Reggeli Újság, 2004. augusztus (1. évfolyam, 125-150. szám)
2004-08-30 / 149. szám
4 / Reggeli Újság Lakhatóbb várost szeretne A néhány hónappal ezelőtti választások nyomán igazi fordulat, a szó szoros értelmében megújulás, fiatalítás történt megyénk harmadik legnépesebb városában, Margittán. A korábbi másfél évtizedes román elöljáró, magyar alpolgármester felállás megfordult. A jelenlegi polgármester helyettese, Dorel Marcel Talpo§ üzemmérnök mindössze 36 éves, nős, egy kislány édesapja. - Mennyire politikus alkat a város második embere, egyáltalán voltak-e politikai ambíciói? - Tulajdonképpen nem is érzem magamat politikusnak, vérbeli technokrata vagyok, eddig a kőolajiparban dolgoztam, legutóbbi munkahelyemmel elégedett voltam, szerettem a munkámat. Kedves kollégákat, barátokat hagytam ott. - Akkor hát mi magyarázza a jelenlegi beosztását, esetleg környezete, családja bátorította? - Ez valóban indokolt kérdés, egyszerűen nem voltam megelégedve azzal, ahogy a várost vezették, és minthogy a Demokrata Párt tagja vagyok már rég, úgy véltem, ideje nekem is lépni. Ez év januárjában felzárkóztam a radikális váltást akarók közé, és ez lett belőle... - A demokratáknak van Margittán egy parlamenti képviselője Teodor Cladovan személyében, neki mi volt a hozzáállása, segített valamit? - Amellett, hogy egyetértett a szerencsét próbálásommal, segítségemre is volt. Egyébként én csupán esetleg tanácsos szerettem volna lenni, álmomban sem jutott eszembe, hogy a végén ide jutok. -A hozzátartozói hogyan fogadták ezt a felelősségteljes, egész eddigi életét átformáló döntést? - Alaposan meg kellett tárgyalnom a családdal és szűk baráti körömmel a dolgot, de végül támogattak, e nélkül nem megy. - Hogy megy a beilleszkedés? - Mint már említettem, kifejezetten szerettem a munkámat, de ez is érdekes kihívást jelent, persze hozzá kell szoknom, hogy a lakosság, a polgárok a legkülönbözőbb gondjaikkal fordulnak hozzám. Ehhez pedig türelem kell. Amikor még januárban belevágtam a sűrűjébe, legfőbb célom a helyi ifjúság gondjainak a felvállalása volt, ez most kiegészült a város egész lakosságának a problémáival. - Elérkeztünk a célokhoz, tervekhez- Legnagyobb gondunk a vízhálózat és a csatornázás, amit meg kell oldani, ez elsődleges feladat. Rengeteg pénzbe kerül, de legalább el kell kezdeni. Pénzhiány miatt igaz ugyan, hogy csak jövőre kezdhetjük el a munkát, de belevágunk. Egyelőre a város központjában lévő tömbházak alagsorait kell kitisztítani, valóságos föld alatti mocsárhálózatot alkot az ott összegyűlt szennyvíz, ennek tulajdonítható a város nagy részében elviselhetetlen szúnyoginvázió. - Úgy három évtizede épült a település egykori büszkeségének számító víztorony a köztemető szélén. 1990 óta nem működik... - Baj van vele. A közelmúltban végeztek bizonyos felújítási munkákat rajta, de ennek ellenére repedések jelentek meg a falon, így nem biztonságos. A vízhálózat felújításának tervei megvannak, a pénz függvényében ez magával vonja a torony üzembe helyezését is, ám ha a jelenlegi problémákat nem sikerül megnyugtatóan rendezni, akkor az épület lebontása is szóba jöhet. - Mit tart a napokban legsürgősebb feladatának ? - Szebbé, tisztábbá, lakhatóbbá tenni a várost, ez nem csak az elöljáróság, de minden lokálpatrióta jól felfogott érdeke és egyúttal erkölcsi kötelessége. Szeptembertől nőnek a nyugdíjak Szeptember 1-jétől a kormány 4 százalékkal emel meg minden állami nyugdíjat, ezenkívül 5,25 százalékkal azokét, akiket 2000. április 1. előtt nyugdíjaztak, feltéve, ha nyugdíjuk nem haladja meg a havi húszmillió lejt. A 2001 előtt nyugdíjazott mezőgazdasági alkalmazottak 8,3 százalékos nyugdíjemelésben részesülnek, ami a becslések szerint mintegy 300 ezer lejjel jelent többet. Az ezután nyugdíjazottak csak 4 százalékos emelésre számíthatnak. Dan Mircea Popescu munkaügyi miniszter ezt azzal indokolja, hogy a mezőgazdaságiak nyugdíját idén január elsején már megkétszerezték. Jövő évtől évente egyszer lesz nyugdíjemelés, ami egyenlő mértékű lesz az arra az évre vonatkozó infláció-előrejelzéssel. A szakszervezetek elégedetlenek a döntéssel, sérelmezik, hogy a kormány előzetes egyeztetés nélkül módosította a törvényt. Változnak a bankszámlaszámok Szeptember elsejétől, függetlenül attól, hogy melyik pénzintézetről van szó, egyaránt 24 számjegyűek lesznek a folyószámlák. Az intézkedést a Román Nemzeti Bank tette kötelezővé minden hazai bank számára, egyrészt azért, hogy egységesítsék a nyilvántartási rendszert, másrészt, hogy igazodjanak az európai normákhoz (az intézkedéssel gyakorlatilag a hazai pénzintézetek is csatlakoznak az Európában használatos IBAN-szabványrendszerhez). Átmeneti idő nincs, a hónap elejétől a régi számlaszámok egyáltalán nem használhatók, tehát aki nem az új számot tünteti fel az utalványon, a bank elutasítja a kérését, hogy továbbítsa az ügyfél által küldött összeget. Tízszer többet fizet, aki illegálisan reklámoz cigarettát Egyetértőleg utalta a szenátus plenáris ülése elé azt a törvénytervezetet a felsőház kulturális bizottsága, amely a nyomtatott sajtóban, mozikban, reklámponnókon, interneten egyaránt megtiltaná a dohánytermékek reklámozását. Szintén tilos cigarettamárkák logóit más termékeken használni. A bizottság megtízszerezte a törvény ellen vétőkre kiszabható bírságot, amely így 250-500 millió lej (7-14 ezer dollár) között mozog. Ha a cigarettagyárak egy általuk támogatott rendezvényen ingyen dohányt osztogatnak, 50-100 milliót kell lepengetniük. KÖZELET 2004. augusztus 30. TISZTÚJÍTÁS AZ ÉRMELLÉKI EGYHÁZMEGYÉBEN Újraválasztották Gellért Gyulát Érmihályfalván tartották pénteken az Érmelléki Református Egyházmegye tisztújító ülését. Az ünnepi istentiszteleten Sülé Gy. Zsolt érolaszi lelkipásztor hirdetett igét, beszédében kiemelte, hogy az egyházmegye vezetőinek a szolgálat szerénységét kell választaniuk, mert az egyházépítés közösségi munka, melyben Jézus a legnagyobb építő. „Sajnos vannak olyan jelöltek, akik halandók kegyeiért tolakszanak ahelyett, hogy istennek akarnának szolgálni” - mondta. A rövid üdvözlő beszédek után a Sas Kálmán Gyülekezeti Házban kerítettek sort a tisztújításra. A szavazás tisztaságát a háromtagú Egyházi Választási Bizottság felügyelte. A jelölési és szavazási jogot megvonták az éradonyi, a kiskereki, a körtvélyesi és a sándorfalvi egyházközségektől, mivel tartozásokat halmoztak fel az egyházmegyével szemben. A bihardiószegi Gellért Gyulát (képünkön), aki egyetlen jelölt volt, harmadszor választották meg esperesnek, Sülé Gy. Zsolt egyházmegyei főjegyzőként pedig második mandátumát kezdheti meg. Czaholi Tibor harmadik alkalommal lett főgondnok, világi főjegyzőnek Fiók Imrét, lelkészi aljegyzőnek Balázs Dénes mihályfalvi tiszteletest, világi aljegyzőnek Mangel Vályi Imrét választották. A misszói előadói beosztásban maradt Dérer Zsolt tárcsás lelkész, katekétikai előadó Jónás Sándor lett. Az egyházmegye jogtanácsosa a következőkben Cseke Attila, számvevője Darabont Tibor ottományi tiszteletes lesz. Műszaki előadói tisztséget Antal Kálmánra, ifjúsági előadóit Mike Pálra, zenei előadóit Veres László Zsoltra ruháztak. Mindemellett a részvevők megválasztották a világi és lelkészi tanácsot is. Az őszi püspökválasztásra is megnevezték jelöltjeiket a részvevők: a voksolás eredményeképpen az első három helyen Tőkés László püspök (12 szavazat), Csernák Béla bihari (10) és Fazekas László margittai lelkész (5) végzett. Az egyházkerületi főgondnoki tisztségre is tettek jelöléseket, a legtöbb szavazatot Kovács Zoltán kapta (16-ot), a sorban Varga Attila (7) és Seres Dénes (5) következik. D. M. E. A térség... (folytatás az 1. oldalról) A lelkiismeretes munka és a szaktudás meghozta gyümölcsét. Már az első év bevételéből tudott egy új kombájnt és egy szintén új traktort vásárolni. A környék lakosai közül, látva Oláh minőségi termelését, mind többen adták bérbe földjeiket a szakembernek. A vállalkozás egyre nőtt, külföldi tapasztalatok meghonosításával még sikeresebb lett. A hazai gépeket egymás után cserélte le nagy kapacitású, gazdaságos nyugatiakra. Az új gépek mellé modern technológiát is alkalmazott. Nem véletlen, hogy az idén megyénkben 7325 kg hektáronkénti átlag búzatermésével a legjobb eredményt érte el. Gépeinek kapacitása többszöröse a hazai erőgépeknek, üzemanyag-fogyasztásuk pedig jóval gazdaságosabb. Nemrég helyezték üzembe azt az öt ultramodern, automatizált gabonatároló silót, melyeknek mindegyike 500 tonna szemes gabonát képes befogadni. Az 1997- ben épített gabonaszárítót kinőtték, az elmúlt évben építettel napi 450 tonna termény szárítására képesek. Az Oláh Sándor által alkalmazott technológia, termelési módszer, valamint a gépesítettség színvonala országos szinten is ritkaságnak számít. A jelenleg 1200 hektáron gazdálkodó sikerember egy új malmot is beindított, aminek teljes felszerelését Svájcból vásárolta. Oláh minden változtatást, befektetést, újítást úgy eszközöl, hogy fél szemmel már az unió felé tekint, a majdani szabványoknak, minőségi követelményeknek megfelelően termel. És mint mondta, mindezt állami támogatás nélkül érte el. Szavait hallgatva az ember önkéntelenül elcsodálkozik: ennyi energiát, munkabírást, szakma- és piacismeretet kevés vállalkozó mondhat magáénak. A spontán adódó kérdésre, hogy miként sikerült ilyen virágzó gazdaságot létrehoznia, Oláh két dolgot említett. A legfontosabb, hogy vele született a vidék, a frissen szántott barázdák illatának szeretete, a gyermekkortól gyűjtött tapasztalat, a föld tisztelete. Mert aki a földet becsapja, önmagát veri át. Aki szereti, ápolja, becsülettel és szaktudással, alázatosan közeledik hozzá, csak azt fogadja el. Annak adja gazdag áldásait, aki nem szolgának tekinti, hanem szolgálja azt. D. Mészáros Elek