Reggeli Újság, 2005. április (2. évfolyam, 328-353. szám)

2005-04-01 / 328. szám

4 / Reggeli Újság I KÖZÉLET - POLITIKA „Amióta megvagyok, csak a saját munkámban bíztam” INTERJÚ ÁKOS ZOLTÁN MEGBÍZOTT FŐTANFELÜGYELŐ-HELYETTESSEL Ákos Zoltán, a Bihar megyei tanfelügyelőség megbízott főtanfelügyelő-helyettese váradi, 54 esztendős testneveléstanár. A futball és az atlétika a szakterülete. 1973 óta tanít, 17 évig ingázott Szilágynagyfaluba, Csehtelekre, Nagykágyára. - Hogyan került jelenlegi mun­kakörébe? - Az RMDSZ javaslatára már­cius 15-én kaptam meg a megbí­zott tanfelügyelő-helyettesi állást, addig a Nicolae Balcescu (volt 8- as számú) iskola aligazgatója vol­tam, és most is van ott néhány órám. Az idei tanév végéig tart a megbízatás, utána pályázni kell, és természetesen pályázni fogok, részt veszek a versenyvizsgán. - Ismeri-e a tanügy gondjait, amelyekkel új állásában óhatatla­nul szembesülni fog? - Nem indulok világmegváltó tervekkel, ott próbálok majd segí­teni, ahol tudok, de nem szabad feledni, hogy én csak fogaskerék vagyok a nagy gépezetben. A le­hetőségekhez mérten mindig a legjobbat szeretném, ám ezek a le­hetőségek eléggé behatároltak. - Van-e valami, amin változtat­ni szeretne? - Szakomból kifolyólag fegye­lempárti vagyok, és a tantestület munkaköri légkörét szeretném mi­nél oldottabbá, ugyanakkor gyer­mekközpontúvá tenni. Ezen azt értem, hogy a tanároknak olyan­­­nyira következetesen kell a sza­badidőben is foglalkozniuk a gyermekekkel, hogy a szülő észre­vegye azt, hogy foglalkoznak a csemetével, nem hagyják magára. A cél versenyképes fiatalokat ké­pezni, kifejleszteni bennük egy re­ális értékítéletet. Ezt persze csak a tanítókkal és tanárokkal közösen felvállalt munkával lehet elérni. Rendszerbe szeretném foglalni a megye iskoláinak szabadidős, is­kolán kívüli tevékenységeit - ter­mészetesen úgy, hogy az ne men­jen a tanulás rovására -, és ezt amolyan „kulturális versenynap­­tárként” közreadni, hogy a részvé­telt mindenki számára lehetővé te­gyük. - Mi volt az első­ benyomása a főtanfelügyelői székben? - Tudatosodott bennem az őrült nagy felelősség: eddig csak alul­nézetből figyeltem a dolgokat, és most rálátásom van mindenre. Egyelőre csak ezt érzem. - Mi volt az első feladata? - Azonnal Bukarestbe kellett mennem egy továbbképzésre, melynek tárgya a minőség biztosí­tása a szakoktatásban. Olyan volt, mint mikor bedobnak valakit a mély vízbe. A továbbképzés lénye­ge az volt, hogy EU-s tagként a mi szakiskolát végzettjeink is szabad munkavállalók lesznek, azaz ugyanolyan ismeretekkel kell ren­delkeznie egy romániai szakiskolát végzettnek, mint, teszem azt, egy franciának. Országszerte húsz is­kolában vezetik be egyelőre (ná­lunk a belényesi Ion Ciordas Isko­lacsoportban) az új alapú szakkép­zést. Ahhoz, hogy ezek az iskolák és benne a tanárok megfeleljenek az uniós elvárásoknak, a tanfel­ügyelőségeknek is megvannak a maguk feladatai. Tehát kihívások vannak, de ezeket vállalni kell, hi­szen amióta megvagyok, csak a sa­ját munkámban bíztam, sosem vár­tam a sült galambot. Tüzes Bálint Az MPSZ kész a nyílt vitára Az RMDSZ által kidolgozott ki­sebbségi törvénytervezet volt a fő téma a Magyar Polgári Szövetség Bihar megyei vezetőinek tegnap déli sajtóértekezletén. Csuzi Ist­ván (képünkön) szerint az RMDSZ szándékosan időzítette húsvét idejére a közvitára bocsá­tást, hogy elkerülje az érdemi elemzést, elmulasztotta a tervezet széles körű ismertetését, még az RMDSZ-ben sem vitatták meg a dokumentumot, amit egy szűk cso­port minitervének nevezett. Tudo­mása szerint már az RMDSZ-en belül is megerősödtek a tervezetet bíráló hangok, példaként Varga At­tila jogász-képviselőt említette, aki szerint demokráciadeficites a jog­szabály-kezdeményezés. A kor­mány egyébként tegnap tárgyalta első olvasatban a tervezetet, ennek ellenére az MPSZ helyi szervezeté­nek vezetői nem tartották elkésett­nek a tegnap délutánra meghirde­tett vitafórumukat a témáról. A jog­szabályról ugyanis a parlament dönt, addig lehet módosítani. Csuzi bejelentette egyébként, hogy a me­gye RMDSZ-es honatyái nem fo­gadták el a meghívást a vitafórum­ra, de a koalíciós párt egy másik képviselője ott lesz. Tudomása sze­rint az RMDSZ legfelső szintjéről érkezett a tiltás minden szervezet­hez, melynek alapja az a logika, hogy ha az RMDSZ nem tekinti tárgyalópartnernek az MPSZ-t, ak­kor ez nem is létezik. Az MPSZ szerint a kisebbségi törvényben rögzíteni kell közössé­günk megmaradásának elveit és jo­gi kereteit, ezért a jogszabály nem maradhat egy párt­dokumentum, mivel az RMDSZ nem képviseli az egész közösség véleményét, elvárásait. A polgáriak nyílt vitát követelnek, s ha ezt nem veszi figyelembe az RMDSZ, rá kell szorítani - fogalmazott Csuzi. Egyik ilyen kényszerítő eszköz le­het a közvélemény tájékoztatása; ezenkívül levélben ismertetik állás­pontjukat a kormánnyal és a de­mokratikus parlamenti pártokkal. Szilágyi Zsolt országos választmá­nyi elnök révén tájékoztatni fogják a brüsszeli döntéshozókat is a ro­mániai kisebbségek, különösen a magyarság helyzetéről, és javasol­ják, hogy az Európai Unió tekintse csatlakozási feltételnek a romániai választási törvény diszkriminatív előírásainak megváltoztatását. Máté Zsófia 2005- április 1. Hiányosságok és figyelmetlenség a fináncoknál A pénzhiány mellett a személyzet kis létszámának tudhatók be a Bi­har Megyei Pénzügyi Igazgatóság munkavégzésében jelentkező gon­dok - hangzott el az intézmény helyi vezetőinek sajtótájékoztatóján. A jelenlegi felállásban az igazgatóság körülbelül két-három jogi személyt tud alaposan ellenőrizni havonta, ami ha figyelembe vesszük, hogy a megyében több ezer cég működik, rossz arány. Bihar megye nincs egyedül ezen a téren, ugyanis országos szinten ez az általános állapot. Példaként hoztak fel egy Bukarestben, a Pénzügyminisztérium által végzett felmérést, amely szerint szinte ötszáz évre lenne szükség ah­hoz, hogy minden esetben rendesen elvégezzék az ellenőrzéseket. A működésben tapasztalt hibákért azonban nem csak az intézmény okolható. Kiderült ugyanis, hogy az adófizetők hanyagsága sokszor nagy időveszteségekhez vezet, és bár többször próbálkoztak, hogy az így becsúszó hibákat, gondokat kiküszöböljék, csak nagyon kevesen voltak hajlandók együttműködni. Ugyanez a hozzáállás figyelhető meg más területeken is, például a különböző engedélyek, bizonylatok kiváltásakor, kicserélésekor, így az alkohol és dohányáru árusításához szükséges engedélyt is csak a forgalmazók 30 százaléka váltotta ki. Az intézményvezetők elismerték ugyanakkor, hogy számtalan eset­ben saját alkalmazottaik figyelmetlensége miatt jelentkeznek a gon­dok, így fordulhatott elő az is, hogy ez év elején több kincstárjegyet is beváltottak anélkül, hogy ellenőrizték volna az illetők személyazonos­ságát, és ebből utólag problémák adódtak. Nagy B. István Kormányválság Csehországban Szétesett a hárompárti koalíció, miután a kereszténydemokrata párt kilépett a kormányból. A párt közgyűlése azért döntött így, mert szerintük Stanislav Gross szociáldemokrata kormányfőnek nem si­került tisztáznia családja zavaros pénzügyeit, és ezzel a miniszterel­nök hiteltelenné vált. A Kereszténydemokrata Közgyűlés egy másik határozata szerint képviselőik pénteken a cseh parlamentben támo­gatni fogják az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványát. BIHARI SZOCIÁLDEMOKRATÁK Ketten pályáznak a megyei elnöki székre Tegnap járt le a határidő, amíg jelentkezhettek a Szociál­demokrata Párt Bihar megyei szervezetének elnöki tisztségére pályázók. Alexandru Retegan (képünkön) ügyvezető elnök a tegnapi sajtótájékoztatón közöl­te, hogy Gheorghe Saric jelenle­gi megbízott elnök és Mihai Bar jelentette be indulási szándékát. A tisztújító küldöttgyűlés jövő pénteken, április 8-án lesz, és az alapszabály megengedi, hogy akár ott helyben előálljanak más elnökjelöltek is. Az ellenzéki párt megyei alelnöke, Gavrilo Ghilea szerint ilyen esetben megkérdőjelezhető lenne a jelölt komolysága, ám hozzátette, az eljárás demokratikus, és „annál jobb, minél többen lesznek”. A múlt héten lezajlott váradi tisztújításról Ghilea szűkszavúan közölte, hogy az elnökké válasz­tott Dán Mátét egyetlen szava­zattal kapott többet, mint az ad­dig hivatalban levő Joan Mang, ez azonban szerinte nem jelenti azt, hogy megosztott lenne a vá­radi szervezet, vagy hogy egyik csoport legyőzte volna a másikat. Arra a kérdésre, hogy ő kit támo­gat a megyei elnökségre pályá­zók közül, a sajtóértekezleten je­len levő Dán Mátéi azt felelte: a Szociáldemokrata Pártot. Rövid­del ezután angolosan távozott. Különben Mátéi felfüggesz­tését kérte a főtanfelügyelő­helyettesi funkciójából, helyét a liberális Silviu Torjoc foglalja el. A sajtósok érdeklődésére Má­téi teremben maradt párttársai igyekeztek kimenteni kollégá­jukat, mondván, hogy fontos ta­lálkozója volt, s a nevében is megígérték, hogy legközelebb nem hagyja faképnél az egybe­gyűlteket. M. Zs. Közvetítést vállaltak a demokraták A nagyváradi és az országos közvéleményt is foglalkoztató két ügyről fejtették ki a Demokrata Párt álláspontját a politikai alakulat megyei alelnökei tegnapi sajtóértekezletükön. Mircea Bradu városi tanácsosként számolt be a polgármesteri hivatal kezdeményezéséről, mely szerint hétfőn délelőtt 10 órától a városházán nyilvános vitát rendeznek többek között a mostani pontonhíd közelében építendő új hídról. A DP tanácsi frakciója egyetért a városfejlesztési tervvel, és érveiket el akarják mondani a lakosságnak is. Az érintett rogériuszi környéken ugyanis aláírásokat gyűjtöttek a tervezett beruházás ellen tiltakozók, akiket zavarna a híd megépülte után megnövekvő forga­lom, a zaj, a légszennyezés. Brady szerint Nagyváradnak szüksége van még egy közúti hídra, ugyanakkor tekintettel kell lenniük az ott lakók nyugalmára is. A két érdeket ő összeegyeztethetőnek tartja, és kész erről egyeztetni minden érintettel. Liviu Lupea mint a DP illetékes megyei alelnöke csalódottan szá­molt be a munkatörvénykönyv tervezett módosításai kapcsán általuk szervezett megbeszélésekről, amelyekre meghívták mind a munka­adók, mind a szakszervezetek képviselőit. Elmondása szerint az első találkozón, március elején a két fél elfogadta az ő közvetítésüket, be­leegyezett, hogy rendszeresen tematikus tanácskozásokon vitassák meg eltérő álláspontjukat, ám a folytatás kudarcba fulladt. A kor­mánypárti filiálévezető szerint a most érvényben levő jogszabály sokkal több jogot biztosít az alkalmazottaknak, mint a munkáltatók­nak, a kabinet módosítójavaslatai kiegyenlítenék a két fél kötelezett­ségeit. Úgy véli, a szakszervezetiek radikalizálódnak, eltorzítják a tervezett változtatások következményeit, ennek ellenére a további tárgyalások híve. (fia)

Next