Reggeli Magyarország, 1944. július (51. évfolyam, 146-171. szám)
1944-07-14 / 157. szám
1944 Július 14 péntek SPORTHÍREK jórészt a Kolozsvd.vl AC Az NB I. egyik legnagyobb meglepetése volt a Kolozsvári AC kitűnő szereplése A kolozsvári labdarúgó csapat, amely tavalyelőtt éppen hogy elkerülte a kiesést, az 1943—44-es bajnokságban a harmadik helyet hódította el, sőt éppen csak az utolsó fordulóban került a másodikról a harmadik helyre — rosszabb gólarányával — a Ferencváros mögé. Ez a kitűnő szereplés a jó játékosanyagon kívül az áldozatot nem ismerő vezetőség és a gondos labdarúgómester Opata Zoltán érdeme Úgy halljuk, hogy a KAC a jövőre még szebben kíván szerepelni és így erősíti a csapatot. Állítólag már több kiváló játékossal folytat tárgyalásokat a kolozsvári vezetőség. — Ungváron a Rusj tartalék labdarúgó csapata a Csapi MÁV-ot 3:1 (1:0)-ra legyőzte a Perényi Kupadöntő mérkőzésen. Gázlovát: Kercség (2) és Tamás, illetve Csekő. — Temerinben a ZTC II. az Újvidéki Kereskert labdarúgó együttesét 2:0 (0:0)-ra győzte le. — Újvidéken a Bácska futballcsapata a Szenttamási Csaba felett 8:2 (4:0) arányban diadalmaskodott. A Bácska második csapata a Borszilt 3:2 (1:2) arányban győzte le. — A svájci olimpiai bizottság távirata a finnekhez. A finnek üdvözlő táviratot küldtek volt Lausanneba, ahol az olimpiai játékok ötvenéves jubileumi ünnepségeit rendezték. A svájci olimpiai bizottság a finn táviratra igen szívélyes hangú választáviratot intézett dr. Nokohenben, a finn olimpiai bizottság elnökéhez. A táviratban a többi közt megköszönték a finn nemzet figyelmességét, hogy még a háborúban sem feledkeznek meg az olimpiai gondolatról. A finn nép megpróbáltatásai Svájcban a legmelegebb részvétet keltik, mondja a távirat. A Testvériség SE vasárnap bonyolítja le országos országúti kerékpáros versenyét. És a viadal egyébként az egyéni hattusa bajnokság első futama is. Egy rozsdásodó nyári délutánon nagy szérüskertünk karjai között bújócskáztunk, amikor Devecseri János, a vén kisbíró pórázon vezetett udvarunkba egy óriási fehér agarat Majdnem sírt belőlem az örömkiáltás, amint megsimogattam a gyönyörű állatot és minden különösebb tiltakozás nélkül hálás pillantással állta a simogatást. Akkor már pajtásaim is ott hemzsegtek Devecseri és a kutya körül János bácsi előbb elégülten sodort drótbajuszán s aztán kijelentette, hogy az agarat Fricinek hívják. Nemcsak magyarul, hanem németül is ért, azonkívül tud kerítést ugrani, fára mászni, mint a macska. Apám az aznapi jegyzőközgyűlésen kapta ajándékba a szolgabirótól Ha Frici el nem aludt volna a neki csinált szállásán, a kamrában a régi pokrócokból és elhasznált bárénybörökből eszkábált fekvőhelyen, nyilván én is álmatlanul töltöttem volna az éjszakát. De mert hamar megbarátkozott velünk s miután elfogyasztott egy liter tejet, egy sebtiben megfőzött házinyulat, egy komiszkenyérrel, amit kutyák számára külön dagasztott Mária, anyám szép szőke kori álmlánya, elfeküdt szállásán. Én pedig álmomban Fricit hajtottam, kis piros fogatom mint egy mesbel herceg. Frici pedig víging ott, akár csak apám arab telivérjei. Álmomat csak egy beszélgetés zavarta meg. Apám és anyám vitáztak. — Nem tudom, miért kellett elfogadnom ezt a dögöt. — mondta anyám félek től. — Először is nem dög. Aztán meg hadd legyen öröme a gyerekeknek. — No csak, nagy érték lehet. — Hát bizony, igen. Tama százezer "koronába is belekerül. — És mégis ajándékba kaptad? — Ilyen szerencsém van. Bele akartam szólni a vitába, hogy apám pártjára keljek, de az agár érkezés izgalmas és butócská,ám smmin teljesen kifárasztották szemidegeimet. Szabad időmet azontúl mindennap a szíjgyártó műhelyében töltöttem. Már készült a Fricire a díszes szerszám. A szíjgyártó folyton próbálta, hogy testhez álljon és sehol egy csatt be karcolja Frici testét- A kiskocsit , piros kerekekkel és vörös bőrüléssel a kárpitos készítette. Devecseri János nevetett: — Olyan úr lesz, kis fiatal úr, hogy még a grófkisasszony is beleszeret magába. Az udvarunk pedig egyszerre szűk lett, annyian jártak hozzánk. Mindenki csak Frici körül legyeskedett, őt ölelte, becézte. A lányok is ígértek nekem csoki,jádét, üveggolyót, színes ceruzát, festéket, lombfűrészt, gittet, csak engedjem majd őket felülni az agárfogatra. Ásvány Piri, a szomszédunk fonotthajú lánya, jó állásom az iskolában és otthon bujósdinál és kergetőzésnél a legnagyobbat ígérte: — Ha elsőnek ültetsz a fogatra, feleségül megyek hozzád— Meg is csókolhatlak? — Persze, te csacsi. S úgy megsímogatott, akár csak egy felnőtt nő. Két héttel utóbb vendégeink étkeztek. Vacsorára pecsenyék sültek a tűzhelyen, s anyám azt állította, hogy amikor közben bement az ebelőbe, még minden megvolt, de mire visszatért, egy darab csirke, pulyka se volt a sütőben. Pedig a sütő ajtaját senki sem nyithatta ki. A zsír sustorgott csak az üres tepsikben. Mária sírt és esküdőzött, hogy csak vízért járt hátul a kútnál és a fedők is rajta voltak a serpenyőkön, a konyhában pedig senki sem járt, mert ő az ajtót kilincsre betette. — Frici hol volt? — kérdezte gyanakodva apám. — Frici? — hüppögött Mária — hol is volt... ejnye, most se látni azt a beste állatot. Óvatosan kiszöktem a szobából és megkerestem Fricit a szállásán. Olyan tele pofával okmározott, hogy csupa zsír volt még a feje is. — Szegyeld magad, te tolvaj! — koryholtaim, bár nehezen tudtam elképzelni, hogyan juthatott be a konyhába, amikor Mária kilincsre betette az ajtót. Én ismertem Bodrit, meg Buksit a két komondort. Tüzes zsírhoz egy-kee közelített. Éppen Frici tett volna ilyet, aki a® okos kutyák mintaképe? Egyszerűen már így kezeltem Fricit, annyira szerettem. Amikor visszamentem a szobába, szinte kővé meredtem. Dezső bácsi, apám barátja hangoskodott. Jóbarátja volt a szolgabírónak, akitől a kutyát kaptuk. És Dezső bácsi már azt is tudta, hogy Fricit a szolgabíró hasonló tolvajlások miatt gyűlölte meg. Nagyon féltem, hogy sorsa nálunk is megpecsételődött, mert anyám könynyeit még a vendégek mulatságos vigasztalása se apasztotta el. Két nap múlva, amikor már úgy volt, hogy elkikszül a Szerszám és a kishinto is, nyári nagy gyakorlatra szállásoltak be falunkba egy huszárezredet. Az ezredes, szép szál, őszülő hamatékú ember, igazi snájdig huszártiszt, látogatóba jött apámhoz. Megpillantotta Fricit, amint éppen dresszíroztam és a kerítésen ugráltattam keresztül. — Hű, micsoda állat — suhintott a levegőbe lovaglóostorával — adnék érte háromszázezer koronát. Ennek aztán hasznát venném a vadászaton, a káptalannál. Apám mosolygott, s valamit mormogott, hogy anyám boldog lenne, ha a kutya elkerülne a háztól, de ő nekem hozta, úgy sem kapott a legutolsó vásáron ponnilovat, a kutya tehát nem eladó. • — Pedig én megveszem ezt a kutyát! — erősködött az ezredes, s le nem vette szemét Eriélről, az most már odasomfordált az új vendéghez, s amint elé letartotta ostora nyelét, minden további nélkül azon is keresztülugrott. A látogatási idő eltelt, az ezredes elment, délután azonban két fiatal tisztje járt apámnál. Csak a vacsoránál tudtam meg, hogy az ezredes követei voltak. Már ötszázezer koronát ígértek Friciért s igen nagy volt a csodálkozásuk, hogy apám hajthatatlan maradt. Az ezredes öt napon át minden nap eljött meglátogatni Fricit Remek zongorista volt, asszony mulattató, kedves huszártiszt, de alighogy megérkezett s megivott egy pohár konyakot, csak Frici érdekelte, hol van, mit csinál, hogy vált be a kocsizásra. Még sehogysem vált be, mert a kis hintő nem készült el időre. A kárpitost a huszárok is befogták a maguk dolgaira, s nekem várnom kellett A katonaságé mindig az elsőség, ezt már akkor m megtanultam. Házunk táján csönd volt, csupán Frici szemtelenkedett. Egyik nap eltűnt a kamrából száz pulykatojás. Az ajtó zárva volt, sf. ablak is, ellenben Mária esküdözött hogy Fricit alkonyatkor a kamraablak szűk rostélyán át látta beugrani, szinte a szemének is alig akart hinni, hogy ez lehetséges volna. Úgy látszik, lehetséges volt Frici azonban nem elégedett meg a csemegével, a jégverem ajtaját is kinyitotta a fogával s a jégveremből kihorgászta apám előző napi horgász zsákmányát, a majonézban jégre tett két nagy balatoni fogast. Gondolom, ez pecsételte nem a sorsát, bár sokáig nem értettem, hogy miért maradt oly konokul hajthatatlan apám az ezredes kívánságával szemben a hadgyakorlat ötödik napján is, amikor búcsúzóul már egy millió koronát ígért az ezredes Friciért. Vártam a másnapot, amikorra a kocsinak is el kellett készülnie és terveztem, hogy Ásvány Pirit felültetem a kis hintóra. Hajnalban a huszárok elmentek. Fricinek ellenben hűlt hely« volt. Apára reggeliző t iszta.’án ott bt* vert egy boríték, s amikor kibontotta, egymillió korona volt benne. És egy barátságos levél, kicsit kezdetleges írással. Az őrmester írta, aki Devecseri Jánossal olyan melegen össze* barátkozott. Röviden arról szólt a levél, hogy apám ne haragudjék, ilyen kutyát nem mindennap látni s az ez* redes úr nagyon szereti az agarakat. Ásvány Piri persze szob* sem áll ve* lem, amiért nem tartottam mig a szafiramat s nem tudom, mi történt volná, ha nincs az udvarunk táján Dovecseri János, aki, mert,e írtam neki bánatotmat, válnnveregetett: — Ne sirassa azt a kis fehérnépet, fiatalúr, hiszen annyi van « világi»» , merd ■medálja, ha felnő, hogy még gol is lesz magának. F r ic i írta: Szabó József RM7 Szabályozták a labdarúgómesteri tevékenységet Az OSK rendelkezést intézett az MLSz elnökségéhez a labdarúgómesteri tevékenység szabályozása ügyében. A labdarúgás nyilvános vagy bár nem nyilvános, de keresetszerű oktatását az OSK ezután rendőrhatósági engedélyhez köti. A rendeletben többek közt kifejti még az Országos Sport Központ, hogy a labdarúgó mesterek a jövőben csak az előírásos mesteri, vagy segédmesteri oklevéllel működhetnek. Az ökölvívó villámversenyen pénteken este fél 7 órától kezdődően mind a négy csapat legjobb legénységét szerepelteti. A nevezések szerint a következőkből válogatják ki a három-három perces versenyek résztvevőit. BTK: Hudák, Agárdi, Németh, Torma III., Torma L, Bán, Barinka, Marton, Torma II., ősze, Herbst, Sturm. — FTC: Hámori, Barussó, Bzumega, Selmeci, Gál, Barinka I„ Révész, Csontos, Homolya. — BVSC: Kovács I„ Kovács II., Horváth, Bálint, Vajda, Kocsis, Farkas, Dudás, Szabó, Dévai, Tamási. — Csepel: Regős, Kovács II., Bogács, Váci, Barát, Bicsák, Németh, Dióslaki, Samarjai. — A Magyar Kerékpáros Szövetség az elmúlt évben többízben rendezett 1000 m-es rekordjavító kísérleteket. Ezek a versenyek többször is új rekordot eredményeztek. Az idén vasárnap kerül sor az első motorvezetéses kilométerpróbára. Legjobb bukósisakosaink kísérelik meg Nagy Béla jelenleg fennálló 42 mp-es rekordjának megdöntését. A Millenáris sporttelepen vasárnap délután a kilométerpróbán kívül bukósisakosaink még egy 40 kilométeres motorvezetéses versenyben is mérkőznek egymással. A Gamma Lövészegyesület nyilazó versenyét vasárnap tartotta. Az összetett csapatversenyt a Beszkárt A-csapata 270/1369-es eredménnyel nyerte a Gamma előtt. Az egyéni eredmények összetett versenyében Pláhi János (Beszkárt) győzött A hölgyek versenyét Váry Jánosáé (Beszkárt) nyerte. SZÍNHÁZAK MŰSORA Madách: Ártatlanok (Váz). — Fővárosi Ope- *rett: Luxemburg grófja Gé6) — Márkus Farkszinház (134—994). Szakitok magával ! (6). — Erzsébetvárosi: Cserebogár, sárga cserebogár ... . (6). — Népvarieté a Sportcsarnokban (397- 842, 297—843). Új artistaparádé (V47). — Jókai: Nő a férfi sorsa (17). — Műszínkör: Tokaji úszó (3, 5, 7). A többi színház nem tart előadást. Nyirő József a székelységről Nyirő József, a neves székely író az egyik színházi lapban a székelység helyzetéről ezeket mondta: »Ma három-négymillió székely kellene, hogy legyen s van belőle összesen fél millió — s mi lesz ezután! Ennek az ezutánnak az élet-halál kérdése foglalkoztat legjobban s hány és hány egyéb problémája van Magyarországnak, amellyel nekünk, magyar íróknak kell elsősorban szembenéznünk, ha az új Európában a magyarság meg akarja alapozni, meg akarja tartani ezeréves nemzeti létét. Ne kifelé nézzünk csak, vegyük észre ugyan a világ ujj mutatását, de a magunk félfenmaradásának biztosítására fordítsuk minden erőnket. A problémák felvetítésére , a követendő utak megvilágítására hivatott az író, a művész. Ezt, látjuk az irodalomtörténetből is. Nem tingli-tangli, apró szerelmecskék firkálásaszüksége», nem a divat és művészi irány haj szólás az író hivatása, hanem a magunkban élés s ha idejut a magyar író, van téma annyi, csak győzzük. Van mit az emberek elé vetni. Fel kell ébrednie mindenkinek.« (•) Rádióközvetítés a Márkus Parkszínházból A rádió ellátogatott a Márkus Parkszínházba, s onnan helyszíni közvetítést rendezett. A mikrofon előtt a Szakítok magával! című darab hangzott el Simor Erzsébet, Turay Ida, Hámory Eta, Kovács Károly, Nagyajtay György, Perényi László és Kőváry Gyula felléptével. (*) Halmay Tibor színházat nyit Talmay Tibor, az európaszerte ismert komikus — aki huszártiszt volt, mielőtt színpadra lépett — a hírek szerint színházat nyit Operettrevűt akar létesíteni a fővárosban. (*) Színház Egerben. Beleznay-Unger István társulata július 19-én kezdi meg Egerben a nyári évadot. Színrekerül Ibsen, Maeterlinck és Strindberg néhány világhírű darabja is. (*) Miért játssza Páger Láizó Balogfcot a filmen? Az első című darab filmváltozatának forgatását megkezdték a Hunniafilmgyárban. A négy főszerepet annak idején Bulla Barna, Dayka Margit, Páger Antal és Juhász József játszotta az Új Magyar Színházban. Páger Antal a filmben azt a szerepet alakítja, melyet a színpadon Juhász József játszott. A hírneves művész így nyilatkozott a szerepváltoztatásról: »Annak idején az író nekem írta Sánta Balogh szerepét és én azt akartam eljátszani. Nem találtunk azonban az asztalos szerepére megfelelő színészt s így én hoztam meg a áldozatot — mert az volt — és vállaltam az asztalost. Most, amikor a filmet megcsináljuk, megint szóba kerül a kérdés. Kiderült, hogy az asztalos szerepére — szintén fupitechnikai okokból — alkalmasabb nálam Rajczy Lajos, a Nemzeti Színház fiatal színésze. Ennélfogva a filmváltozatban én fogom Sánta Baloghot játszani, annak ellenére, hogy a színpadon az asztalost játszottam több mint 200-szor. Nem én ragaszkodtam vagy ragaszkodom a saját szereplésemhez, hanem a gyártó cég.« (*) Járay József, az Operaház neves tenoristája, tíz napig a vasmegyei Genes faluban tartózkodott. Szüleinek segített aratni, mert testvérei katonai szolgálatot teljesítenek és nem tudtak résztvenni a termés betakarításában. (*) Évadzrás a Délvidéken. Krémer Ferenc Délvidéki Színháza befejezte színházi szezonját Bácskossuthfalván. Szezonzárásképpen A szűz és a gödölye című Zilahydarab került színre Gaál Ferenc, Rácz Imre, Karácsonyi Miklós, B. Szirmai Gizella, Gera Zoltán, Csornai Irén, Olasz Erzsébet, Bánó Mihály és Kenyovszky Béla főszereplésével. (1) Harminckét bemutató és felújítás Kolozsváron. A kolozsvári Nemzeti Színház kiadta a bérleti felhívásokat. A plakátokon 32 bemutatót, illetve felújítást hirdet. A jövő évadban tehát a népszerű kolozsvári Nemzeti Színház igen gazdag műsort ad az erdélyi közönségnek. (*) A Mosoly országa Szombathelyen. A szombathelyi színtársulat Barabás Sári és Nagypál László vendégfelléptével szabadtéren adta elő Lehár Ferenc Mosoly országa című operettjét. A zenekart Rubányi Vilmos vezényelte. A szólótáncokat Csinády Dóra, Morgányi Lili és Anda Margit, az Operaház táncosai táncolták. . .