Reggeli Magyarország, 1944. március (51. évfolyam, 49-73. szám)
1944-03-31 / 73. szám
Elbocsátják a zsidókat a közszolgálatból A második rendelet szerint a zsidóka az államörvényhatóság, község, közintézetek közalapítványok, köztestületek és közüzemek szolgálatából . A zsidók kozmégbizatasa. 1 . közjegzői, közjegyzőhelyettesi, hites tolmáideértve a Magyar Nemzeti Bankot, a Pénzintézet Központot és az Országos Központi Jóiteiszövetkezetet is — elkell bocsátani. csi. bírósági szakértői megbízatásai és szabadalmi ügyvivői jogosítványait Numerus nullus a kamarákban Ara: a heti rádiómelléklettel együtt 14 fillér Előfizetési ár 1 hóra 3.40, negyedévre 9.80 pengő VI. IV.) évfolyam 73 szám 1944 március 31 péntek A kormány a fajvédelmi törvény alapján rendeletekkel szabályozta a zsidókérdést A hivatalos lap pénteki száma közli az új intézkedéseket . Zsidónak nem lehet gépjárműivé, keresztény háztartási alkalmazottja, a közszolgálatból elbocsátók, a kamarákból törlik a zsidókat A kormány a közeli napokban nyilatkozatot ad programjáról A kormány szerdán egész nap tárgyalt s munkáját este tízkor fejezte be. Ez a munkatempó legjellemzőbb arra az elhatározottságra, amellyel nekivág a feladatok tömegének. Azt mondhatjuk, hogy az új kormány tettei megelőzik a kijelentéseket, nyilatkozatokat és programmeghirdetéseket. A kormány a közeli napokban ad tájékoztatást programjáról de máris gyakorlati intézkedéseket tárgyalt meg a legkülönbözőbb és legfontosabb kérdésekben. Valóban elmondhatjuk, hogy az új kormány napok alatt hozza meg azokat az intézkedéseket, amelyeket eddig évtizedek erőfeszítésével sem tudott elérni a nemzeti gondolkozású közvélemény. Azokban a kérdésekben, amelyekben eddig határozott a kormány , amelyekkel foglalkozott, valóban a leggyorsabb intézkedésekre van szükség. Tiszta helyzetet kell teremteni, hogy a nemzet egységesen és minden káros befolyástól mentesen tudja vállalni a munkát és a küzdelmet az ellenség ellen a magyar jövő minél erősebb megalapozása érdekében. Folytatnia kell a munkát minél erősebb és minél gyorsabb tempóban, hogy minden olyan tényezőt és minden olyan erőt felszámoljon és kikapcsoljon, amely akadályozza az újraépítést. A Sztójay-kormány harmadik minisztertanácsát épp ezért különösen döntő jelentőségűnek kell tekintenünk, mert a zsidókérdéssel foglalkozott, tehát a lényegével annak a problémának, amelynek felgöngyölítését Jaross Andor előző napi intézkedéseivel megkezdte. Az ország hazafias és nemzeti érzésű közvéleménye épp ezért feszült érdeklődéssel és bizalommal tekint a kormány nyilatkozata elé, amelyben néhány nap múlva tájékoztatja majd a nemzetet a maga építő és teremtő programjáról.• A Magyar Távirati Iroda jelenti: A kormány tagjai Sztójay Döme miniszterelnök elnöklésével szerdán délelőtt 11 órakor minisztertanácsot tartottak, amely rövid megszakítással egész napon át folyt és este 10 órakor ért véget. A minisztertanács a miniszterelnök indítványára elhatározta, hogy a közeli napokban kormánynyilatkozatban ad tájékoztatást a kormány programjáról, majd az illetékes tárcaminiszterek előadásában letárgyalta a zsidókérdés megoldásával kapcsolatos rendeleteket, a továbbiakban pedig időszenv kormányzati kérdésekkel foglalkozott meg kell szüntetni, végül a zsidó ügyvédiket 1944. évi május 31-ig az ügyvédi kamarából törölni kell. Végül a harmadik rendelet szerint a zsidóik sajtókamarai, továbbá színművészeti, valamint filmművészeti kamarai tagságát a kamaráitól való tortéóján 1944 április 30-ig meg kell szüntni. Ki tekintendő zsidónak Az említett rendeletek a zsidó fogalmának meghatározásában a fajvédelmi törvény, tehát az 1941-es XV. tc. 9. és 16. paragrafusát veszik alapul. Ehhez képest a rendeletek szempontjából nemzsidónak minősül az, akinek legfeljebb egy nagyszülője született izraelita hitfelekezet tagjaként Azok pedig akiknek két nagyszülője kereszténynek, két nagyszülője izraelitának született úgynevezett félvérek, nemtedóknak abban az esetben minősülnek, ha kereszténynek születtek, vagy legalább életkoruk 7. éltévének betöltése előtt kérészénnyé váltak. Az említett félvérek közü azonban azok, akiknek zsidófaiú szülője a házasságkötés eőtt nem tért át, csak akkor minősülnek nevizsidónak, ha nem kötnek házasságot olyan szem Ilyen akinek csak egy nagyszülője is izraelának született. A »ysidó« fogalom maghatározás Egyébként teljesen megegyezik a honvédség szempontjából használt fogalom meghatározással, tehát aki honvédségi szempontból nemzsidó, az a most közzétett rendeletek szempontjából nemzsidónak minősül. Katonai érdemek Kivételes helyzetbe juttatják a rendelet,ek a zsidók közül azokat, akik az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásukért arany , vagy legalább kétízben I osztályú ezüst vitézség érmet, vagy a kardokkal ékesített III. osztályú vaskoronarendet, vagy annál magasabb kitüntetést kaptak, továbbá, akik 75 százalékban hadiokkanak, végül akik az 1919-es ellenforradalmi mozgasukban szerzett kimagasló érdemeikért, vagy a visszacsatolt területeken az elcsatolás ideje alatt tanúsított kimagaslóan magyar magatartásaikért az Országos Vitézi Széktől vagy az illetékes kormányhatóságoktól mentesítő okiratot kaptak. Zsidók nem tarthatnak keresztény háztartási alkalmazottat A Budapesti Közlöny pénteki száma közli a minisztérium 1200., 1210., 1220— 1944. M. E. számú rendeleteit. Az első rendelet szerint tilos nem zsidó nőt vagy férfit háztartási alkalmazottként foglalkoztatni olyan háztartásban, amelynek zsidó tagja van, amelyhez tartozó lakásban zsidó lakik A rendelet hatálybalépésekor a tilalom alá eső alkalmaztatások 1944 április 30-ával megszűnnek. A háztart kormány a honvédelmi törvényben kapott felhatalmazás alapján elrendelte, hogy a gépjárművel (személyautók, teherautók, motorkerékpár stb.) rendelkező zsidók kötelesek április 8-ig ajánlott levelezőlapon a kereskedelmi és közlekedésügyi minisztérium X. szakosztályához bejelenteni a következő adatokat: A gépjármű tulajdonosának nevét, foglalkozását, lakását, a gépjármű forgalmi rendszámát (illetőleg volt rendszámát), nemét (személyautó, teherautó, motorkerékpár stb.) gyártmányát, jelenlegi tárolási helyét, gumiabroncsainak darabszámát, végül, hogy a gépjárműnek van-e K vagy ti jelzése, van-e honvédelmi igénybevétel alól mentesítése, vagy jelenleg a honvédség által ideiglenesen igénybe tási alkalmazott fogalma alá esnek a művelet rendelkezéseihez képest a házi és belső cselédek, bejárónők, házi vezetőnők, társalkodó-, felolvasónők, valamint általában azok a nők és férfi fiúk, akik a háztartásban vagy a cselelád körében, akár pénzbeni, akár természetbeni ellenszolgáltatásért (például lakásadásért), rendszeresen személyes szolgálatot teljesítenek, van-e véve. Annak megállapításában, hogy a rendelet szempontjából ki a nemzsidó és ki a zsidó, az 1941. évi XV. tc. 9. és 16. szakaszainak rendelkezései irányadók azzal, hogy nemzsidó az olyan személy, aki szármaszására és vallására nézve az említett 9. szakasz utolsó bekezdésében foglalt meghatározásnak megfelel, feltéve, hogy nem kötött házasságot zsidóval vagy olyan nemzsidóval, akinek egy vagy két nagyszülője az izraelita hitfelekezet tagjaként született. A bejelentési kötelezettség elmulasztása vagy valótlan adatok bejelentése súlyosabb büntetést képez. A rendeletet a hivatalos lap pénteki száma közli és kihirdetése napján lép érvénybe. A zsidóknak be kell jelenteni gépjárműveiket Kormányrendelet a zsidók megkülönböztető jelzéséről A hivatalos lap pénteki száma közli a minisztérium 121(V 1944. H. E. számú rendeletét a zsidók megkülönböztető jelzése tárgyában, amely így szó : A magyar királyi minisztérium a honvédelemről szóló 1939. évi 11. be. 141. szakaszának 2. bekezdésében, valamint 212. szakaszában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: 1. § A jelen rendelet hatályba lépésétől kezdődően minden hatodik életévét betöltőt zsidó személy — nemre való tekintet nélkül —köteles házon kívül felső ruhadarabjának a-mellszélén jól láthatóan 10X10 cm átmérőjű szövet, selyem, vagy bársony anyagból készült kanárisárga színű, hatágú csillagot viselni. Az elbbi bekezdésben említett megkülönböztető jelet könnyűn e, nem távoítható módon kell a ruhára — varrással — ráerősíteni. 2. §. Annak a megállapításában, hogy a jelen rendelet alkalmazása szempontjából ki a nemesidő és ki a zsidó, az 1941. évi XV. tc. 9. és 16. szakaszának rendelkezései az irányadók, azzal, hogy nemzsidó az olyan személy is, aki származására és vallására nézve az említett 9. §. utolsó bekezdésein foglalt meghatározásnak megfelel, feltéve, hogy nem kötött, illetőleg mindaddig, amíg nem köt házasságot zsidóval, vagy olyan nemzsidóval, akinek egy vagy két nagyszülője az izraelita hitfelekezet tagjaként született 3. §. A jelen rendelet 1. §-ában foglalt rendelkezés nem terjed ki arra a zsidóra, akit az 1914-18. évi háborúban az ellenség előtttanúsított vitéz magatartásáért arany, vagy legalább két ízben I. osztályú ezüst vitézségi éremmel, vagy mint főtisztet, kardokkal ékesített II. oszt. vaskoronarenddel, vagy annál magasabb, de ugyancsak kardokkal ékesített kitüntetéssel, vagy mint törzstisztet, kardokkal ékesített III. osztályú vaskorona rendnél magasabb, de ugyancsak a kardokkal ékesített kitüntetéssel tüntettek ki, úgyszintén arra sem, aki legalább 75 százalékos hadirokkant, végül arra sem, aki az 1939 évi IV tc. 2. szakasza 1. bekezdésének 6. pontjában a 720/1939. M E. sz. rendelet 66. §-ában, a 2220 1941. M E sz. rendelet 3. §-ában, vagy a 8550 1941. M. E. sz rendelet 2. §-ában meghatározott kivétel alá esik. 4. 6. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig, háború idején hat hónapig terjthető elzárással büntetendő, aki a jelen rendel