadászati helyzeteket, még­­kevésbé pedig olyan csatákat amelyek eldönthetnék a háborút. Február ki­emelkedő eseményei a következők vol­tak: a keleti hadszíntér északi és déli részén visszavették a német vonalakat, Olaszországban kudarcba fulladt min­­den angolszász erőfeszítés és végül a légiháború mindkét részről fokozódott. A tél eddigi folyamán a nagy szov­jet offenzíva legfőbb súlypontja Kiev térsége volt, amelyből kiindulva a Szovjet nyugati és délnyugati irány­ban tört előre. Február folyamán eb­ben a térségben némileg enyhült az orosz nyomás. Az orosz lovasság tö­­megtámadásai, amelyek Rovno és Luck elérése után Dubno ellen irányultak, teljes kudarcba fulladtak és az offen­zíva lendületét teljesen megbénították a Pripjet mocsarak okozta utánpótlási zavarok. A Pripjettől északra és a Be­rezina alsó folyásának térségében ez­zel szemben még most is tart az orosz támadás, a­nélkül, hogy említésre­­méltó sikereket érne el. Mindössze Ro­­gacsev városát kellett feladni. A támadások másik súlypontján, Vitebszk környékén februárban befeje­ződött a második nagy csata. Az oro­szok több mint ötven hadosztályt dob­tak be ebbe az ütközetbe és óriási vér­­veszteséget szenvedtek, győzelmet azon­ban itt sem tudtak aratni. A németek továbbra is tar­tják az arcvonalnak ezt a sarkpontját. Ettől északra a terv­szerűen hajtották végre a múlt év nyara óta előkészített elszakadó mozdu­latot, amelynek célja az arcvonal visz­­szavétele volt a Pejpusz­tó mögé. A Szovjet hiába próbálta északról fel­­göngyölíteni ezt az új német arcvona­lat, minden ilyen irányú kísérlete ku­darcba fulladt. Az elkeseredett harcok ezen az arcvonalszakaszon tovább tar­tanak. A keleti hadszíntér déli szárnyán szintén nem jutott még nyugvópontra a helyzet. Nikopoltól nyugatra, Kri­­voj Rognál, Zlakopolnál és Zsaskovnál újabb és újabb áttörési kísérletekre került sor, amelyeket azonban a néme­tek mindenütt megakadályoztak. C­ser­­kasszitól nyugatra két héten keresztül körül volt zárva több német hadosztály, de ezeknek is sikerült minden komo­lyabb veszteség nélkül kitörniük. Olaszországban az angolszászok had­műveletei Nettunotól északra holt­pontra jutottak. A Róma irányában tervezett áttörés meghiúsult Az angol főváros ellen intézett he­ves német légitámadások, valamint a német légelhárítás sikeres működése — fejtegeti tovább a cikk — arra kész­tette az ellenséget hogy megváltoz­tassa taktikáját a német terület bom­bázása során. Minden jel arra mutat hogy az ellenség most elsősorban ka­tonai célpontokra, különösen pedig a német repülőgépgyárakra fogja majd­­ összpontosítani légitámadásait Egye­lőre azonban még mindig tartanak a polgári lakosság városai ellen intézett éjszakai b­omba­t­á­m­a­dások. A­ tél, amely sehogyan sem kedvez nagyobbszabású partraszállási hadmű­veleteknek, lassanként végefelé jár és az egész világ várja a partraszállást. Németország jól kihasználta a telet fokozta védelmi erejét, feltöltötte és átképezte tartalékait — fejezte be cik­két Stillfried vezérőrnagy. Jó pillanatnyi nyugalom, amely most valamennyi európai arc­­vonalom uralkodik. — írja a zürichi Tat — valamint a légi háborúban az átmeneti csend berlini megítélés sze­rint rövid harci szünet, amelyet nem politikai okok befolyásolnak. Inkább különös jelentőségű katonai esemé­nyeknek tulajdonítható, amelyek a be­látható jövőben lejátszódnak majd s amelyek előkészítése az arcvonal mö­gött most folyik. Berlinben minden­esetre úgy vélik, hogy az is, ami nem történik, sokszor nagyjelentőségű le­het. Gyakran bebizonyosodott, milyen hasznos háborúban a hallgatás és a várakozás. Nyilvánvaló, — írja a svájci lap tu­dósítója — hogy ezek a berlini utalások különösen Nyugatra és a keleti arcvo­­n­alra vonatkoznak. Keleten az orosz arcvonal mögött szüntelenül új csapa­tok sorakoznak fel, nyugaton pedig — angol forrásból származó közlések sze­rint - végéhez közelednek az előkészü­letek az in­vázióra. Egyelőre legkevé­bé Dél-Olaszországban várnak nagyobb katonai hadműveletet, bár az 5. ameri­kai hadsereg, amely most újjáalakul és nem adta fel a reménységet Cassino, ezzel a Rómába vezető út elfoglalá­sára. A légi háborúban beállott rövid harci szünet, amellyel a szövetségesek »non stop offenzívája« megszakadt, né­met vélemény szerint részben az ango­lok és amerikaiak által az elm­ílt hé­ten elszenvedett nagy veszteségeknek tulajdonítható­ ősei is ki vannak téve a teljes pusztul­­ásnak. Valamennyi lap úgy véli, hogy az erejében egyre növekedő orosz légi­támadásoknak ezúttal politikai céljai is vannak. Az országra, amely éppen ezekben a napokban dönt jövő állás­­foglalásáról, a légitámadá­­kkal pol­i­tikai nyomást akarnak gyakorolni Az Uusi Suomi ezzel kapcsolatban így ír: A légitámadások nyomán elszenve­­dett veszteségeket higgadtan el kell viselni, mert így kívánja a külső és belső arcvonal érdeke. A nemzet kész is az áldozatok viselésére, mert minde­­nekfölé­ áll a haza szabadsága. A légitámadás után természetesen, előtérben állnak a gyakorlati kérdé­sek is. A főváros szempontjából igen előnyösnek bizonyult, hogy a lakosság nagy része, elsősorban az aggok és gyermekek önként biztosabb h­elyre köt­öttek. A hatóságok minden eszköz­zel támogatják azokat, akik a követ­­kező napokban kívánják elhagyni Hel­sinkit. A sajtó annak lehetőségét is mérlegeli, hogyan lehetne megszer­­vezni a nagyarányú kényszerkiürítést. Stockholm, február 29. (MTI) Az Uusi Suomi — Linkomies finn minisz­terelnök lapja — vezércikkben a kö­vetkezőket írja: A finn békekérdésben a feszültség tetőpontjához közeledik. Tudatában vagyunk annak, hogy a döntés most kizárólag a finnek kezében van. Nem tartottak vissza finn hajó­kat a német kikötőkben Berlin, február 29. (Interinf) Egy február 28 áról származó svéd felje­­lentés szerint a németek bizonyos számú finn hajót tartottak vissza a németországi kikötőikben. Mint az Internef a hírrel kapcsolatban érte­sül, a londoni forrásból származó jelentésből egyetlen szó sem felel meg a valóságnak. (MTI) Az oroszok Narvikot követelik Berlin, február 29. (TP) A Wilhelm­strassen felhívták a figyelmet a Sun­day Cronicle egyik jelentésére, amely szerint a Szovjetúnió kijáratot köve­tel az Atlanti óceán északi partvidéké­hez s ennek kapcsán vasutat szándé­kozik építeni Narvikba. Az angolok ehhez a jelentéshez nem fűztek meg­jegyzést, az északi országokban azon­ban igen nagy érdeklődést keltett. Finn hadijelentés Hels’ski, február 29. (Német TI) A hétfői hadi­jelentés így szól: Oulu városa vasárnap este és a hét­főre virradó éjszaka kétszer is cél­pontja volt ellenséges légitámadásnak A városra dobott repcez, és gyújtó­­bombák épületkárokat és tüzeket okoz­tak. A szárazföldi és a tengeri arcvona­lakról nincs semmi jelenteni való. (MTI) A finn birodalmi gyűlés zárt ülése Helsinki, február 29. (Német TI) A finn biroda­mi gyűlés kedden félórás nyilvános ülés után 11 óra 30 perckor zárt ülést tartott. Linkomies minisz­terelnök­­felolvasta a kormány félórás helyzetjelentését, amelyről valameny­nyi pártcsoport több képviselőjének felszólalásával megindult az általános vita. Az ülés első szakasza­ 12 óra 30 perckor ért véget. A vitát délután zárt ülésen folytatják. Az ülés lefolyás­­áról hivatalos közlemény kiadása várható. (MTI) Teljes megegyezésre vezettek a német-finn gazdasági tárgyalások Helsinki, február 29. (Német TI) Német és finn küldöttség február 18-tól 26-ig Helsinkiben tárgyaláso­kat folytatott a német-f­inn gazdasági forgalomról. A barátságos szellemben folytatott tárgyalások teljes megegye­zésre vezettek. A szállítások kölcsönö­sen körülbelül a múlt évi keretben fognak mozogni s egyfelől biztosítják a finn gazdasági élet fenntartását, másfelől értékes hozzájárulást jelente­nek a német ellátáshoz. Németország Finnországnak elsősor­ban szenet, kokszot, folyékony üzem­anyagot, vasat és más fémeket, mű­­gyapjút és műselymet, továbbá műtrá­gyát és sok más vegyi anyagot szállít. A Németországba irányuló finn kivi­telt, amely továbbra is elsősorban fa­árukból és a finn fanemesítő ipar ter­mékeiből áll, az eddigi színvonalon ál­lapították meg.­­ Helsinkiben „befagyott" a villamos Helsinki, február 29. (MTI) A Ka­­levala-nap alkalmából a finn főváros uccái zászlódíszbe öltöztek. Az uccán a emberek ezrei szorgoskodnak, hogy eltakarítsák az eddigi legnagyobb légi­támadás szomorú nyomait. Az élet még vasárnap este, tehát alig fél nap­pal a tizenkétórás légitámadás után visszatért rendes medrébe, csak a vil­lamosközlekedésben van továbbra is fennakadás, mégpedig elég különös ok­ból. A tüzek oltásánál elfolyt víz ugyanis sokhelyütt kilométeres hosz­­szúságban megfagyott és most is vas­tag jégpáncél borítja az úttestet, így a vilamossínek árkát is. A munkások század csákányozzák a jeget a sínek vájatából. A hivatalos jelentések eddig semmit sem közöltek a légitámadás áldozatai­nak számáról. Mértékadó helyen jelen­leg mintegy 60 halálos áldozatról tud­nak. A finn sajtó a Kalevala-nap jelentő­ségével foglalkozva utal arra, milyen szomorú, hogy a finn kultúra évszáza­dokon át gyűjtött pótolhatatlan kin­

Next