Reggeli Újság, 2004. június (1. évfolyam, 72-97. szám)

2004-06-21 / 89. szám

4 / Reggeli Újság Ha szúrja a szemet... (folytatás az 1. oldalról) A lencse viselésének a lehetősé­ge főleg attól függ, hogy a páciens könnye milyen minőségű és men­­­nyiségű. Mivel a kontaktlencsék szabadon kell „ússzanak” a sze­men, a könny mennyisége elegen­dő kell legyen. Másrészt a könny összetétele is hatással van a len­csén megjelenő lerakódásra. Bizo­nyos betegségek esetén a lencsevi­selés nem ajánlott, még akkor sem, ha a páciens korábban használta. Időszakos ellenjavallatnak tekint­hető az allergia, gyulladás, fertő­zés vagy a szem, szemkörnyék, szemhéj sérülése, az ismétlődő megfázás vagy influenza, egyes szemészeti gyógyszerek alkalma­zása, illetve túlságosan száraz vagy poros helyiségekben való tar­tózkodás esetén sem tanácsos vi­selni, mert kényelmetlen érzést okozhat. Ioana Alb nagyváradi optikus szerint igen sokan vásárolnak üzletükben kontaktlencsét, hiszen sokkal esztétikusabb és kényelme­sebb a szemüvegnél. A kontaktlen­csék sok előnnyel rendelkeznek. Alapvető értékük, hogy minden légköri viszony esetén tökéletes lá­tást biztosítanak, a látómezőt pe­dig nem korlátozza a szemüvegke­ret. Szemüveg viselésekor, főleg nagy mértékű látáshibánál, a látott kép kicsinyített vagy nagyított. Ez kontaktlencsén keresztül termé­szetes nagyságú. Használata akkor is ajánlott, amikor korlátlan látó­térre van szükség, és amikor a szemüveg az orról lecsúszva nem nyújt megfelelő biztonságot (pl. a magasban dolgozóknál, sportolók­nál). Nemrég egy sportoló (síző) kereste fel őket, hogy megoldást találjon arra, hogyan korrigálhatná szemhibáját oly módon, hogy egyúttal napszemüveget is visel­hessen, mivel a vakítóan fehér hó zavaró számára. Igény tehát van rá, csupán elég mélyen kell a pénztárcánkba nyúl­nunk ahhoz, hogy megvásárolhas­suk. Egy pár lencse hozzávetőleg 2,5 millió lejbe kerül, ezen felül pedig 1,2 millióba a lencsetartó to­­kocska és a fertőtlenítő oldat, amelybe kivétel után kell helyezni. A kontaktlencséket külföldről szerzik be, két évig használhatók, napi tíz óránál tovább nem taná­csos a viselésük. Lefekvéskor spe­ciális fertőtlenítő folyadékba kell őket tenni. A szem egy idő után ér­zékennyé válhat, ezért, ha van rá mód, ajánlott néha szemüveggel felváltva használni. Az optikus azt is­ elmondta, hogy amellett, hogy hasznos tanácsokkal látják el mindazokat, akik náluk kontakt­­lencsét vásárolnak, megtanítják a „pácienst” a lencsék behelyezésé­nek, valamint kivételének taktiká­jára is. Kilenc éve forgalmaznak kontaktlencséket, de vásárlóik ed­dig még nem fordultak hozzájuk panasszal. Kapható náluk színes (a kék, zöld, lila és szürke szín min­den árnyalatában), úgynevezett kozmetikai lencse is. Ezeket mind a tökéletes látásúak, mind a látás­problémával küszködők is hasz­nálhatják. Utóbbiak számára csak 0 - (-6) dioptriáig viselhető a szí­nezett lencse. A szemorvos még arra is felhív­ta a figyelmet, hogy a kontaktlen­csével vagy kontaktlencse-kezelő oldatokkal kapcsolatos problémák könnyen vezethetnek súlyos szö­vődményekhez. Ezért nagyon fon­tos, hogy mindig pontosan köves­sék a szemorvos utasításait. A kü­lönféle szembetegségek, például a szaruhártyafekély, gyorsan fejlőd­nek ki és vakságot is okozhatnak. Ennek figyelmeztető tünetei lehet­nek, ha a szem ég, csíp vagy visz­ket, ha a lencse kevésbé kényel­mes, mint amikor először helyez­tük be, esetleg a túlzott könnyezés, szokatlan váladékozás, vagy szem­­vörösödés. A lencse túl hosszú ide­ig való hordása miatt az is előfor­dulhat, hogy csökken a látáséles­ség, szivárványt vagy fénykoszo­rút látunk a tárgyak körül, illetve fényérzékenység vagy túlzott szemszárazság is előfordulhat. A fenti tünetek általában a lencse ki­vétele és a szem legalább egy órás pihentetése után elmúlnak. Amennyiben egy új kontaktlencse behelyezése után a kényelmetlen érzés ismét (vagy más probléma) jelentkezne, okvetlenül szakorvos­hoz kell fordulni. Vége a képességfelmérőnek, kezdődik az érettségi A képességfelmérőre beiratkozott több mint hétezer bihari nyolcadi­kos 87,37 százalékának sikerültek a vizsgák. Idén nem tartanak pótvizs­gát, úgyhogy azok, akik nem érték el az ötöst, kénytelenek szakiskolá­ban folytatni tanulmányaikat. A tavalyihoz képest ebben az évben mind­össze három századdal volt nagyobb az átmenő jegyet elérők száma, és több mint százzal kevesebb a fellebbezéseké. Összesen 546 dolgozatot javítanak újra, ezeket már el is szállították Kolozsvárra, a végeredmé­nyek holnapra várhatók. A legtöbben (369-en) a román nyelv és iroda­lomból kapott jeggyel voltak elégedetlenek, matematikából 114-en, földrajzból 36-an, történelemből 25-en, míg magyar nyelv és irodalom­ból csupán ketten kértek felülvizsgálatot. Ioan Chelemen főtanfelügyelő szerint az eredmények javulása nagyban köszönhető a próbavizsgáknak. „Felhívta a figyelmet a képességfelmérő fontosságára, és a kis jegyek mind a szülőket, mind a tanárokat, mind a diákokat ösztönözték” - mondta. Ma az érettségi vizsgák kezdődnek: a tizenkettedikesek - illet­ve a tanítóképzős tizenharmadikosok­­ déltől román nyelv- és irodalom­ból szóbeliznek. V. Ny. R. v. i.y. n. . Postafiók Nekünk van és lesz véleményünk erről, arról, amarról. Bizonyára önnek is van és lesz. Ha közzé ak­arja tenni, írja meg és hozza be vagy küldje el szerkesztőségünkbe. A Postafiók rovatot azért indítjuk útjára, hogy az olvasói leveleknek, közlendőknek teret biztosítsunk. Levélcímünk: Redagia Reggeli Újság, of. p. 9., c. p. 117., 410353 Oradea. E-mailt is küldhet a reggel@rdsor.ro címre. Várjuk írásait! KÖZELET kok, majd a szaktanárok döbbentek meg. A sorrend magyarázata az, hogy még a közelmúltig a tételbontás szaktanár jelenlétében történt, hogy az esetleges hibákat időben észleljék, mielőtt a gyerek kezébe ke­rül a feladványsor. A pillanatnyi gyakorlat szerint azonban előbb a ta­nuló szembesül, majd csak később a tanár is a feladatsorral. Így tör­ténhetett meg, hogy a diákok kétségbeestek a harmadik feladat láttán, amelynek értelmében olvasott és „tanult" paródiákra utalva fogalmaz­za meg a tétel összeállítója az utasítást. Fittyet hány arra, hogy a pa­ródia nem tananyag. Nem szerepel ez a fogalom sem a tantervben, sem a tankönyvekben. Nyolcadik végéig a tanuló megismeri a szatíra, a hu­mor és humoreszk, a vígjáték fogalmát. Minden szaktanár arra törek­szik, hogy tanórán és a vizsgára történő előkészítő órákon a tantervi­leg előírt irodalmi fogalmakat tudatosítsa a tanulókban, így aztán min­denki számára világos, hogy például Petőfi Pató Pál úr című verse sza­tíra, Karinthy Tanár úr, kérem című kötetének darabjai humoreszkek. Írt Karinthy paródiát is, például az így írtok ti, Az emberke tragédiája, de hangsúlyozom, ezt nyolcadik végéig nem tanítjuk. Mi, a magyartanárok arra törekszünk, hogy a gyerekek ne küszköd­jenek fogalomzavarokkal, a mindennapi közlésükben is fejezzék ki ma­gukat egyértelműen, a beszédhelyzetnek legmegfelelőbb szavakkal, ki­fejezésekkel, amelyeknek pontosan ismerik a jelentését. A magas minisztérium a jelek szerint úgy véli: ti odalent tanítsatok, amit akartok, mi idefent majd eldöntjük, hogy mit minek nevezzünk. Az sem érdekli, hogy ezzel először a vizsgázó, élete első komoly pró­batételét átélő fiatalt hozza lehetetlen helyzetbe, ugyanakkor a ma­gyartanárok szakmai hitelét rontja. Hiszen azt a látszatot kelti, hogy a tanár nem tanított meg számonkérhető ismereteket. Ezt kikérem a ma­gam­­ magunk nevében. A tétel összeállítójának erkölcsi kötelessége lenne, hogy nyilvánosan kövessen meg tanulót, szülőt, tanárt az ő fogalomzavara és a tantervi előírás figyelmen kívül hagyása miatt kialakult minősíthetetlen helyzet és lelkiállapot miatt, amelybe az érintetteket sodorta. Szabó Anna-Mária Nagyvárad Szakmai hitelrontás A felháborodás és a düh késztet írásra. Miért kell elrontani azt, ami jó, vagy jónak indul? Hogy lehet embe­reket kellemetlen, sőt megalázó helyzetbe hozni? Ki vagy kik engedhetik meg ezt maguknak minden következmény nélkül? Mi a cél és a szándék a számonkéréssel? Lejáratni tanárt, tantárgyat? Lehetetlen helyzetbe hozni több ezer embert? Ezek a kérdések gyötörnek tanárként az országos felmérő magyar nyelvi feladvány sorának megismerése óta. Az I. és II. kérdéscsoport va­lóban az elsajátított ismereteket és kialakult jártasságokat, készségeket kérte számon a nyolcadikos tanulóktól. A III. feladat láttán előbb a diá- 2004. június 21. Csaba Expo ÖT NAPIG ÁLLT A VÁSÁR Tegnap fejeződött be a tizenkettedik Csaba Expo elnevezésű nemzetközi kiállítás és vásár a békéscsabai sportcsarnokban. Az ötnapos, szakmai és kulturális programokkal egybekötött magyarországi esemény mintegy 15 ezer négyzetméteren gyűjtött egybe több mint százhúsz kiállítót. Az idei expón a szervezők főleg a bútoriparra, az építészetre és lak­­berendezésre összpontosítottak, de általános vásár lévén, az autóktól a joghurtig minden más látható volt a standokon. „Nem szakosodtunk, hanem megpróbáljuk, hogy min­den évben más-más ágazat legyen hangsúlyosabban jelen - tudtuk meg Váradi Zoltán (képünkön) vásárigazgatótól, az Expo-Team Rendezvényszervező Kft. ügyve­zető igazgatójától. - A kiállítások sikere a térség vásárlóerejétől, a gazdasági potenciáljától függ. Fur­csamód, nem mindig a logikus kö­vetkeztetések szoktak beigazolód­ni, hiszen Kelet-Magyarország kevésbé gazdag vidékként tartják számon, mégis hosszú évek óta a legjobb mutatókkal szolgálhatunk mind a látogatást, mind a helyszíni üzletkötéseket illetően.” A szervezők együttműködnek a határ menti kiállítás-szervezőkkel is, ennek ellenére Romániából most csak egy vállalat képviseltet­te magát, pedig az évek folyamán több hazai cég is megfordult a Csaba Expón. A termékbemutatók, az ötletes reklámfogások, a szloge­nek és a „mindent a vásárlóért” jel­szó mellett a szórakozás is helyet kapott: a gyerekekre gumicsúszda, játékvár és fagylalt, míg a felnőt­tekre sör, grillcsirke és sült csabai kolbász várt, emellett divat- és táncbemutatót, könnyűzenei kon­certet is szerveztek a szabadtéri színpadon. (vásárhelyi) I

Next