Reggeli Újság, 2004. október (1. évfolyam, 177-202. szám)

2004-10-01 / 177. szám

2004. október 1 HÉTKÖZNAP Gondok is jártak... (folytatás az I. oldalról) Újdonság, hogy ettől a tanévtől ro­mán nyelvű kereskedelmi osztályt indítottak, valamint egy textil- és bőrfeldolgozó szakképzést, amely magyarul folyik. Az in­tézet fűtésgondjai megol­dódtak, amióta bevezették a gázt. Ottj­ártunkkor a műhelyekbe sze­relték be a vezetéket. De ettől még nem rózsás a helyzet, a pénzhiány a mihályfalvi oktatást is sújtja, a szakműhelyekből hiányoznak az alapvető eszközök, a szerszámok. A kémia szaktanterem hosszú évek óta nem kapott vegyszereket kísér­letekre, ismerősök révén szerzik be a vegyi anyagokat onnan, ahon­nan - és ahogyan - tudják. Nagy érvágást jelentett, hogy a 216 férő­helyes bentlakás a hadügyminisz­tériumhoz került. Tíz éve, amikor elvették az ingatlant az illetékesek, arra hivatkoztak, hogy a létesít­mény kihasználatlan, de ez csak kreált indok volt. Annyit sikerült elérniük, hogy a háromszintes épü­let egyik szintjét bérlőkként hasz­nálhatják, míg a két emeleten 10- 15 tűzoltó lézeng. Nyáron felszólí­tást kaptak, hogy végleg hagyják el az épületet, de aztán minden szálat megmozgatva­­ a miniszte­rig is eljutott a mihályfalvi helyzet - sikerült tartózkodási engedélyt kapniuk, ideiglenesen. Pedig a vá­ros vonzáskörzetét tekintve na­gyon is indokolt volna a bentlakás biztosítása, de eddig valakiknek az érdeke vagy éppen az érdektelen­sége a térség gyerekeinek lehető­ségeit szűkíti. D. Mészáros Elek Gábor Jeremiás Magdolna szeretné elnyerni a posztot OKTÓBER 1. - AZ ÖREGEK VILÁGNAPJA Nem csak a húszéveseké a világ Az Egészségügyi Világszervezet ajánlatára 1991 óta ez az őszi nap az idősek világnapja. A huszadik század második felében, hála az egyre javuló egész­ségügyi ellátásnak, valamint az antibiotikumok áldá­sos hatásának, az átlag életkor jelentősen emelkedett. Már nem pusztított a tébécé gyermekei és élete virág­jában lévőt, a többi fertőző betegségben sem halt meg a szenvedők java része. Régen egész temetőket meg­töltöttek a kolerában, tífuszban, torokgyíkban másvi­lágra költözöttek, manapság ezek a nyavalyák még háborús övezetben is ritkán fordulnak elő, s akkor sem öltenek járványos formát. Tüdőgyulladásban sem halt már meg a beteg, az átfúródott vakbélgyulladás sem jelenti az élet végét, mint régen, évszázadok óta. A lakosság elöregedése azonban újabb gondot jelent, főleg az iparilag fejlett országokban és az olyan átme­netiekben, mint a mienk is. 1997-ben 5,9 milliárdra becsülték a Föld lakossá­gát; közülük mintegy 540 millió volt hatvan év felet­ti. Az előrejelzések szerint 2020-ban az idős emberek száma túllépi a milliárdot! A jövő gondjait tetézi, hogy a fejlődő országokban 710 millió él majd az idős korosztályból a jelenlegi 330 millióval szemben. Az elöregedés foka 15 év múlva eléri Japánban a 31 százalékot, szorosan mögötte, mintegy 27 százalékkal következik Német-, Görög-, Olaszország és Svájc. Érdekes, hogy jelenleg Görögország áll az élen, 22 százaléknyi idős lakossal. Ezt a magas arányszámot a hellének az olívaolajnak és a sok zöldségnek, gyü­mölcsnek köszönhetik; valószínűleg mindehhez hoz­zájárul a mediterrán klíma mellett a jó közösségi élet és a nyugdíjasként is aktív életmód. Már fiatal orvosként is csodáltam az öregeket. A falusi környezetben nap mint nap tapasztaltam a több nemzedéket egyesítő családokban az idősek megbe­csülését. Akkoriban feladata volt a legöregebb csa­ládtagnak is - hasznosnak tudhatta magát a minden­napokban. Nyári munkaidőben szinte mindenki a ha­tárban dolgozott, ám a majorságot ellátta a botra tá­maszkodó nagymama, aki egyben a kicsi gyermekek­re is ügyelt. A sokszor kilencven éven túl lévő öreg tata kitakarította az istállót, este beengedte a legelőről hazatérő tehenet, disznót, tüzet rakott, vizet hordott és melegített. Talán az utolsókig tartó szöszmötölés mi­att nemigen panaszkodott senki a manapság divatos csontritkulásra és nem emlékszem elbutulásra sem. Családomban szintén akadt jó néhány magas korú rokon. Közülük legtöbbet anyai nagynénémtől tanul­tam, aki élete 96 évéből az utolsó napig nem volt ágyhoz kötött és megfőzte az ebédet. Valószínűleg ge­netikai oka volt, hogy memóriáját megirigyelhette akár egy harmincéves is. Kilencvenen túl szemüveg nélkül olvasott­­ újságot, regényeket, modern gon­dolkodású volt, nagy sportrajongó, politikailag tisz­­tánlátó, mindvégig a mértékletesség híve. Különö­sebb diétát soha nem tartott, gyógyszert nem szedett, ám mindennap ivott egy kis kávét, ha vendég jött, megkínálta szilvapálinkával vagy borral, és pár kor­tyot saját maga is fogyasztott. Naponta háromszor­­négyszer evett, nevetve mondotta: nem nap a nap pár szelet szalonna nélkül. Ismertem még ilyen öregeket, hiszen a falusi körzetben is akadtak nagyon magas életkorú lakosok - a legidősebb 106 éves korában halt meg -, ám érdekes módon soha nem szorultak rá az orvosi segítségemre. Valamennyien nagy családban éltek és a ház körüli munkában segítettek gyermeke­iknek, unokáiknak. A 21. századi idős emberek főleg városi környezet­ben már kényelmesen élhetik nyugdíjas napjaikat. Való igaz, országunkban legtöbben anyagi gondokkal küszködnek, sokan a családtól elhagyatva. Ám ha megpróbálják az élet vidámabb oldalát nézni, meg­könnyíthetik mindennapjaikat. Nagyon fontos, hogy ne gubózzanak be, hanem igyekezzenek segítségére lenni családtagjaiknak, szomszédaiknak, barátaiknak. Szerencsére sokfelé el lehet jutni ingyenesen. Az egy­házközségekben működnek az énekkarok, bibliakö­rök, nőszövetségek, így a közösségi élet biztosított. A kulturális életben is vannak érdekes események, hi­szen mindenkit várnak könyvtárak, könyvbemutatók, képtári és múzeumi kiállítások megnyitó ünnepségei. Ha az idős ember társaságba jár, találkozik fiatalokkal is, s általuk elfeledkezhet az öregkor nyűgeiről, baja­iról. Jósa Piroska Idős korban is aktívnak, vidámnak kell lenni Reggeli Újság / 3 Elégedetlenek a közalkalmazottak A Közalkalmazottak Szakszervezetének Országos Szövetsége szeptem­ber 23-án konfliktust robbantott ki, mivel a kormányhoz benyújtott köve­teléseiket nem teljesítették. A Bihar Megyei Közpénzügyi Alkalmazottak Szakszervezetének vezetősége legutóbbi sajtótájékoztatóján számolt be a helyzetről. Virgil Codrea elnök elmondta: október 6-án Bukarestben til­takozó felvonulást rendeznek. Az érdekvédelmi szervezet elsősorban 50 százalékos fizetésemelést kér a közalkalmazottaknak november elsejei ha­tállyal. Ezenkívül a bérezésüket szabályozó törvény mielőbbi kidolgozá­sát, a törvény által előírt, évi hétnapos szakmai továbbképzésekre szüksé­ges összegek kiutalását, az időszakos orvosi ellenőrzések finanszírozását, a köztisztviselők politikai elkötelezetlenségét, az ellenőrző testületek mű­ködésének biztonságossá tételét várja az államtól. Ha mindezeket nem tel­jesítik, október 11-én 8 és 10 óra között országos figyelmeztető sztrájkot tartanak. Ha a kétórás munkabeszüntetés nem hozza meg a kívánt ered­ményt, október 14-től meghatározatlan időre általános sztrájkba lépnek, ezzel az egész ország gazdaságát veszélyeztetve. Codrea elmondta, hogy a szövetségnek jelenleg 69 ezer tagja van, Bi­har megyében a 749 közpénzügyi alkalmazott közül 609 lépett be az ér­dekvédelmi képviseletbe. Nemrégiben csatlakoztak hozzájuk a Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség alkalmazottai is, mintegy hatvanam Az érdekvédelmi megbízott ezúton tudatja a közalkalmazottakkal, bárki be­iratkozhat a szakszervezetbe, hogy minél nagyobb erővel tudjanak fel­lépni a kormánnyal szemben. A nevetségesen alacsony fizetéseket euró­pai szintre kellene emelni, hiszen a közalkalmazottak átlagos nettó bére 105 eurónak felel meg. Biharban a legkisebb bruttó fizetés 2.928.000 lej, a legnagyobb pedig 8,6 millió lej. Codrea szerint a figyelmeztető sztrájk­ra a tárgyalások menetétől függetlenül sor kerül, s ha a kormány nem tel­jesíti minden követelésüket, teljesen leállnak a munkával. Both Abigél Sorsoltak a könyvtárban Mint arról tegnapi lapszámunkban beszámoltunk, a nagyváradi Bunyitay Vince Könyvtárban szerdán nyílt napot tartottak, melynek során az adomá­nyozó hűséges, valamint most beiratkozó olvasók között nyereménycso­magokat sorsoltak ki. Alig fértek az ünneplők a tékában, és hiába invitálta beljebb a közönséget Földes Béla, a megyei RMDSZ ügyvezető elnöke, so­kan az előtérbe szorultak. Mint Biró Rozália alpolgármester mondta, a könyv kitárja előttünk az egész világot, anélkül tanít, hogy dorgálna. Jövőre 15 éves a Bunyitay-könyvtár. Erre az alkalomra szeretnék rendbetenni a Horváth Imre-emlékszobát, és a 28.500 kötet közül sokat új­ra kellene köttetni. Bármilyen pénzösszeg jól jön e célból, hangzott el a nyílt napon. Az adományozók között karácsonykor nagy értékű könyvcso­magokat sorsolnak ki, melyeket az RMDSZ ajánlott fel. Szerdán a hűséges olvasók és a frissen beiratkozottak közül vihettek haza három-három aján­dékcsomagot. Az egyenként körülbelül 1,5 millió lej értékű könyvjutalom a váradréti RMDSZ-körzet ajándéka. A vezetőség kéri azokat az olvasókat, akik nyertek (Albufia Magdalena, Mészáros Tímea, Lázár Attila, Péter Tímea és Pernyesz Róbert), hogy menjenek be a Kanonok sori könyvtár­ba átvenni jutalmukat. A gyerekek külön ünnepeltek a Tibor Ernő Galériában. Volt mesemon­dás, rajzoltak, és saját könyvjelzőt is készítettek. Közülük három kisiskolás sorsolás útján gazdagabb lett egy-egy könyvcsomaggal. B.A. Németországi angoltanár Váradon Stefan Panzner (képünkön) két hétig a nagyváradi Avram­láncú Határrendőrképző Iskolában adott elő angol és német nyel­vet. Mint elmondta, a németországi Eschwege településen található hasonló profilú tanintézetben csupán az angol nyelvre oktatják a hallgatókat, és megle­pődve tapasztalta Váradon, hogy itt az an­gol és a német mellett még franciául, oro­szul és magyarul is tanulnak a diákok. Az Eschwege-i iskolával már régebbi a határ­rendészet kapcsolata, nemcsak tapasztalat­­cseréken vettek részt mindkét országban, hanem tanár- és diákcsere is volt már nem egyszer. Panzner elmondta, hogy nagyon jó dolog­nak tartja a külön kezdő és haladó csoporto­kat, náluk mindenkit ugyanazon a szinten ta­nítanak, de felveti a csoportok létesítését, mert sokkal hatékonyabb a tanítás. Még egy nagy különbség a két iskola között, hogy az itteni végzősöknek négy idegen nyelvből kell vizsgázniuk. Örömmel tapasztalta azt is, hogy az utcán bárkit szólít meg, tudnak az emberek angolul válaszolni. Ám ha németül kérdez, nem igazán kap választ. (both)

Next