Reggeli Újság, 2005. február (2. évfolyam, 279-302. szám)

2005-02-01 / 279. szám

2005. február 1. HÉTKÖZNAP Óvatosak hóban, fagyban A gépkocsi- és a gyalogos köz­lekedés tekintetében nagyon óva­tosak vagyunk, legalábbis ez de­rül ki abból, hogy a havazás, a csúszós járdák és utak ellenére a váradi mentősöket nem riasztot­ták törésekhez vagy ficamokhoz. Az ortopédián kezeltek között is nagyon kevés volt olyan, aki „téli baleset” miatt került a kór­házba. Ellenben az öngyilkos­sággal kísérletezők, a hajléktala­nok, verekedők bőven adtak munkát a mentősöknek. Sokan próbálkoztak gyógy­szer-túladagolással, egy 24 éves nő majdnem halálra fagyott az utcán, mire rátaláltak, egy 25 éves váradi férfit bezúzott fejjel kellett a sebészetre szállítani (fel­tehetően bántalmazták), egy 36 évesre ittasan, összezúzódott bal végtagokkal találtak, egy 47 éves illetőn pedig fojtogatás nyomai látszottak, amikor a sürgősségre vitték. Vasárnap este Váradon egy lépcsőházban a második eme­letről zuhant le egy 35 éves férfi; összezúzódott a medencéje, de egyedül mászott vissza a lakásá­ba, s amikor a mentősök megér­keztek, már az ágyában feküdt. Tegnapelőtt körülbelül harminc személyt kellett ellátni a megyei kórház ortopédiai osztályán, de közülük csak hat kéz- vagy láb­törés írható a mostoha időjárás számlájára - közölte Florin Bó­dog, a kórház sajtóreferense. A rendőrségi közleményből az derül ki, hogy a hétvégén elenyé­sző volt a közúti balesetek száma, koccanások alig történ­tek, egy komolyabb karambol Szalonta közelében volt, ahol egy gépkocsivezető elvesztette uralmát a jármű felett és egy híd­főnek ütközött; a sofőr szeren­csére nem sérült meg súlyosan. De a fentiek alapján ne bízzuk el magunkat, legyünk továbbra is óvatosak, különösen, hogy a me­teorológusok havazást jósolnak. V. Ny. R. Miskolci vendégek a határrendészképzőben Majdnem egyhetes szakmai ls­­kójában a Miskolci Rendészeti togatáson volt a Nagyváradi Av- Szakközépiskola négy tanára. A rom láncú Határrendészképző és­ két intézet közötti együttműkö­dési egyezmény értelmében a ro­mán és a magyar iskola vezetői, tanárai betekintést nyernek a két intézet oktatási módszereibe, ta­nácsokkal látják el egymást, ötle­teket és tapasztalatokat cserél­nek. A Lajcsák Melinda alezre­des által vezetett magyarországi küldöttség január 24. és 29. kö­zött tartózkodott Váradon, részt vettek az órákon, elbeszélgettek a tanárokkal és a kadétokkal. E­­mellett egy konkrét célja is volt a látogatásnak, ugyanis kidolgoz­ták milyen program szerint és módszerrel tanítsák a jövőben az idegen nyelveket a határrendész­­képzőben. Ezért a tanácskozáso­kon részt vett Esther Hay, Nagy-Britannia bukaresti kon­zulátusának képviselője is, aki a román Közigazgatási és Belügy­minisztérium angol nyelvtanítási programfelelőse. A váradi és a miskolci intézetek együttműkö­dése nem merült ki ennyiben, idén még többször fognak talál­kozni egymással az előadók - itt is, ott is. Reggeli Újság / 3 SZEMSZÖG Itt a farkas, de hol a „! Tapsikolhatnánk - ha lenne kedvünk hozzá: Trianonról zeng a határ. Itt-ott-amott. Hol halk morajjal, hol villámokkal tűzdelt dörgésekkel. Téma a tévében, a rádióban, a sajtóban, még a kocsmában is. Aki él és mozog, netán ír is, foglalkozik vele. Lám, én is sorra kerültem... Hónapokkal ezelőtt Magyarországon, innen odakerült kedveseim kenyerén töltöttem majd egy hónapot. Nyitott szemmel-füllel, hogy ne lopjam hiába a napot. Nem dicsekvés: már akkor előre láttam a decemberi népszavazás eredményét. Hazatértemkor csodálkozva olvasgattam az itteni véleményeket, reményeket. Furcsa, mennyire tévhitben élünk az anyaországi közvéleményt illetően... Nem is erről akartam most szólni, de ami késik... Alkalom adódott rá, hogy megtekintsem a Trianon című dokumentumfilmet. A látványanyag kapott meg leginkább. Nem találtam benne semmit, amin bármilyen nemzetiségű megbotránkozhatna. Ezt otthon is levetíthetnék - mondtam barátaimnak kijövetelkor. Akkor még nem sejtettem, hogy jóstehetséggel is megáldott az Úr. Mert lám - most olvasom -, nálunk is le fogják vetíteni a filmet a tévében. Nem szűk körben, szinte suttyomban, és csak bizonyos személyeknek (soknak), hanem az egész országnak. Ezt nevezem demokráciának! Nem is lenne rossz, ha sok más dologban is ez az elv érvényesülne. Hadd tudja meg ország-világ - méghozzá ingyen hogy a „farkas ” nem is olyan félelemkeltő, mint egyesek­­ az álhazafiság jegyében­­ híresztelik. Szegedi László A legfontosabb műemlékek között a váradi színház A műemlékvédelmi besorolások szerint az eddigi B katagóriából a legfontosabb monumentumok közé, az A-ba lépett elő a Nagyváradi Állami Színház épülete - tudtuk meg Meleg Vilmostól. Amint azt a Szigligeti Társulat igazgatója kifejtette, ez egyszerre jelent előnyt és hátrányt is. Mivel a nagyobb javításokra az engedélyeket ezentúl a fővárosból kell kérni, bonyolultabb lesz a procedúra, ugyanakkor az eddigieknél több támogatást lehet igényelni, ami kétségkívül po­zitívum. Azt is elmondta, hogy a tavalyi megyei költségvetésből 7 milliárd lejt kapott a színház a felújítási munkálatokra. A munkát ta­valyelőtt kezdték el, az előcsarnok már készen van, ahová előbb­­utóbb visszakerülnek a régi magyar nyelvű feliratok is. „Idén tényle­ges restaurációról nem beszélhetünk” - mondta Meleg Vilmos. Ehe­lyett felújítási munkálatokat végeznek, ami azt jelenti, hogy átalakít­ják a tetőteret, ahol próbatermeket és raktárakat hoznak majd létre. Mivel málladozik a vakolat a színház elülső részén, annak a felújítása is sürgető probléma, amit még az idén szeretnének megoldani. Mivel a már felújított földszinti előcsarnok és a restaurálatlan feljárók kö­zött szembetűnő a kontraszt, az is elképzelhető, hogy ezeket a mun­kálatokat is elvégzik idén, persze ha lesz rá elegendő pénz. A restau­rált előcsarnok falain már ujjlenyomatok, sérülések éktelenkednek. A színház igazgatója elmondta, hogy elegendő személyzet hiányában nem tudják felügyelni az előcsarnokot, így könnyen rongálások tár­gyává válhat az épület. Előadások közben a személyzetnek a terem­ben kell lennie, így nem tudnak kint is felügyelni, s az is gondot okoz, hogy a színház kávézójában fogyasztó vendégek a benti illem­helyeket használják, ezáltal szabad útjuk van a teátrumba. Gálovits Zoltán Kevesebb lesz az adókedvezmény Váradon­ ­ Bár a váradi elöljárók azt ígérték, idén is megma­radnak az adókedvezmények, úgy tűnik, mégsem tudták betartani szavukat. Azoknak, akik azt remélték, lakásuk felújítása fejében bizonyos időre mentesülnek a helyi adó befizetése alól, le kell erről mondaniuk. A nagyváradi tanács januári rendes ülésén jóváhagyta a végre­hajtó szerv által előterjesztett, a tavalyi adókedvezmények meg­nyirbálására vonatkozó határo­zattervezetet. Az önkormányzat gazdasági szakemberei ezt a szű­kös költségvetéssel indokolták, mondván: az új adókulcs beve­zetésével nagy bevételtől esnek el, amit más úton kell pótolni. A múlt heti ülésen a tanácso­sok zöme az adókedvezmények szűkítése mellett érvelt. A szo­ciáldemokrata Ioan Minta§ azt javasolta, hogy ezek ne vonat­kozzanak a lépcsőházakban vég­zett javításokra, festésekre. Sil­via Suciu, az SZDP-frakció má­sik tagja úgy vélte, a kedvez­ményt csupán tetőszerkezetek építése fejében kellene biztosíta­ni. A testület mindkét javaslattal egyetértett. Az adókedvezmé­nyekre vonatkozó szabályzat módosításával a magánházak la­kói is elesnek a kedvezménytől. A juttatás ezentúl csak azon la­kók esetében érvényes, akik tetőt emelnek a tömbház fölé - s csak abban az esetben, amennyiben ezt a városvezetés által megsza­bott kritériumok szerint teszik. Ezek a feltételek a beruházás összes szakaszára érvényesek, az építési engedély igénylésétől a munkálatok kivitelezéséig. Az elvégzett munka minőségét az önkormányzat két alkalmazottja ellenőrzi majd - mondta Emílián Sala gazdasági igazgató. Mint a tanácsülésen kiderült, a tavalyi kedvezmények csupán a már végrehajtott munkálatokra érvé­nyesek, amennyiben benyújtot­ták már az erre vonatkozó kérést. A szabályzatmódosítás szerint a külföldi vagy itthoni befektetők­nek, beruházóknak sem biztosí­tanak kedvezményt, az önkor­mányzat ugyanis nincs olyan anyagi helyzetben, hogy fel­mentse őket az adózás alól - tette hozzá Sala. Az építkezésekért járó adóked­vezmény így nem volt hosszú életű. Tavaly vezették be azzal a céllal, hogy ingatlanjaik rende­­betételére ösztönözzék a lakossá­got. Pap Melinda

Next