Reggeli Újság, 2005. február (2. évfolyam, 279-302. szám)
2005-02-03 / 281. szám
4 / Reggeli Újság Csak félmillióan kértek magyarigazolványt Erdélyben Csupán félmillió magyarigazolvány iránti kérelmet vettek át és továbbítottak 2002 és 2005 között a romániai státusirodák - közölte Székely István, a kolozsvári Központi Státusiroda vezetője. Ezek a kérelmek egyúttal 35 800 diákigazolvány, 7600 pedagógusigazolvány és 540 oktatói kártya igénylését is jelentik. Tavaly ebből 77 600 magyarigazolvány, 4500 diákigazolvány, 2700 pedagógusigazolvány és 150 oktatói kártya iránti új kérelmet vettek át és továbbítottak a státusirodák, és megújították a régebbi járulékos igazolványokat. Székely elmondta, hogy elemezték a továbbiakban várható kérelmeket, és úgy ítélték meg, hogy ez csökkenő tendenciát mutat. Ezért döntöttek a leépítés mellett, amely a területi munkatársak egyharmadát érinti. A körülbelül 15%-kal kisebb igénylés annak is betudható, hogy december az ünnepeivel és január mint év eleje általában más dolgok felé irányítja a figyelmet, és ez kisebb igényszámot szokott hozni - magyarázta az irodavezető. A népszavazással elégedetlenek közül sokan a magyarigazolványuk visszaadásával akartak tiltakozni. Tömeges visszaadás nem történt, összesen öt magyarigazolványról mondtak le tulajdonosaik. Ugyanakkor a továbbított kérelem még nem jelenti azt, hogy az igazolványokat az igénylők meg is kapták. Több ezerre tehető azon okiratok száma, amelyek még nem készültek el Magyarországon, illetve amelyek még nem jutottak el tulajdonosaikhoz. Európai üzenet Az Európai Parlament jobboldali ideológiákat képviselő pártja, a legjelentősebb európai politikai szövetség, az Európai Néppárt (EPP) állandó bizottsági ülésén Wilfried Martens pártelnök megerősítette: támogatják a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt törekvését egy egységes romániai kereszténydemokrata népi párt létrehozására. Az EPP sürgeti a KDNPP-t és annak elnökét, a temesvári polgármester Gheorghe Ciuhandut a honi kereszténydemokrata erők mielőbbi egyesítésére. Ebben a kontextusban Martens javasolta az RMDSZ-nek mint az EPP társult tagjának, hogy minden lehetséges támogatást adjon meg a KDNPP-nek célja teljesítéséhez. Wilfried Martens dicsérően nyilatkozott Ciuhanduról, aki véleménye szerint bebizonyította rátermettségét, és jó vezető képességeinek köszönhetően továbbra az RMDSZ-nek is támogatják törekvéseit - írta a bukaresti sajtó. Erre reagálva Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette: „Fontosnak tartjuk, hogy a politikai áramlatok kellő súllyal jelen legyenek a romániai politikai életben. Támogatjuk az EPP javaslatát, amely a kereszténydemokrata törekvések összefogását szorgalmazza”. Ugyanakkor kiemelte: az RMDSZ továbbra is önálló politikai szervezetként kíván működni, de támogatja egy erős román néppárti alakulat létrehozását. Ezzel gyakorlatilag elutasította annak lehetőségét, hogy annak részévé váljon, abban feloldódjon. ysrowvi POLITIKA2005. február 3. Vajdaság - ez nem Európa? NAGYVONALÚ VIZSGÁLÓDÁS Nem szervezett, hanem egyedi esetekről van szó a vajdasági incidenseknél, de a kilengések valóban sok esetben etnikai jellegűek - állapította meg vezetőjének keddi brüsszeli beszámolója szerint az az európai parlamenti tényfeltáró delegáció, amely a múlt hét végén a Vajdaságban és Belgrádban vizsgálódott az incidensek okairól. A német néppárti Doris Pack az EP külügyi bizottsága előtt számolt be a térségben szerzett tapasztalataikról, köztük arról, hogy megítélésük szerint a szerb hatóságok nem léptek fel a lehető legnagyobb hatékonysággal az incidensek elkövetői ellen, illetve a megelőzés érdekében, s hogy az incidensek egyebek között az oktatás hiányosságaira, az etnikai összetétel változására és a gazdasági helyzet miatt általánosabban romló közhangulatra vezethetők vissza. A képviselőnő szerint a küldöttség egyebek között az oktatás és a nevelés fejlesztésében, a kisebbségi nyelvhasználat segítésében, a volt Jugoszlávia más térségeiből érkezett menekültek beilleszkedésének gyorsításában, a rendőri szervek szerkezetének és működésének módosításában látja a megoldást, de azt is sürgette, hogy az Európai Unió fokozza a térség segítését a határ menti vidékek támogatására szolgáló programjai révén. KASZA ELÉGEDETLEN Elégedetlenségét hangoztatta az Európai Parlament vajdasági tényfeltáró missziója miatt Kasza Kasza József József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, aki a továbbiakban is mindig szóvá kívánja tenni a kisebbségek elleni kilengéseket. „Doris Pack asszony inkább jöjjön ide, nemzeti kisebbség tagjaként éljen itt. Az ő helyében, kívülállóként én is jobbnak látnám a helyzetet” - mondta Kasza egy újvidéki lapnak nyilatkozva. A pártelnök egyetértett a Doris Pack vezette öttagú ad hoc bizottság megállapításával, hogy a Vajdaságban történt incidensek egy részének nem volt nemzeti háttere, ugyanakkor hozzátette: legalább mintegy száz jogsértés etnikai indíttatású volt. „Az egy évvel ezelőtti állapothoz képest az az előrelépés, hogy a hatóságok immár komolyan veszik a helyzetet. Enyhén szólva az állam tétlensége miatt is részese mindennek. Nem tett semmit idejekorán és megfelelő módon.” A pártelnök a bizottság szabadkai látogatásán mindent a testület elé tárt, ami birtokában volt, s Pack erre csak egy „viszontlátással” reagált. „Ugyanakkor nem tekintem ezt hideg zuhanynak. A lényeg az, hogy itt jártak, és belekezdtek a témába. Látjuk majd, hogyan alakul a helyzet, de biztosan nem fogok hallgatni, ha folytatódnak a szerbiai magyarok elleni kilengések” - szögezte le lapnyilatkozatában Kasza József. LEMÉSZÁROLTAK EGY CSALÁDOT Kegyetlenül, hidegvérrel legyilkoltak egy hattagú családot a magyar határnál fekvő, többségben magyarok lakta észak-bácskai Horgoson. A gyilkosság még a múlt héten történhetett, de a hatóságok csak kedden szereztek róla tudomást, miután az egyik családtag, a nagyapa kerestetni kezdte két unokáját, mert napok óta nem jártak iskolába. A szomszédok felfigyeltek arra, hogy a szóban forgó család házánál napok óta senki sem takarítja a havat. A rendőrség a házban rátalált a hat holttestre, az áldozatok között van a két gyerek is. Gyümölcstermesztéssel foglalkozó, jól szituált, színmagyar családról van szó. Egyes hírek szerint a brutális bűntény a család üzleti tevékenységével hozható összefüggésbe. A hatóságok siettek világgá kürtölni, hogy a családdal történt tragédiának nincs etnikai indíttatása, ez azonban a szerb hatóságokat ismerve, illetve az elmúlt időszakban történt, felderítetlenül és megtorlatlanul maradt magyarellenes atrocitások fényében megkérdőjelezhető. KOSTUNICA ÁLLT A DJINDJIC - MERÉNYLET MÖGÖTT? A 2003 márciusában meggyilkolt Zoran Djindjic szerb miniszterelnök egykori legközelebbi bizalmasa, Vladimir Popovic Beba azt állította: a nacionalista Vojislav Kostunica jelenlegi szerb kormányfőhöz közeli politikai vezetők és katonatisztek álltak a merénylet mögött. Az előkészületekben részt vett az orosz titkosszolgálat, és már hónapokkal a gyilkosság előtt tudomása volt arról Nyugatnak. A vádak a B92 belgrádi televízióban hangzottak el egy hétfő éjjeli műsorban, amelyben Popovic a Djindjic-merénylet hátteréről beszélt. Szerinte a politikai gyilkosság hátterére mindeddig azért nem derült fény, mert ehhez hozzá kellett volna nyúlni a hadereghez és a katonai biztonsági szolgálathoz. Zoran Djindjic ! Hol áll és merre A Romániai Magyar Demokrata Szövetség 1999 óta társult tagja az Európai Néppártnak. A kereszténydemokrata, jobbközép pártokat, politikai szervezeteket tömörítő EPP jelen pillanatban az Európai Parlament legerősebb politikai csoportja, a 626 képviselő közül 232 taggal. Az RMDSZ-t akkor fogadta társául a Néppárt, amikor Markóék éppen az 1996-2000 között Romániát kormányzó jobbközép koalíciónak voltak a tagjai, amely koalíciót gyakorlatilag mindvégig a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt uralta, nem minden nehézségek nélkül és ma már igencsak vitatott eredményességgel. De a lényeg: Románia gyakorlatilag az említett Constantinescuérában vált szalonképessé Európában és általában Nyugaton. Köszönhetően annak is, hogy csak az 1996-os választások nyomán villant meg annak az esélye, hogy országunk letér a posztkommunista álreform útjáról. Az RMDSZ tehát a jobboldali irányváltás farvizén került Néppárt közelbe, noha - s ezt az azóta eltelt idő fölösen igazolta - a Markó-féle alakulatnak nemhogy ideológiai irányultsága nincs, de még a politikai elvhűségtől is igen messze áll. Ha érdekei - egyesek szerint ezek csak a csúcsvezetőségnek és holdudvarának érdekei - azt kívánják, hogy jobbra húzzon, akkor jobbra húz, ha azt, hogy balra, akkor balra húz. Amilyen a politikai széljárás. 2000 és 2004 között az RMDSZ az EPP társult szervezeteként a román baloldal szekerét tolta, nemrég pedig sikeresen átslisszolt a jobboldalra, bár ha a romániai politikai spektrumot nézzük, itt aztán nem könnyű eligazodni - mi baj és mi jobb, ki éppen hol tart az RMDSZ? áll, annak csak a jóisten a megmondhatója. Egy biztos: ha az RMDSZ-ről bárki azt állítja, hogy egy kereszténydemokrata alakulat, akkor ilyen alapon a római pápa is lehet szabadelvű. Ezért is tűnik álságosnak Markó Béla KDNP-t és néppártiságot támogató nyilatkozata, kezeljük inkább akként, ami: egy dörzsölt, diplomatikus válasznak egy Európából - az erősebbik, polgári Európából! - érkező tanácsra. Érdemesebb ama kijelentése fölött elidőzni, miszerint az RMDSZ-nek esze ágában sincs jelenlegi önállóságát, különutasságát, függetlenségét föladni. Mert azt mindjárt világossá kell tenni, hogy ez a Markó-hangoztatta önállóság csak vélt! Az RMDSZ valójában megalakulása óta mindig is politikai kényszerpályán haladt. Örökös 7-8 százalékos pártként sohasem került abba a helyzetbe, hogy csapást verjen a romániai politikai ugaron s netán azon követőkre is leljen. Ráadásul mindvégig voltak olyan vezetői, hangadói, akik az alkalmazkodást siettek köpönyegforgatássá konvertálni, és mindig csak a pillanatnyi, sokszor személyes ambíciók fűtötte sikerekre koncentráltak. Emellett a pártot valóságos köldökzsinór fűzi a román államhatalomhoz — legitimációt, pénzt, levegőt, egyebeket tőle nyer. Enyhén szólva furcsa, hogy az RMDSZ éppen akkor lobogtatja saját önállóságának zászlaját, amikor kupeckedéssel határos politikai alkudozásokba merülve igyekszik megtartani pozícióit a hatalomban, illetve annak közelében. Amikor reszketve megy neki egy-egy választásnak - övön aluli ütéseket osztogatva jobbra és balra minden vélt vagy valós konkurensének -, mert ott tornyosul előtte az ötszázalékos küszöb. A jelenlegi és várható etnikai arányokat, a demográfiai mozgásokat és az RMDSZ egyre csökkenő népszerűségét figyelembe véve, megkockáztathatjuk a kijelentést: az alakulat utoljára jutott be önállóan a román parlamentbe. Ami persze nem jelenti azt, hogy onnan kiszorulva nem játszhat el majd még pár évig bizonyos regionális, lokális, többé-kevésbé reprezentatív szerepet, azaz erőtlenségében és jelentéktelenségében is ne lehetne önálló. A kérdés csak az: kell-e ez és kell-e így majd az erdélyi magyarságnak; közképviseletünket és érdekvédelmünket ki, mi és miként fogja majd ellátni; a nagy, országos, sőt kontinentális politikába miként fogunk tudni beleszólni. Nem létezik, hogy az RMDSZ jelenlegi vezetői és szakértői ne zongoráztak volna már végig, hogy mi következik az „önállóság" után. Ne nézzük le őket épp ennyire, hiszen eléggé fiatalok ahhoz, hogy saját politikai és üzleti karrierjük folytatása ne foglalkoztatná őket. Vagy annyira nem bíznak az erdélyi magyarságban, hogy óvakodnak nyilvánosan, előtte latolgatni a küszöb alá szoruló RMDSZ jövőjét? Ez az újabb, most épp biztonságosnak tűnő koalíciós négy év hamar elszáll, s addigra Markóéknak tudniuk kell: a romániai politikai paletta melyik oldala felé terelgetik szavazóikat. Az EPP fentebb említett tanácsát akár útmutatásnak, sőt ajánlatnak is lehetne venni. De persze az sincs kizárva, hogy a végelgyengülő RMDSZ majd csak széttárja karjait, és azt tanácsolja tagságának, választóinak: menjetek, amerre akartok, balra vagy jobbra, politizáljatok, ahol és ahogy tudtok. Önmagában véve ez is egy demokratához illő megoldás. De kereszténydemokratához aligha. Dénes László