Reggeli Magyarország, 1944. március (51. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-31 / 73. szám

Elbocsátják a zsidókat a közszolgálatból A második rendelet szerint a zsidó­ka az állam­örvényhatóság, község, közinté­zetek közalapítványok, köztes­­­tületek és közüzemek szolgálatából .­­ A zsidók kozmégbizatasa. 1 . közje­g­zői, közjegyzőhelyettesi, hites tolmá­ideértve a Magyar Nemzeti Bankot, a Pénzintézet Központot és az Országos Központi Jóitei­szövet­kezetet is — el­kell bocsátani. csi. bírósági szakértői megbízatásai és szabadalmi ügyvivői jogosítványait Numerus nullus a kamarákban Ara: a heti rádiómelléklettel együtt 14 fillér Előfizetési ár 1 hóra 3.40, negyedévre 9.80 pengő VI. IV.) évfolyam 73 szám 1944 március 31 péntek A kormány a fajvédelmi törvény alapján rendeletekkel szabályozta a zsidókérdést A hivatalos lap pénteki száma közli az új intézkedéseket . Zsidónak nem lehet gépjárműivé, keresztény háztartási alkalmazottja, a közszolgálatból elbocsátó­­k, a kamarákból törlik a zsidókat A kormány a közeli napokban nyilatkozatot ad programjáról A kormány szerdán egész nap tárgyalt s munkáját este tízkor fe­jezte be. Ez a munkatempó legjel­lemzőbb arra az elhatározottságra, amellyel nekivág a feladatok töm­e­gének. Azt mondhatjuk, hogy az új kormány tettei megelőzik a kijelen­téseket, nyilatkozatokat és pro­­gramm­eghirdetéseket. A kormány a közeli napokban ad tájékoztatást programjáról de máris gyakorlati intézkedéseket tárgyalt meg a leg­különbözőbb és legfontosabb kérdé­sekben. Valóban elmondhatjuk, hogy az új kormány napok alatt hozza meg azokat az intézkedéseket, amelye­ket eddig évtizedek erőfeszítésével sem tudott elérni a nemzeti gon­dolkozású közvélemény. Azokban a kérdésekben, amelyekben eddig ha­tározott a kormány , amelyekkel foglalkozott, valóban a leggyorsabb intézkedésekre van szükség. Tiszta helyzetet kell teremteni, hogy a nemzet egységesen és minden káros befolyástól mentesen tudja vállalni a munkát és a küzdelmet az ellen­ség ellen a magyar jövő minél erő­sebb megalapozása érdekében. Folytatnia kell a munkát minél erősebb és minél gyorsabb tempó­ban, hogy minden olyan tényezőt és minden olyan erőt felszámoljon és kikapcsoljon, amely akadályozza az újraépítést. A Sztójay-kormány harmadik mi­nisztertanácsát épp ezért különösen döntő jelentőségűnek kell tekinte­nünk, mert a zsidókérdéssel foglal­kozott, tehát a lényegével annak a problémának, amelynek felgöngyö­lítését Jaross Andor előző napi in­tézkedéseivel megkezdte. Az ország hazafias és nemzeti érzésű közvéle­ménye épp ezért feszült érdeklő­déssel és bizalommal tekint a kor­mány nyilatkozata elé, amelyben néhány nap múlva tájékoztatja majd a nemzetet a maga építő és teremtő programjáról.­­• A Magyar Távirati Iroda jelenti: A kormány tagjai Sztójay Döme miniszterelnök elnöklésével szerdán délelőtt 11 órakor minisztertanácsot tartottak, amely rövid megszakítással egész napon át folyt és este 10 órakor ért véget. A minisztertanács a miniszterelnök indítványára elhatározta, hogy a kö­zeli napokban kormánynyilatkozatban ad tájékoztatást a kormány program­járól, majd az illetékes tárcaminiszte­­rek előadásában letárgyalta a zsidó­kérdés megoldásával kapcsolatos ren­­deleteket, a továbbiakban pedig id­őszenv­ kormányzati kérdésekkel fog­lalkozott meg kell szüntetni, végül a zsidó ügy­védiket 1944. évi május 31-ig az ügy­védi kamarából törölni kell. Végül a harmadik rendelet szerint a zsidóik sajtókamarai, továbbá szín­művészeti, valamint filmművészeti ka­marai tagságát a kamaráitól való tor­té­­ó­ján 1944 április 30-ig meg kell szün­­tni. Ki tekintendő zsidónak Az említett rendeletek a zsidó fogal­mának meghatározásában a fajvédelmi törvény, tehát az 1941-es XV. tc. 9. és 16. paragrafusát veszik alapul. Ehhez képest a rendeletek szempontjából nemzsidónak minősül az, akinek leg­feljebb egy nagyszülője született izraelita hitfelekezet tagjaként Azok pedig akiknek két nagyszülője kereszténynek, két nagyszülője izraeli­tának születet­t úgynevezett félvérek­, nemte­dókna­k abban az esetben minősül­nek, ha kereszténynek születtek, vagy legalább életkoruk 7. é­ltévének betöl­tése előtt kérész­énnyé váltak. Az emlí­tett fél­vérek közü azonban azok, akik­nek zsidófa­iú szülője a házasságkötés e­őtt nem tért át, csak akkor minősül­nek nevizsidónak, ha nem kötn­ek há­zasságot olyan szem­ Ilyen a­kinek csak egy nagyszülője is izrae­­lának szüle­tet­t. A »ysidó« fogalom maghatározás Egyébként teljesen megegyezik a hon­védség szempontjából használt foga­lom meghatározással, tehát aki hon­védségi szempontból nemzsidó, az a most közzétett rendeletek szempontjá­ból nemzsidónak minősül. Katonai érdemek Kivételes helyzetbe juttatják a ren­del­et,­ek a zsidók közül azokat, akik az ellenség előtt tanúsított vitéz maga­tartásukért arany , vagy legalább két­­ízben I osztályú ezü­st vitézség­ érmet, vagy a kardokkal ékesített III. osz­tályú vaskoronarendet, vagy annál maga­sabb kitüntetést kaptak, továbbá, akik 75 százalékban hadi­okkan­ak, végül akik az 1919-es ellenforradalmi mozga­sukban szerzett kimagasló ér­demeikért, vagy a visszacsatolt terü­leteken az elcsatolás ideje alatt tanú­sított kimagaslóan magyar magatar­tásaikért az Országos Vitézi Széktől vagy az illetékes kormányhatóságok­­tól mentesítő okiratot kaptak. Zsidók nem tarthatnak keresztény háztartási alkalmazottat A Budapesti Közlöny pénteki száma közli a minisztérium 1200., 1210., 1220— 1944. M. E. számú rendel­eteit. Az első rendelet szerint tilos nem zsidó nőt vagy férfit háztartási alkal­mazot­tként foglalkoztatn­i olyan ház­tartásban, amelynek zsidó tagja van, amelyhez tartozó lakásban zsidó lakik A rendelet hatálybalépésekor a ti­lalom alá eső alkalmaztatások 1944 április 30-ával megszűnnek. A háztar­t kormány a honvédelmi törvény­ben kapott felhatalmazás alapján el­rendelte, hogy a gépjárművel (sze­mélyautók, teherautók, motorkerékpár stb.) rendelkező zsidók kötelesek ápri­lis 8-ig ajánlott levelezőlapon a ke­reskedelmi és közlekedésügyi minisz­térium X. szakosztályához bejelenteni a következő adatokat: A gépjármű tulajdonosának nevét, foglalkozását, lakását, a gépjármű for­galmi rendszámát (illetőleg volt rend­számát), nemét (személyautó, teher­autó, motorkerékpár stb.) gyártmá­nyát, jelenlegi tárolási helyét, gumi­abroncsainak darabszámát, végül, hogy a gépjárműnek van-e K vagy ti jel­zése, van-e honvédelmi igénybevétel alól mentesítése, vagy jelenleg a hon­védség által ideiglenesen igénybe tási alkalmazott fogalma alá esnek a művelet rendelkezéseihez képest a házi és belső cselédek, bejárónők, házi­ vezetőnők, társalkodó-, felolvasónők, valamint általában azok a nők és férfi fiúk, akik a háztartásban vagy a csele­lád körében, akár pénzbeni, akár ter­mészetbeni ellenszolgáltatásért (pél­dául lakásadásért), rendszeresen sze­mélyes szolgálatot teljesítenek, van-e véve. Annak megállapításában, hogy­­ a rendelet szempontjából ki a nemzsidó és ki a zsidó, az 1941. évi XV. tc. 9. és 16. szakaszainak rendelkezései irány­adók azzal, hogy nemzsidó az olyan személy, a­ki szármaszására és vallá­sára nézve az említett 9. szakasz utol­só bekezdésében foglalt meghatározás­nak megfelel, feltéve, hogy nem kötött házasságot zsidóval vagy olyan nem­zsidóval, akinek egy vagy két nagy­­szülője az izraelita hitfelekezet tagja­ként született. A bejelentési kötelezettség elmu­lasztása vagy valótlan adatok beje­­lentése súlyosabb büntetést képez. A rendeletet a hivatalos lap pénteki száma közli és kihirdetése napján lép érvénybe. A zsidóknak be kell jelenteni gépjárműveiket Kormányrendelet a zsidók megkülönböztető­ jelzéséről A hivatalos lap pénteki száma közli a minisztérium 121(V 1944. H. E. számú rendeletét a zsidók megkülönböztető jelzése tárgyában, amely így szó : A magyar királyi minisztérium a honvédelemről szóló 1939. évi 11. be. 141. szakaszának 2. bekezdésében, vala­mint 212. szakaszában foglalt felhatal­mazás alapján a következőket ren­deli el: 1. § A jelen rendelet hatályba lépé­­sétől kezdődően minden hatodik élet­évét betöltőt zsidó személy — nemre való tekintet nélkül —köteles házon kívül felső ruhadarabjának a-m­ell­­szélén jól láthatóan 10X10 cm átmé­rőjű szövet, selyem, vagy bársony anyagból készült kanárisárga színű, hatágú csillagot viselni. Az e­lbbi bekezdésben említett meg­különböztető jelet könnyűn e, nem tá­­vo­ítható módon kell a ruhára — var­rással — ráerősíteni. 2. §. Annak a megállapításában, hogy a jelen rendelet alkalmazása szempontjából ki a nemesidő és ki a zsidó, az 1941. évi XV. tc. 9. és 16. sza­kaszának rendelkezései az irányadók, azzal, hogy nemzsidó az olyan sze­mély is, aki származására és vallására nézve az említett 9. §. utolsó bekez­désein foglalt meghatározásnak meg­felel, feltéve, hogy nem kötött, illető­leg mindaddig, amíg nem köt házas­ságot zsidóval, vagy olyan nemzsidó­val, akinek egy vagy két nagyszülője az izraelita hitfelekezet tagjaként szü­letett 3. §. A jelen rendelet 1. §-ában fog­lalt rendelkezés nem terjed ki arra a zsidóra, akit az 1914-18. évi háború­ban az ellenség előtt­­tanúsított vitéz magatartásáért arany, vagy legalább két ízben I. osztályú ezüst vitézségi éremmel, vagy mint főtisztet, kardok­kal ékesített II­. oszt. vaskoronarend­­del, vagy annál magasabb, de ugyan­csak kardokkal ékesített kitüntetéssel, vagy mint törzstisztet, kardokkal éke­sített III. osztályú vaskorona rend­nél magasabb, de ugyancsak a kardokkal ékesített kitüntetéssel tün­tettek ki, úgys­zintén arra se­m, aki legalább 75 százalékos hadirokkant, vé­gül arra sem, aki az 1939 évi IV tc. 2. szakasza 1. bekezdésének 6. pontjá­ban a­­ 720/1939. M E. sz. rendelet 66. §-ában, a 2220 1941. M E sz. rendel­­et 3. §-ában, vagy a 8550 1941. M. E. sz rendelet 2. §-ában meghatározott kivé­tel alá esik. 4. 6. Amennyiben a cselekmény súlyo­sabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig, há­ború idején hat hónapig terj­thető el­zárással büntetendő, aki a jelen rendel

Next