Reggeli Újság, 2004. augusztus (1. évfolyam, 125-150. szám)

2004-08-30 / 149. szám

4 / Reggeli Újság Lakhatóbb várost szeretne A néhány hónappal ezelőtti választások nyomán igazi fordulat, a szó szoros értelmében megújulás, fiatalítás történt megyénk harmadik legnépesebb városában, Margittán. A korábbi másfél évtizedes román elöljáró, magyar alpolgármester felállás megfordult. A jelenlegi polgármester helyettese, Dorel Marcel Talpo§ üzemmérnök mindössze 36 éves, nős, egy kislány édesapja. - Mennyire politikus alkat a vá­ros második embere, egyáltalán voltak-e politikai ambíciói? - Tulajdonképpen nem is érzem magamat politikusnak, vérbeli tech­nokrata vagyok, eddig a kőolaj­iparban dolgoztam, legutóbbi mun­kahelyemmel elégedett voltam, szerettem a munkámat. Kedves kollégákat, barátokat hagytam ott. - Akkor hát mi magyarázza a je­lenlegi beosztását, esetleg környe­zete, családja bátorította? - Ez valóban indokolt kérdés, egyszerűen nem voltam megelé­gedve azzal, ahogy a várost vezet­ték, és minthogy a Demokrata Párt tagja vagyok már rég, úgy véltem, ideje nekem is lépni. Ez év janu­árjában felzárkóztam a radikális váltást akarók közé, és ez lett be­lőle... - A demokratáknak van Margit­tán egy parlamenti képviselője Teodor Cladovan személyében, neki mi volt a hozzáállása, segített valamit? - Amellett, hogy egyetértett a szerencsét próbálásommal, segít­ségemre is volt. Egyébként én csu­pán esetleg tanácsos szerettem volna lenni, álmomban sem jutott eszembe, hogy a végén ide jutok. -A hozzátartozói hogyan fogad­ták ezt a felelősségteljes, egész eddigi életét átformáló döntést? - Alaposan meg kellett tárgyal­nom a családdal és szűk baráti kö­römmel a dolgot, de végül támo­gattak, e nélkül nem megy. - Hogy megy a beilleszkedés? - Mint már említettem, kifeje­zetten szerettem a munkámat, de ez is érdekes kihívást jelent, persze hozzá kell szoknom, hogy a lakos­ság, a polgárok a legkülönbözőbb gondjaikkal fordulnak hozzám. Ehhez pedig türelem kell. Amikor még januárban belevágtam a sűrű­jébe, legfőbb célom a helyi ifjúság gondjainak a felvállalása volt, ez most kiegészült a város egész la­kosságának a problémáival. - Elérkeztünk a célokhoz, ter­vekhez­- Legnagyobb gondunk a víz­hálózat és a csatornázás, amit meg kell oldani, ez elsődleges feladat. Rengeteg pénzbe kerül, de lega­lább el kell kezdeni. Pénzhiány miatt igaz ugyan, hogy csak jövőre kezdhetjük el a munkát, de belevá­gunk. Egyelőre a város központjá­ban lévő tömbházak alagsorait kell kitisztítani, valóságos föld alatti mocsárhálózatot alkot az ott össze­gyűlt szennyvíz, ennek tulajdonít­ható a város nagy részében elvisel­hetetlen szúnyoginvázió. - Úgy három évtizede épült a te­lepülés egykori büszkeségének számító víztorony a köztemető szé­lén. 1990 óta nem működik... - Baj van vele. A közelmúltban végeztek bizonyos felújítási mun­kákat rajta, de ennek ellenére repe­dések jelentek meg a falon, így nem biztonságos. A vízhálózat felújí­tásának tervei megvannak, a pénz függvényében ez magával vonja a torony üzembe helyezését is, ám ha a jelenlegi problémákat nem si­kerül megnyugtatóan rendezni, ak­kor az épület lebontása is szóba jöhet. - Mit tart a napokban legsürgő­sebb feladatának ? - Szebbé, tisztábbá, lakhatóbbá tenni a várost, ez nem csak az elöl­járóság, de minden lokálpatrióta jól felfogott érdeke és egyúttal er­kölcsi kötelessége. Szeptembertől nőnek a nyugdíjak Szeptember 1-jétől a kormány 4 százalékkal emel meg minden állami nyugdíjat, ezenkívül 5,25 százalékkal azokét, akiket 2000. április 1. előtt nyugdíjaztak, feltéve, ha nyugdíjuk nem haladja meg a havi húszmillió lejt. A 2001 előtt nyugdíjazott mezőgazdasági alkalmazottak 8,3 száza­lékos nyugdíjemelésben részesülnek, ami a becslések szerint mintegy 300 ezer lejjel jelent többet. Az ezután nyugdíjazottak csak 4 százalékos emelésre számíthatnak. Dan Mircea Popescu munkaügyi miniszter ezt azzal indokolja, hogy a mezőgazdaságiak nyugdíját idén január elsején már megkétszerezték. Jövő évtől évente egyszer lesz nyugdíjemelés, ami egyenlő mértékű lesz az arra az évre vonatkozó infláció-előrejelzéssel. A szakszervezetek elégedetlenek a döntéssel, sérelmezik, hogy a kor­mány előzetes egyeztetés nélkül módosította a törvényt. Változnak a bankszámlaszámok Szeptember elsejétől, függetlenül attól, hogy melyik pénzintézetről van szó, egyaránt 24 számjegyűek lesznek a folyószámlák. Az intéz­kedést a Román Nemzeti Bank tet­te kötelezővé minden hazai bank számára, egyrészt azért, hogy egy­ségesítsék a nyilvántartási rend­szert, másrészt, hogy igazodjanak az európai normákhoz (az intézke­déssel gyakorlatilag a hazai pénz­intézetek is csatlakoznak az Euró­pában használatos IBAN-szab­­ványrendszerhez). Átmeneti idő nincs, a hónap elejétől a régi szám­laszámok egyáltalán nem használ­hatók, tehát aki nem az új számot tünteti fel az utalványon, a bank el­utasítja a kérését, hogy továbbítsa az ügyfél által küldött összeget. Tízszer többet fizet, aki illegálisan reklámoz cigarettát Egyetértőleg utalta a szenátus plenáris ülése elé azt a törvényterve­zetet a felsőház kulturális bizottsága, amely a nyomtatott sajtóban, mo­zikban, reklámponnókon, interneten egyaránt megtiltaná a dohánytermé­kek reklámozását. Szintén tilos cigarettamárkák logóit más termékeken használni. A bizottság megtízszerezte a törvény ellen vétőkre kiszabható bírságot, amely így 250-500 millió lej (7-14 ezer dollár) között mozog. Ha a cigarettagyárak egy általuk támogatott rendezvényen ingyen do­hányt osztogatnak, 50-100 milliót kell lepengetniük. KÖZELET 2004. augusztus 30. TISZTÚJÍTÁS AZ ÉRMELLÉKI EGYHÁZMEGYÉBEN Újraválasztották Gellért Gyulát Érmihályfalván tartották pénteken az Érmelléki Református Egyházmegye tisztújító ülését. Az ünnepi istentiszteleten Sülé Gy. Zsolt érolaszi lelkipásztor hirdetett igét, beszédében kiemelte, hogy az egy­házmegye vezetőinek a szolgálat szerénységét kell választaniuk, mert az egyházépítés közösségi munka, melyben Jézus a legnagyobb építő. „Sajnos vannak olyan jelöltek, akik halandók kegyeiért tolak­szanak ahelyett, hogy istennek akarnának szolgálni” - mondta. A rövid üdvözlő beszédek után a Sas Kálmán Gyülekezeti Házban kerítettek sort a tisztújí­tásra. A szavazás tisztaságát a háromtagú Egyházi Választási Bizottság felügyelte. A jelölési és szavazási jogot megvonták az éradonyi, a kiskereki, a kört­­vélyesi és a sándorfalvi egyház­­községektől, mivel tartozásokat halmoztak fel az egyházmegyé­vel szemben. A bihardiószegi Gellért Gyulát (képünkön), aki egyetlen jelölt volt, harmadszor választották meg esperesnek, Sülé Gy. Zsolt egyházmegyei főjegyzőként pedig második mandátumát kezdheti meg. Cza­­holi Tibor harmadik alkalom­mal lett főgondnok, világi főjegyzőnek Fiók Imrét, lelkészi aljegyzőnek Balázs Dénes mihályfalvi tiszteletest, világi aljegyzőnek Mangel Vályi Imrét választották. A misszói előadói beosztásban maradt Dérer Zsolt tárcsás lelkész, katekétikai előadó Jónás Sándor lett. Az egyházmegye jogtanácsosa a következőkben Cseke Attila, számvevője Darabont Tibor ottományi tiszteletes lesz. Műszaki előadói tisztséget Antal Kálmánra, ifjúsági előadóit Mike Pálra, zenei előadóit Veres László Zsoltra ru­háztak. Mindemellett a részvevők megválasztották a világi és lelkészi ta­nácsot is. Az őszi püspökválasztásra is megnevezték jelöltjeiket a részvevők: a voksolás eredményeképpen az első három helyen Tőkés László püspök (12 szavazat), Csernák Béla bihari (10) és Fazekas László margittai lel­kész (5) végzett. Az egyházkerületi főgondnoki tisztségre is tettek jelö­léseket, a legtöbb szavazatot Kovács Zoltán kapta (16-ot), a sorban Var­ga Attila (7) és Seres Dénes (5) következik. D. M. E. A térség... (folytatás az 1. oldalról) A lelkiismeretes munka és a szaktudás meghozta gyümölcsét. Már az első év bevételéből tudott egy új kombájnt és egy szintén új traktort vásárolni. A környék lako­sai közül, látva Oláh minőségi ter­melését, mind többen adták bérbe földjeiket a szakembernek. A vál­lalkozás egyre nőtt, külföldi ta­pasztalatok meghonosításával még sikeresebb lett. A hazai gépeket egymás után cserélte le nagy ka­pacitású, gazdaságos nyugatiakra. Az új gépek mellé modern techno­lógiát is alkalmazott. Nem vélet­len, hogy az idén megyénkben 7325 kg hektáronkénti átlag búza­termésével a legjobb eredményt érte el. Gépeinek kapacitása több­szöröse a hazai erőgépeknek, üzemanyag-fogyasztásuk pedig jóval gazdaságosabb. Nemrég helyezték üzembe azt az öt ultramodern, automatizált gabonatároló silót, melyeknek mindegyike 500 tonna szemes ga­bonát képes befogadni. Az 1997- ben épített gabonaszárítót kinőt­ték, az elmúlt évben építettel napi 450 tonna termény szárítására ké­pesek. Az Oláh Sándor által alkal­mazott technológia, termelési módszer, valamint a gépesítettség színvonala országos szinten is rit­kaságnak számít. A jelenleg 1200 hektáron gazdálkodó sikerember egy új malmot is beindított, ami­nek teljes felszerelését Svájcból vásárolta. Oláh minden változta­tást, befektetést, újítást úgy eszkö­zöl, hogy fél szemmel már az unió felé tekint, a majdani szabványok­nak, minőségi követelményeknek megfelelően termel. És mint mondta, mindezt állami támogatás nélkül érte el. Szavait hallgatva az ember önkéntelenül elcsodálko­zik: ennyi energiát, munkabírást, szakma- és piacismeretet kevés vállalkozó mondhat magáénak. A spontán adódó kérdésre, hogy miként sikerült ilyen virágzó gaz­daságot létrehoznia, Oláh két dol­got említett. A legfontosabb, hogy vele született a vidék, a frissen szántott barázdák illatának szere­­tete, a gyermekkortól gyűjtött ta­pasztalat, a föld tisztelete. Mert aki a földet becsapja, önmagát ve­ri át. Aki szereti, ápolja, becsület­tel és szaktudással, alázatosan kö­zeledik hozzá, csak azt fogadja el. Annak adja gazdag áldásait, aki nem szolgának tekinti, hanem szolgálja azt. D. Mészáros Elek

Next