Reggeli Újság, 2005. január (2. évfolyam, 255-278. szám)

2005-01-26 / 274. szám

2005. január 26. Ahol csak a szegény... (folytatás az I. oldalról) A konténereket egyébként a vele szerződésben álló várad-velencei Remat Kft. ajánlotta fel, azon egyszerű oknál fogva, hogy a felvásárolt fémek a Fritcomtól a Remathoz kerülnek, onnan pedig a feldolgozók va­lamelyikéhez, gyakran külföldre, értékesítésre. Amúgy az akkumulátoroktól kezdve a különböző­ típusú vasalókon, mosógépeken, hűtőszekrény-alkatrészeken át az alumínium fazekakig a dombon minden megtalálható. És bár a leghűségesebb beszállítónak a hajléktalanok, a cigányok és a falusiak bizonyulnak, a telepen a tömbhá­zak lakói is sokszor megfordulnak. Ők a felújítási munkálatok után ma­radó kiszerelt kapukkal, fűtőtestekkel a hátukon keresik fel Calara§ut. S mivel egy-egy ilyen elem megközelítőleg 80 kiló, a cégvezető rádöbbent a szomorú valóságra: „Kiváló bizonyítéka ez annak, mennyire rá vannak szorulva az emberek a pénzre.” Megjegyzendő: az ócskavas kilója 3,5 ezer lej (az akkumulátoré csupán 3 ezer). Ráadásul a portéka árának 3 százalékát a szerencsétlen beszállító sosem kapja meg, hisz az környe­zetvédelmi adó gyanánt az államkasszába vándorol. Kíváncsiak voltunk arra is, mi történik akkor, ha kiderül: lopott tár­gyat sóztak a nyakába. „Kihívjuk a rendőröket, az általunk korábban már kifizetett summát pedig behajtjuk a tolvajon, aki, azon oknál fogva, hogy minden egyes kliensünk nevére kitöltünk egy nyugtát, nem tagadhatja le tettét. Ilyen egyszerű” - tájékoztatott Calara§u. Botrányba fulladt történetre nem emlékszik, mint ahogyan arra sem, hogy műtárgyat, kovácsoltvasat vagy egyéb értékes cuccot kívánt volna eladni nekik bárki is. A bűnügyi hatóságok segítségét csupán a szom­szédjának kellett egyszer igénybe vennie, tudniillik a Gaál Mózes utcá­ban többen is fémekkel való kereskedésre szakosodtak. Mindenesetre utcáról elemeit csatornafedővel ne jelenjenek meg a helyszínen, kicsi ugyanis a valószínűsége annak, hogy a törvénytelensé­get megússzák büntetés nélkül. HÉTKÖZNAP Reggeli Újság / 3 IDEIGLENES VEZETŐ A MEGYEI SZOCIÁLIS IGAZGATÓSÁG ELEN Új helyen, de nem más helyett Mint ahogyan a változásokat már beharangoztuk, januártól két igaz­gatóság - a szociális és a gyermekjogvédelmi - összevonásából létrejött a Bihar Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, amelynek a dél-csillagvárosi Feldiparei utcán, a Pece-patak közelében van a szék­helye. A megyei tanács fennhatósága alatt működő intézmény élére Koncsek Zitát (képünkön), a nagyváradi Szociális és Közösségi Ügyek Hivatalának (ASCO) egyik főosztályvezetőjét nevezte ki a megyei ta­nácselnök, Kiss Sándor. A megbízatás ideiglenes, három hónapra szól, ugyanis áprilisban versenyvizsgát írnak ki az igazgatói és az aligazgatói tisztségek elfoglalására. Az újonnan létrehozott közintézmény nemcsak a kiskorúakkal, hanem a szociálisan hátrányos helyzetű felnőttekkel, hajléktalanokkal, nincstelenekkel is törődik. Néhány, az ezek számára létesített otthon, például a nagykányai és a csegődi elveszítette önálló jogi személyiségét, s már az új igazgatóság keretében működik - tájé­koztatott a megbízott igazgató. Hogy miért pont rá esett a megyei tanácselnök választása, arról azt nyilatkozta, hogy eddig is szociális ügyekkel foglalkozott, így szerinte a szakmai szempontok, az ezen a téren szerzett tapasztalatok döntöttek, emellett Kiss ismerhette az eddigi munkáját, így valószínűleg megbízott benne. Az új igazgató nevezhette ki az ideiglenes aligazgatókat, s el­mondása szerint igyekezett az addigi vezető beosztásúakat megtartani egy-egy szakterület élén. Három aligazgatói tisztségről kellett döntsön: Ioan Groza, a korábbi gyermekjogvédelmi igazgatóság vezetője to­vábbra is a kiskorúak osztályáért felel, Eliana Cosman egykori aligaz­gató a gazdasági felelős, míg Mirela Abrudan a felnőttek szociális osz­tályát irányítja. Az intézménynek 414 milliárd lejt biztosítanak a megye idei költségvetéséből, ebben szerepelnek a kiskorúak nagyváradi átme­neti menhelyének szánt összegek is. „Ezalatt a három hónap alatt megismerkedem az árvaházakkal, a gyer­mekotthonokkal, s az ott tapasztalt problémákból pedig az aligazgatók segítségével igyekszem megoldani, amennyit lehet” - mondta Koncsek Zita. A Szociális és Közösségi Ügyek Hivatalában betöltött állása még visszavárja, hiszen a törvény adta lehetőséggel élve csupán felfüggesz­tette munkaviszonyát az ASCO-val. V. Ny. R. A román sajtó sietett emlékeztetni, hogy Koncsek Zita annak a Hegyközcsatárnak volt korábban polgármestere, ahol Kiss Sándor 1989 után szerzett birtokainak egy része és különböző érdekeltségei vannak „Bekapcsolták”... (folytatás az 7. oldalról) Filip polgármester reményei szerint a város idővel egyre jobban ki tudja majd aknázni e „földalatti kin­cset”, ami nem adatott meg minden településnek. Az egykori Várad-szőllős helyén és mellette kiépült Nu­­fárul panelnegyedben például már évek óta működik egy ehhez hasonló, termálvizet hasznosító hőkicseré­lő központ. Lisborg nagykövet szerint fontos lépése ez Romániának az EU-csatlakozáshoz vezető úton, mert végre nem csak strandolásra és gyógykezelésre, hanem a természetet kímélő eljárásokra, energiater­melésre is felhasználják a termálvizet. Mint mondta: „A környezetszennyezés nem ismeri a térképen meg­húzott országhatárokat, ezért, ahol lehetséges, csök­kenteni kell a természetet károsító tényezőket.” A szalagvágást követően a vendégek belülről is megtekintették a „fűtőházat”, amely egyelőre az ere­detileg tervezett öt észak-őssi hőkicserélő központ közül csak egynek, az 513-as számúnak biztosít hő­energiát. Ez mintegy hatezer háztartást érint. A cégtulajdonos magyarázza, hogy milyen eljárással dolgoznak MEGKETTŐZTE NYERESÉGÉT A EUROPEAN DRINKS Fegyelmezett adófizetők, áskálódó konkurencia Az elmúlt esztendőt 2003-hoz viszonyítva 106 %-os nettó nyere­séggel zárta az élelmiszeripari ter­mékeket gyártó Bihar megyei cég­óriás, a Europen Drinks. A román nemzeti valutában számolt nettó nyereség megkétszereződése töb­bek közt annak is köszönhető, hogy a holding termékeinek 2004- es eladásai 25 %-kal nőttek az elő­ző esztendőhöz viszonyítva. Nem elhanyagolható tény az sem, hogy 2003-ban 41 117 lej volt az euró egységenkénti ára, amíg tavaly 39 663 lejre esett vissza, tehát az élelmiszeripari vállalat az erősödő lej által teremtett gazdasági kon­junktúrában is meg tudta őrizni nyereségességét. A 2005-ös esz­tendő első heteinek mutatói alap­ján a cégcsoport a sör, az üdítők és az egyéb élelmiszeripari termékek eladásait tekintve 30 %-os növe­kedést tudhat magáénak. A társa­ság vezetői szerint mindez a világ­­színvonalú gyártási technológiá­nak, a szakképzett alkalmazottak­nak, a termelékenység növelésé­nek és nem utolsósorban a jó mi­nőségű termékeknek tudható be. A fenti adatokat tartalmazó köz­leményében a European Drinks azt is a közvélemény tudomására kívánja hozni, hogy minden ellen­kező híreszteléssel szemben a cég 2004-ben 3­600 milliárd lejt fize­tett be különböző adók és járulé­kok formájában az államkasszába, s ezzel a román élelmiszeripar leg­nagyobb adóbefizetője lett. Ennyi pénzből különben 1 285 714 alkal­mazott havi bruttó minimálbérét lehetne kifizetni, vagy 17 142 857 személy kaphatna gyermekneve­lési állami pótlékot. A társaság a cégcsoporton belül 14 500 alkal­mazottnak biztosít állandó mun­kát, s a neki bedolgozó kisebb cé­gek révén még több száz ember­nek jelenti a megélhetés forrását. A cég gazdasági mutatóinak ilyen mérvű ugrása azért is figye­lemre méltó, mivel a holdingnak meg kell küzdenie a feketén dol­goztató tisztességtelen konkuren­ciával, így például Romániában a szeszes italok piacának 70 %-a a fekete gazdaság része. De nem kedvezett a tisztességes vállalko­zásoknak a hazai túladóztatás, jog­bizonytalanság, következetlen adó- és pénzügypolitika sem. Közleményéhez a European Drinks mellékelte azon adóható­sági bizonylatokat is, amelyekkel a cégcsoport igazolja, hogy 2005 januárjában nincs egy fitying tar­tozása sem az államkassza felé, cáfolva az ezzel ellenkező sajtóhí­reszteléseket, amelyeket bizonyos konkurens érdekcsoportok táplál­nak. SZEMSZÖG Violaszín pecsét alatt Hogy milyen csodálatosan néz ma ki! Igazán, tegnap óta öt évet fiatalodott. Ne nézzen rám ilyen undorral, én ismét csak a kérelme­met szeretném iktatni. Ugye, elég alázatos vagyok? Ha kell, térdre is ereszkedem, így ni. Nem, mégsem. Inkább lehasalok ide a porba, homlokommal a kopott földet érintem, és ha nem lenne rács a tisztelt hivatali íróasztal két olda­lán, én szívesen körbe is nyalnám a pulpitust. Hát persze, tudom én, hogy rengeteg a dolguk, és nem érnek rá ilyen csip-csup ügyekkel bajlódni, és hogy a pofátlanság­nak is lehetne határa, és hogy nem kellene mindennap itt órákat ücsö­rögnöm. Higgyék el nekem, hogy semmilyen ellenzéki pártnak nem vagyok a tagja, mert nekem min­den így jó, ahogy van. Én még Sikli László kollektív vétkében sem vettem részt, pedig az megért volna egy misét. Persze tudom, hogy együtt szabadok vagyunk, de hát mégis azok a rácsok ott a gyóntatószéken - ha szabad meg­jegyeznem - bennem némi kételyt ébresztenek. Tessék, itt az oltási bizonyítványom is, kifizettem min­den hátralékomat, tilosban sem parkoltam, házasságot sem tör­tem, csak azt a maradék diót a padlásról. A, nem, ez nem kaján vigyor, ez a remény mosolya ajka­mon, én tisztelettel, remegő inak­kal kérem, hogy vegyék már el tő­lem a beadványomat. Dehogy, higgye el, még gondolatban sem emlegettem az őseit, rokonait, utódait, sőt őket is imámba fogla­lom anyósom nevével együtt. Hogy mégsem? Ma nem lehet? Ta­lán holnap vagy jövőre? A, már értem, a jövő században, de akkor egészen bizonyosan. Jó, akkor rohanok is a követke­ző hivatalba, mert lenne még né­hány elintézendő kérelmem. Nagy Anna

Next