Reggeli Újság, 2005. február (2. évfolyam, 279-302. szám)

2005-02-03 / 281. szám

4 / Reggeli Újság Csak félmillióan kértek magyarigazolványt Erdélyben Csupán félmillió magyarigazolvány iránti kérelmet vettek át és to­vábbítottak 2002 és 2005 között a romániai státusirodák - közölte Szé­kely István, a kolozsvári Központi Státusiroda vezetője. Ezek a kérel­mek egyúttal 35 800 diákigazolvány, 7600 pedagógusigazolvány és 540 oktatói kártya igénylését is jelentik. Tavaly ebből 77 600 magyar­igazolvány, 4500 diákigazolvány, 2700 pedagógusigazolvány és 150 oktatói kártya iránti új kérelmet vettek át és továbbítottak a státusiro­dák, és megújították a régebbi járulékos igazolványokat. Székely el­mondta, hogy elemezték a továbbiakban várható kérelmeket, és úgy ítélték meg, hogy ez csökkenő tendenciát mutat. Ezért döntöttek a le­építés mellett, amely a területi munkatársak egyharmadát érinti. A kö­rülbelül 15%-kal kisebb igénylés annak is betudható, hogy december az ünnepeivel és január mint év eleje általában más dolgok felé irá­nyítja a figyelmet, és ez kisebb igényszámot szokott hozni - magya­rázta az irodavezető. A népszavazással elégedetlenek közül sokan a magyarigazolványuk visszaadásával akartak tiltakozni. Tömeges visszaadás nem történt, összesen öt magyarigazolványról mondtak le tulajdonosaik. Ugyanakkor a továbbított kérelem még nem jelenti azt, hogy az igazolványokat az igénylők meg is kapták. Több ezerre tehető azon okiratok száma, amelyek még nem készültek el Magyarországon, illetve amelyek még nem jutottak el tulajdonosaikhoz. Európai üzenet Az Európai Parlament jobbol­dali ideológiákat képviselő párt­ja, a legjelentősebb európai poli­tikai szövetség, az Európai Nép­párt (EPP) állandó bizottsági ülé­sén Wilfried Martens pártelnök megerősítette: támogatják a Ke­reszténydemokrata Nemzeti Pa­rasztpárt törekvését egy egységes romániai kereszténydemokrata népi párt létrehozására. Az EPP sürgeti a KDNPP-t és annak el­nökét, a temesvári polgármester Gheorghe Ciuhandut a honi ke­reszténydemokrata erők mielőb­bi egyesítésére. Ebben a kontex­tusban Martens javasolta az RMDSZ-nek mint az EPP társult tagjának, hogy minden lehetsé­ges támogatást adjon meg a KDNPP-nek célja teljesítéséhez. Wilfried Martens dicsérően nyi­latkozott Ciuhanduról, aki véle­ménye szerint bebizonyította rá­termettségét, és jó vezető képes­ségeinek köszönhetően továbbra az RMDSZ-nek is támogatják törekvéseit - írta a bukaresti sajtó. Erre reagálva Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette: „Fon­tosnak tartjuk, hogy a politikai áramlatok kellő súllyal jelen le­gyenek a romániai politikai élet­ben. Támogatjuk az EPP javasla­tát, amely a kereszténydemokrata törekvések összefogását szorgal­mazza”. Ugyanakkor kiemelte: az RMDSZ továbbra is önálló politi­kai szervezetként kíván működni, de támogatja egy erős román nép­párti alakulat létrehozását. Ezzel gyakorlatilag elutasította annak lehetőségét, hogy annak részévé váljon, abban feloldódjon. ysrowvi POLITIKA2005. február 3. Vajdaság - ez nem Európa? NAGYVONALÚ VIZSGÁLÓDÁS Nem szervezett, hanem egyedi esetekről van szó a vajdasági inci­denseknél, de a kilengések való­ban sok esetben etnikai jellegűek - állapította meg vezetőjének keddi brüsszeli beszámolója sze­rint az az európai parlamenti tény­feltáró delegáció, amely a múlt hét végén a Vajdaságban és Belg­­rádban vizsgálódott az incidensek okairól. A német néppárti Doris Pack az EP külügyi bizottsága előtt számolt be a térségben szerzett tapasztalataikról, köztük arról, hogy megítélésük szerint a szerb hatóságok nem léptek fel a lehető legnagyobb hatékonyság­gal az incidensek elkövetői ellen, illetve a megelőzés érdekében, s hogy az incidensek egyebek kö­zött az oktatás hiányosságaira, az etnikai összetétel változására és a gazdasági helyzet miatt általáno­sabban romló közhangulatra ve­zethetők vissza. A képviselőnő szerint a küldöttség egyebek kö­zött az oktatás és a nevelés fej­lesztésében, a kisebbségi nyelv­­használat segítésében, a volt Ju­goszlávia más térségeiből érkezett menekültek beilleszkedésének gyorsításában, a rendőri szervek szerkezetének és működésének módosításában látja a megoldást, de azt is sürgette, hogy az Európai Unió fokozza a térség segítését a határ menti vidékek támogatására szolgáló programjai révén. KASZA ELÉGEDETLEN Elégedetlenségét hangoztatta az Európai Parlament vajdasági tényfeltáró missziója miatt Kasza Kasza József József, a Vajda­sági Magyar Szövetség elnö­ke, aki a továb­biakban is min­dig szóvá kí­vánja tenni a ki­sebbségek elle­ni kilengéseket. „Doris Pack as­­­szony inkább jöjjön ide, nemzeti kisebbség tagjaként éljen itt. Az ő helyében, kívülállóként én is jobbnak látnám a helyzetet” - mondta Kasza egy újvidéki lap­nak nyilatkozva. A pártelnök egyetértett a Doris Pack vezette öttagú ad hoc bizottság megál­lapításával, hogy a Vajdaságban történt incidensek egy részének nem volt nemzeti háttere, ugyan­akkor hozzátette: legalább mint­egy száz jogsértés etnikai indítta­tású volt. „Az egy évvel ezelőtti állapothoz képest az az előrelé­pés, hogy a hatóságok immár ko­molyan veszik a helyzetet. Eny­hén szólva az állam tétlensége miatt is részese mindennek. Nem tett semmit idejekorán és megfe­lelő módon.” A pártelnök a bi­zottság szabadkai látogatásán mindent a testület elé tárt, ami birtokában volt, s Pack erre csak egy „viszontlátással” reagált. „Ugyanakkor nem tekintem ezt hideg zuhanynak. A lényeg az, hogy itt jártak, és belekezdtek a témába. Látjuk majd, hogyan alakul a helyzet, de biztosan nem fogok hallgatni, ha folytatódnak a szerbiai magyarok elleni kilen­gések” - szögezte le lapnyilatko­zatában Kasza József. LEMÉSZÁROLTAK EGY CSALÁDOT Kegyetlenül, hidegvérrel le­gyilkoltak egy hattagú családot a magyar határnál fekvő, többség­ben magyarok lakta észak-bács­kai Horgoson. A gyilkosság még a múlt héten történhetett, de a ha­tóságok csak kedden szereztek róla tudomást, miután az egyik családtag, a nagyapa kerestetni kezdte két unokáját, mert napok óta nem jártak iskolába. A szom­szédok felfigyeltek arra, hogy a szóban forgó család házánál na­pok óta senki sem takarítja a ha­vat. A rendőrség a házban rátalált a hat holttestre, az áldozatok kö­zött van a két gyerek is. Gyü­mölcstermesztéssel foglalkozó, jól szituált, színmagyar családról van szó. Egyes hírek szerint a brutális bűntény a család üzleti tevékenységével hozható össze­függésbe. A hatóságok siettek vi­lággá kürtölni, hogy a családdal történt tragédiának nincs etnikai indíttatása, ez azonban a szerb hatóságokat ismerve, illetve az elmúlt időszakban történt, felde­rítetlenül és megtorlatlanul ma­radt magyarellenes atrocitások fényében megkérdőjelezhető. KOSTUNICA ÁLLT A DJINDJIC - MERÉNYLET MÖGÖTT? A 2003 márciusában meggyil­kolt Zoran Djindjic szerb minisz­terelnök egykori legközelebbi bi­zalmasa, Vladi­mir Popovic Be­­ba azt állította: a nacionalista Vo­jislav Kostunica jelenlegi szerb kormányfőhöz közeli politikai vezetők és kato­natisztek álltak a merénylet mö­gött. Az előkészületekben részt vett az orosz titkosszolgálat, és már hónapokkal a gyilkosság előtt tudomása volt arról Nyugat­nak. A vádak a B92 belgrádi tele­vízióban hangzottak el egy hétfő éjjeli műsorban, amelyben Popo­vic a Djindjic-merénylet hátteré­ről beszélt. Szerinte a politikai gyilkosság hátterére mindeddig azért nem derült fény, mert ehhe­z hozzá kellett volna nyúlni a ha­dereghez és a katonai biztonsági szolgálathoz. Zoran Djindjic ! Hol áll és merre A Romániai Magyar Demokrata Szövetség 1999 óta társult tagja az Európai Néppártnak. A kereszténydemok­rata, jobbközép pártokat, politikai szervezeteket tömörítő­ EPP jelen pillanatban az Európai Parlament legerő­sebb politikai csoportja, a 626 képviselő közül 232 taggal. Az RMDSZ-t akkor fogadta társául a Néppárt, amikor Mar­­kóék éppen az 1996-2000 között Romániát kormányzó jobbközép koalíciónak voltak a tagjai, amely koalíciót gyakorlatilag mindvégig a Kereszténydemokrata Nem­zeti Parasztpárt uralta, nem minden nehézségek nélkül és ma már igencsak vitatott eredményességgel. De a lé­nyeg: Románia gyakorlatilag az említett Constantinescu­­érában vált szalonképessé Európában és általában Nyu­gaton. Köszönhetően annak is, hogy csak az 1996-os vá­lasztások nyomán villant meg annak az esélye, hogy or­szágunk letér a posztkommunista álreform útjáról. Az RMDSZ tehát a jobboldali irányváltás farvizén ke­rült Néppárt­ közelbe, noha - s ezt az azóta eltelt idő fö­lösen igazolta - a Markó-féle alakulatnak nemhogy ideológiai irányultsága nincs, de még a politikai elvhűségtől is igen messze áll. Ha érdekei - egyesek szerint ezek csak a csúcsvezetőségnek és holdudvarának érdekei - azt kívánják,­ hogy jobbra húzzon, akkor jobb­ra húz, ha azt, hogy balra, akkor balra húz. Amilyen a politikai széljárás. 2000 és 2004 között az RMDSZ az EPP társult szervezeteként a román baloldal szekerét tolta, nemrég pedig sikeresen átslisszolt a jobboldalra, bár ha a romániai politikai spektrumot nézzük, itt aztán nem könnyű eligazodni - mi baj és mi jobb, ki éppen hol tart az RMDSZ? áll, annak csak a jóisten a megmondhatója. Egy biztos: ha az RMDSZ-ről bárki azt állítja, hogy egy keresztény­­demokrata alakulat, akkor ilyen alapon a római pápa is lehet szabadelvű. Ezért is tűnik álságosnak Markó Béla KDNP­-t és néppártiságot támogató nyilatkozata, kezeljük inkább akként, ami: egy dörzsölt, diplomatikus válasznak egy Európából - az erősebbik, polgári Európából! - érkező tanácsra. Érdemesebb ama kijelentése fölött elidőzni, mi­szerint az RMDSZ-nek esze ágában sincs jelenlegi önál­lóságát, különutasságát, függetlenségét föladni. Mert azt mindjárt világossá kell tenni, hogy ez­ a Markó-hangoz­­tatta önállóság csak vélt! Az RMDSZ valójában megala­kulása óta mindig is politikai kényszerpályán haladt. Örökös 7-8 százalékos pártként sohasem került abba a helyzetbe, hogy csapást verjen a romániai politikai uga­ron s netán azon követőkre is leljen. Ráadásul mindvégig voltak olyan vezetői, hangadói, akik az alkalmazkodást siettek köpönyegforgatássá konvertálni, és mindig csak a pillanatnyi, sokszor személyes ambíciók fűtötte sikerekre koncentráltak. Emellett a pártot valóságos köldökzsinór fűzi a román államhatalomhoz — legitimációt, pénzt, le­vegőt, egyebeket tőle nyer. Enyhén szólva furcsa, hogy az RMDSZ éppen akkor lo­bogtatja saját önállóságának zászlaját, amikor kupecke­­déssel határos politikai alkudozásokba merülve igyekszik megtartani pozícióit a hatalomban, illet­ve annak kö­zelében. Amikor reszketve megy neki egy-egy választás­nak - övön aluli ütéseket osztogatva jobbra és balra min­den vélt vagy valós konkurensének -, mert ott tornyosul előtte az ötszázalékos küszöb. A jelenlegi és várható etni­kai arányokat, a demográfiai mozgásokat és az RMDSZ egyre csökkenő népszerűségét figyelembe véve, megkoc­káztathatjuk a kijelentést: az alakulat utoljára jutott be önállóan a román parlamentbe. Ami persze nem jelenti azt, hogy onnan kiszorulva nem játszhat el majd még pár évig bizonyos regionális, lokális, többé-kevésbé repre­zentatív szerepet, azaz erőtlenségében és jelentéktelensé­gében is ne lehetne önálló. A kérdés csak az: kell-e ez és kell-e így majd az erdélyi magyarságnak; közképvisele­tünket és érdekvédelmünket ki, mi és miként fogja majd ellátni; a nagy, országos, sőt kontinentális politikába mi­ként fogunk tudni beleszólni. Nem létezik, hogy az RMDSZ jelenlegi vezetői és szak­értői ne zongoráztak volna már végig, hogy mi következik az „önállóság" után. Ne nézzük le őket épp ennyire, hi­szen eléggé fiatalok ahhoz, hogy saját politikai és üzleti karrierjük folytatása ne foglalkoztatná őket. Vagy annyi­ra nem bíznak az erdélyi magyarságban, hogy óvakod­nak nyilvánosan, előtte latolgatni a küszöb alá szoruló RMDSZ jövőjét? Ez az újabb, most épp biztonságosnak tűnő koalíciós négy év hamar elszáll, s addigra Markó­­éknak tudniuk kell: a romániai politikai paletta melyik oldala felé terelgetik szavazóikat. Az EPP fentebb emlí­tett tanácsát akár útmutatásnak, sőt ajánlatnak is lehetne venni. De persze az sincs kizárva, hogy a végelgyengülő RMDSZ majd csak széttárja karjait, és azt tanácsolja tagságának, választóinak: menjetek, amerre akartok, balra vagy jobbra, politizáljatok, ahol és ahogy tudtok. Önmagában véve ez is egy demokratához illő megoldás. De kereszténydemokratához aligha. Dénes László

Next