Reggeli Újság, 2004. április (1. évfolyam, 22-45. szám)
2004-04-01 / 22. szám
REGGELI ÚJSÁG Bihar megyei napilap ÉP Nagyvárad, 2004. április 1 csütörtök, I. évfolyam, 22. szám Meghalt az utolsó magyar hadifogoly Kedden halt meg, jövő kedden temetik az utolsó magyar hadifoglyot. Toma András - aki ötvenhat évig tartó oroszországi rabság után 2000. augusztus 11-én került haza-, életének alsó három évét családja körében töltötte. A nyíregyházi kórházban szenderedett öröklétre, miután rosszullét miatt a rohammentők beszállították. Tornát a honvédség saját halottjának tekintette. Erdős László ezredes, a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetségének ügyvezetője, aki a kórházban is többször felkereste a több mint fél évszázadig orosz fogságban tengődő utolsó foglyot, elmondta: Toma András, hazatérte óta boldogan élt. Hazajövetelekor mintegy két és félezer család rokonát vélte felfedezni a háborúban eltűnt férfiban, míg bebizonyosodott, hogy valódi rokonai Nyíregyházán élnek, akik magukhoz vették. RESTAURÁLJÁK A KOMMUNIZMUS ÁLTAL TÖNKRETETT EMLÉKMŰVET Elsőbbségben a román felirat I Restaurálhatja és egykori helyére állíthatja az évtizedekkel ezelőtt tönkretett emlékművet a Pro Biharpüspöki Alapítvány. A nagyváradi tanács tegnapi ülésén jóváhagyta az emlékmű restaurálásának és visszaállításának tervét. Ellentétek a felirat kapcsán adódtak. Az első világháborúban elesettek emlékére Biharpüspöki lakossága közvetlenül a háború után szeretett volna emlékművet állítani. Anyagi gondok miatt azonban ezt nem tudták megvalósítani, tervüket mindössze 1940-ben válthatták valóra. 1962-ig e helyen minden évben megemlékeztek a világháború áldozatává vált 125 biharpüspöki lakosról. 1962 tavaszán azonban, a Nagyvárad-Szatmárnémeti út javításakor a nehéz munkagépek megrongálták, majd teljesen tönkretették az akkor még Váradtól közigazgatásilag külön álló helység lakosai által felállított emlékművet, melyet az út mellett teljes egészében a földbe temettek. A kommunista első lépést az helyreállításra, 1993-ban sikerült a városháza engedélyével kiásatni a földből, azóta is ott áll, azonban erősen megrongálódva. Felső részéből egy hatalmas darab hiányzik. A Pro Biharpüspöki Alapítvány felvállalta az egykor lerombolt emlékmű felállítását, azonban ehhez is a helyi tanács engedélyére volt szükség. A szervezet múlt év decemberében nyújtotta be a helyi önkormányzathoz a visszaállítás engedélyeztetésére vonatkozó kérését. Terveik szerint egy táblát is elhelyeznek rajta Biharpüspöki hősi halottaink emlékére felirattal, melyet román nyelven is feltüntetnek. A Nagy-Románia párti tanácsosok ellenezték a határozattervezet elfogadását. Vági László tanácsos (a képen előtérben) azonban bebizonyította, hogy a dokumentumokkal minden rendben van. A határozatot végül azzal a módosító javaslattal fogadták el, hogy az emlékművön a román és magyar nyelvű feliratok közül előbbit felül helyezik el. Lázár Lehel hatalomnak nem állt érdekében új ra felállítani az elesettek tiszteleté Akcióban a fogyasztóvédők Összesen 102 millió lej értékben szabott ki pénzbüntetéseket a megyei fogyasztóvédelem az elmúlt hét folyamán. Az intézmény munkatársai 83 ellenőrzést végeztek, melyből 30 esetben róttak ki pénzbírságot. Március 22 és 27.-e között főképp éttermeket és élelmiszereket forgalmazó kiskereskedőket ellenőriztek. A felderített kihágások súlyosságának függvényében 2-15 millió lejes büntetéseket szabtak ki. Valamilyen szempontból kifogásolható termékeket mintegy 80 millió lej értékben találtak, ebből 8 millió lej összértékű árut foglaltak le. A beérkezett tizenhat lakossági reklamációból egy híján mindegyiket orvosolták. A legtöbb panasz az áruk nem megfelelő minőségére vonatkozott. S.T.K. re emelt alkotást, a helybélieknek pedig nem volt módjuk rá. A forradalom után tették meg az t a kigyulladt, hát hadd égjen! (Április 1-jei összeállításunk a 8. oldalon.) Ára: 5000 lej Holnap 16 oldalas műsormelléklettel jelentkezünk, benne filmajánlókkal, keresztrejtvénnyel, 18 televízióadó programjával. Kérje a lapárusoktól, mert ingyenes! • HOMO UNIVERSALE 3. oldal • BÍZHATUNK A MINŐSÉGBEN 4. oldal • GEOANA PESTEN 5. oldal • HUMOR 8. oldal • TÉVÉMŰSOROK, PROGRAMOK, SZABADIDŐ 9. oldal • A KöVETKEZŐ ŰRUTAS TUDÓS LESZ 12. oldal Fele is tréfa Európai uniós utunkban tősgyökeres változások tették vidáman optimistává életünket. A reggel úgy kezdődött, hogy a megyei rendőr-főkapitányság előtt sétálva, néhány ajtónálló udvariasan betessékelt és útlevélkérelmeinket percek alatt elintézte. Felbátorodtunk egyenruhás barátaink jótéteményén, a közlekedésrendészet irányába meneteltünk, és láss csodát, sorállás nélkül adtuk le autós iratainkat! A kiszolgáló ablakok mögül friss kávéillat csábított, és pillanatok alatt elintézett okmányaink mellé a csésze fekete is kijárt. Majd a sétálóutcát vettük birtokunkba. Tiszták voltak a kirakatok! Mindenütt árleszállításokat hirdető reklámok ékeskedtek, és bent a bóvli és majdnem bóvli helyett olcsó minőséget vásárolhattunk csökkentett áron. És hamarosan postásunkkal hozott össze a sors. Nem számlákat, hanem jócskán emelt nyugdíjat kézbesített! A nagylelkűen beígért másfél vagy kétszázaléknyi tízezrek helyett milliós bankókkal fizetett, és még borravalót sem várt a kézbesítő. Zsebünk duzzadt a pénztől - már nem cincogtak benne a bankók -, és a piac felé is elmerészkedtünk. A kapor és a petrezselyem zöldjét a csekélyke ötezrek helyett ingyen osztogatták, s aki többet kért egyetlen vitaminjából, az pöttyös nejlonzacskót is kapott mellé. A tejet és a tejfölt a csarnokban pedig nem hígították fel, a túró nem volt savanyú, a kolompér nem zsákbamacska, a tojás nem záp, s a rothadó fekete banánfürtök helyett sárgán illatozott és kínálkozott a nekünk is finom majomeledel. A piacról pedig - mint minden szökőévben -eltűntek a zsebtolvajok, a piaci rendőrök munkanélküliek voltak. És amikor a nekik szánt néhány szál virágért fizettünk volna, az alig fonnyadt nárciszok és jácintok csokrait utánunk hajigálták. S mert még tartott a pénzből, pedig már a hónap első hetében jártunk, adóhátralékainkat óhajtottuk rendezni. És ott adócsökkentésről értesítettek, adójóváírást helyeztek kilátásba! Soha jobb kort! S ha már korról beszélek, szóvá tenném, hogy ingyenreceptjeinket morgolódás nélkül adták ki, sőt a támogatásos vényeket is elfogadták! Majd a friss újságokat vettük kézbe. Hasábos betűk adták hírül a város által nagylelkűen finanszírozott labdarúgócsapat sikerét: hetek óta először nem kaptak ki! Sőt, az sem zavarta őket, hogy listavezetők, legalábbis hátulról nézve. Majdnem könyvet is vásároltunk. Az újságpapírra nyomott bestsellerekért már csak alig nyolcszázezret kértek a kereskedők, s aki félévi jövedelmét előre lekötötte náluk, az rágógumit is kapott. Azt a Váradi Drága Fogorvosok Szövetsége (a VDFSZ) ajánlotta fel potenciális klienseinek. Ennyi séta és fáradtság után zöldövezetbe vágytunk. A liget és környéke tavaszváró rendezettséggel kínálta magát. A használt papírzsebkendők és az üres pillepalackok már „csak” tucatjával virítottak az ibolyák szomszédságában, a sétány üvegszilánkjai tompán csillogtak és ropogtak lábunk alatt, no és sikerült szerencsésen kikerülni a mindenkori kutyagumit. Lelkendezve értünk haza. Elhatároztuk, hogy ezentúl csak az április elsejékért élünk. Mert bizony ennek az egésznek fele is tréfa. Indig Ottó