Reggeli Újság, 2004. április (1. évfolyam, 22-45. szám)

2004-04-01 / 22. szám

4 / Reggeli Újság KÖZÉLET Bízhatunk a minőségben Hét Bihar megyei kis- és közép­­vállalkozás képviselője vette át tegnap délben a Bihar Megyei Ke­reskedelmi, Mezőgazdasági és Iparkamara előadótermében a Mi­nőségirányítási Rendszert tanúsító IS09001:2000 bizonyítványt. Ez magyarán annyit jelent, hogy egy adott termék gyártási és értékesíté­si folyamatát lépésről lépésre kö­vetik, emellett a szervezésre és az úgynevezett humánerőforrás-me­nedzsmentre is különös gondot fordítanak - mindezt a világszín­vonalnak megfelelő normák sze­rint. A projektben részt vevő cégek­nek csupán a költségek negyven százalékát kellett fizetniük, a töb­bit az uniós csatlakozást támogató Phare-program finanszírozta. A hét vállalat különböző termékeket gyárt és forgalmaz, közülük hat nagyváradi (Mic Mobilier Trans, Prometalic, Nipa Prodconsimex, Ideart és Atic kft.-k, valamint a Pe­­rind Rt.) s az egyik élesdi (Kar­­pat&Florelia Kft.). Az egyéves program gyakorlatba ültetésével a nagyváradi Quali Consulting Kft. foglalkozott, míg a berlini székhe­lyű TÜV Rheinland bukaresti ki­­rendeltsége felelt az ellenőrzések­ért és a bizonyítvány kibocsátásá­ért. A TÜV hetven országban jelen van, és mintegy 300 leányvállalat­tal rendelkezik. Kertész Sándor, a Quali Consul­ting Kft. igazgatója elmondta, hogy voltak olyan vállalatok, akik visszaléptek, nagy részük anyagi gondok miatt, de amelyeknek sike­rült felépíteniük a rendszert, látha­tó eredményeket tudnak felmutat­ni. „Ez nem csupán egy okirat, ha­nem egy fejlődési folyamat kezde­te. A változtatások, a vásárlók felé nyitás, a jó szervezés ezzel nem zárul le. Ezeknek a vállalatoknak továbbra is kell a minőségirányí­tási rendszerüket fejleszteniük, ja­vítaniuk” - mondta Lucian Adrian Franpu, a TÜV igazgatója. A szer­vezők szerint a vállalatoknak így nagyobb esélyük lesz a fennmara­dáshoz és versenyképesebbekké válnak. A román és angol nyelvű okirat három évig érvényes, de ez­alatt is ellenőrzik a rendszer műkö­dését. (vásárhelyi) Lucian Adrian Franfiu (jobbra) nyújtotta át a bizonyítványt a vállalatok képviselőinek Bemutatták Mester Zsolt kötetét Házigazdaként Demeter Szilárd köszöntötte Mester Zsolt Koppantó cí­mű kötetének a posztumusz bemutatására Nagyváradra érkezett Fodor Sán­dort kedd este, a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében. A kolozsvári író személyes élményeiből, emlékeiből kiindulva beszélt a Sulyok István Református Főiskola első rektorának életpályájáról s magáról az emberről. Fodor a Reggeli Újságnak elmondta, noha szoros szálak fűzték Mesterhez, a Pece partján letelepedett ideggyógyász sosem beszélt a készülő vagy már el­készült írásairól, egy őt ért kellemetlen esemény, bántalom miatt ugyanis idős koráig nem vett tollat a kezébe. Ezért a félrevonulásért, visszahúzódásért a Csipike szerzője részben felelősnek érzi magát. Úgy véli, valamiképpen meg kellett volna akadályoznia azt, hogy a rendkívüli tehetséggel megáldott orvos barátja félbeszakítsa irodalmi tevékenységét. „Mester Zsolt páratlanul ren­des, hallgatag, titokzatos ember volt. Személyében egy kiváló tudóst és egy nagyszerű prózaírót veszítettünk el” - mondta a rendezvény meghívottja. Ar­ra a kérdésünkre, tudja-e, hogy Bihar megyében forrást neveztek el Csipiké­­ről, Fodor nevetve, ám nemlegesen válaszolt. „Meglepett a hír, ellenben fö­löttébb örvendek neki” - fogalmazott. A Csíkszeredai Neptun Könyvkiadó gondozásában megjelent kötetet, amely a hajdani nagyváradi felsőfokú oktatási intézmény polihisztor vezető­jének négy, nyomdafestéket még nem látott novelláját is tartalmazza, Fodor Kuncz Aladár és Ottlik Géza életrajzi fogantatású regényeihez hasonlította. Ugyanakkor eloszlatta azokat a pletykákat, melyek szerint a Mester által jegyzett opusok valójában az ismert kolozsvári szerkesztő, Panek Zoltán al­kotásai lennének. .Állandó belső bizonytalanság jellemezte, amely még a művészember hiúságánál is erőteljesebb” - mutatott rá Fodor. Tőkés László püspök méltatásában kiemelte, Mester pótolhatatlan szere­pet töltött be a PKE jogelődjének megalapításában­ .Azon kevesek közé tar­tozott, akik szíve lésekkel az ügy mellé álltak. Megbízható volt, benne soha senki nem csalatkozott, rá mindig lehetett számítani” - hangsúlyozta a püs­pök, hozzátéve: a Roppantó című kötet kiadását a PKE már régóta tervezi, e törekvésük azonban bizonyos objektív okok miatt nem valósulhatott meg. Gurzó K. Enikő Fodor Sándor személyes emlékeit idézte fel 2004. április 1. Ruhaosztás hátrányos családoknak Tegnap délután a nagyváradi gyermekmentőknél nagy sürgés-for­gás volt: az RMDSZ újvárosi kör­zetének székhelyén hatalmas do­bozokat pakoltak, asztalokat rendez­gettek, zsákokat bontottak. Igazi csa­patmunkában dolgozott együtt Lu­kács László, az újvárosi körzet iro­davezetője, Szabó Anna, a Nemzet­közi Gyermekmentő Szolgálat nagy­váradi kirendeltségének pedagógiai alelnöke, valamint a Decebal Nyolc­­osztályos Iskola két lelkes tanító­nője, Orosz Rozália és Kor Mária. A húsvéti ünnepek közeledtével szeretnék meglepni valamivel a szo­ciálisan hátrányos helyzetben lévő gyermekeket és persze azok család­ját - mondta lapunknak Szabó Anna. A hatalmas ruhásdobozokat az Alma Mater Alapítványtól és a Júlia gyermekotthontól kapták, s a European Drinks jóvoltából édesség­­csomagokat is össze tudtak állítani minden elemistának. Körülbelül negyven családra számítottak, a tanítónők küldték haza a meghívót minden szülőnek. Csakis azokat segítik, akik rászorulnak. Az asztalok lassan megteltek min­denféle gyerek- és felnőttruhával, cipővel, jöhettek a családok válogatni. Az édességcsomagokba még egy-egy plüss játékot is sikerült belelopni, hogy igazán örüljenek a gyerekek. Szabó Anna elmondta, hogy igazi partnerre ta­lált mind a tanítónőkben, mind az irodavezetőben, hiszen nélkülük nem is boldogulnának. A közös cél pedig a gyermekek sorsának jobbá tétele. Min­den lehetséges eszközzel, nemcsak ruhákkal és évi két-három alkalommal szórakozással, hanem a vakációban játszóházak működtetésével, a Játszva ta­nulj! program keretén belül ingyenes román- és angol-oktatással segítenek. Csapatmunka nélkül ez nem is működne. Bot­ Ab:~4| A dobozokból minden az asztalra került, majd valaki megörvendett neki I Arany Jánosra emlékeztek A nagyváradi Fintorgó színjátszó csoport Arany János-emlékestet tartott kedd este a Tibor Ernő Galériában. A költőt Somogyi László személyesítette meg, a narrátor-versmondó szerepét Hajbók Klára töltötte be. Az emlékestet rendező Hajbók Emil elmondta: a színjátszó cso­portnak volt már Ady Endre-, Petőfi Sándor- és Horváth Imre-emlék­­műsora. E sorozatba illeszkedik a mostani összeállítás is. Három hét­tel ezelőtt történt az elhatározás: márciusban emlékesttel ünnepük Arany születésének 187. évfordu­lóját. Aranyról szóló tanulmányo­kat, verseket válogattak össze. A majd egyórás előadásba az általuk legjellemzőbbnek, legszebbnek tar­tott műveket szőtték bele. Fölelevenítették a költő életút­ját. Elhangzott: Arany mindig büszke volt szülőföldjére s a „füs­tös vityillóra”, ahonnan indult. Nyolcévesen már verseket írt, 15 évesen segédtanítóskodott, éjsza­kánként olvasott, gyűjtötte a tu­dást. Debrecenben járt kollégium­ba, ám nem találta a civis városban a szabad szellemet. Csokonai gon­gait Vándorcipó című versében fo­galmazta meg. Arany legszívesebben lelki frigy­ként emlegette házasságát. „Mi nem a nyilvánosság előtt akartunk parádézni a szerelmünkkel”,­ hang­zott el a műsorban. Az elveszett al­kotmány című komikus eposzával, majd később a Toldi című elbeszé­lő k­ölteményével elnyerte a Kisfa­ludy Társaság pályadíját. Elhang­zott néhány vers, Petőfi és Arany barátságát alátámasztandó. Az 1848-as forradalom és szabadság­­harc kudarca nagyon elszomorítot­ta Aranyt. A világosi fegyverleté­tel után írta meg a műsorban is el­hangzott Leteszem a lantot című versét. Nagy jelentősége volt a Nagykőrösön gimnáziumi tanár­ként töltött éveknek. Azokban az esztendőkben írta meg csodálatos balladáit. Gyulai Pál irodalomtör­ténész a balladák Shakespeare-jé­­nek nevezte Aranyt. 1865-ben a Magyar Tudományos Akadémia titkárává, később főtitkárává vá­lasztották. Kései költészetéről (Tengeri­­hántás, Őszikék, A tölgyek alatt) is szó volt az emlékesten. Búcsúzóul Az agg színész című verset hallgat­ta meg a közönség. <T. H. dolkodásmódját. „Csüggesztő e ta­posómalom egyhangúsága”. A vándorszínészi élet keserű tanulsá­Gyengék lettek a jegyek A hétvégi próbaérettségi vizsgák eredményei messze elmaradnak a jótól. Bihar megyében a nyolcadikosok 53,21 százaléka, míg az érettségizők csupán 44 száza­léka sikerült átmenő jegyet írjon. Közülük a legjobb eredményeket (62,25 százalékos) a Görög Katolikus Teológia Líceumban próbaérettségiző Emanuil Goj­­du, Mihai Eminescu és Lucian Blaga gimnáziumok diákjai érték el. Míg a leggyengébb arány az Aurel Lazár Gimnáziumban vizsgázó Constantin Brâncu§i, Dimitrie Leonida és a Transilvania iskolacsoportok esetében volt. Itt a diákok csupán 13,68 százaléka írta meg az átmenő jegyet. Joan Chelemen fő­ tanfelügyelő szerint, a gyerekek nem voltak kellőképpen moti­válva, hiszen még a naplóba sem kerülnek be a jegyek. „A tanároknak, a szülőknek és a diákoknak is figyel­niük ezekre az eredményekre, és cselekedniük kell” - mondta Chelemen. A megye 7085 próbavizsgázó nyolcadikosa közül csak hatnak sikerült tízest írnia, míg 3742-nek ötös és 9,99 között volt a jegye. Mindenképpen hasznosnak tekintik a próbát, hiszen számos olyan helyzetet teremtett, amire nem voltak felkészülve. A feladatok sokszorosítása, vagy a javítás megszervezésében sikerült kijavítaniuk a hibákat. V. Ny. R.

Next