Reggeli Újság, 2005. augusztus (2. évfolyam, 431-457. szám)
2005-08-01 / 431. szám
Nagyvárad, 2005. augusztus 1., hétfő, II. évfolyam, 177. (431.) számára: 0,50 lej Betörés a váradi Kanonok soron Feltételezhetően vasárnapra virradó hajnalban egy vagy több ismeretlen tettes felfeszítette a Kanonok sor 11. száma alatti Bunyitai-könyvtár és Horváth Imre emlékszoba ajtaját, amelyek egy közös folyosóra nyílnak. Az emlékszobában van a Várad című folyóirat szerkesztősége. A Nagyváradi Ady Társaság (NAT) kiadásában kéthavonta megjelenő periodika egy nemrég pályázati úton szerzett vadonatúj számítógéppel, egy szkennerrel és 2 millió régi fejjel lett szegényebb, a könyvtár pedig 14 millióval. Ez utóbbi összeget felújításra gyűjtötték. Ugyanebből a kapualjból nyílik a Tibor Ernő pincegaléria lejárata is, de azt vaspánttal elrekesztett vasajtó zárja. A rendőrséget Tempfli József püspök értesítette vasárnap délelőtt 11 óra után. A déli misére indulva vette ugyanis észre, hogy a bejárat fel van feszítve. „Miután benyitottam, akkor láttam, hogy valami nincsen rendben, hisz mindenütt nagy volt a felfordulás. Könyvek, iratok, papírok hevertek a földön” - idézte fel a történteket. Úgy vélte, a rablók éjszaka aktiválhattak, kihasználva, hogy kicsi arra a forgalom és nincs éjjeliőr. Emlékezete szerint az épület szóban forgó, nemrég felújított tömbjébe egyetlen egyszer törtek be, még a nyolcvanas években. Az ingatlan többi részét azonban, a már említett okok miatt, igencsak kedvelik a tolvajok. Mind a Caritas irodáját, raktárát, mind pedig a püspöki rezidencia pincéjét már több ízben is felkeresték a nem kívánatos vendégek; utóbbi esetében borokra vadásztak - a tettesek kilétére a mai napig nem derült fény. Néhány esetben a sor Pray utcai végén lévő szerkesztőségek ablakait törték be részeg vagy bosszúálló randalírozók. Ezek után az egyházi elöljáró attól fél, hogy egyszer majd a lakosztályát is „felkeresik” nem kívánatos elemek. „Szerencsére a festményeket nem vitték el” - jegyezte meg Szűcs László, a NAT alelnöke. A Horváth Imre emlékszobában ugyanis egyedül a tablók képviselnek valódi nagy értéket, no meg a költő bútorai, ám csak eszmei értelemben. Ott maradt a számítógép monitorja, valamint a billentyűzet is, de még a téka köteteinek a száma sem fogyatkozott meg. A szobába egyébként úgy hatoltak be, hogy ajtajáról leverték a lakatot. A könyvtárosok úgy vélik, akár olyan személyek is lehettek, akik valamennyire ismerték a terepet, jártak már a tékában. Tudták például, hogy a kapualjból nyíló közös folyosóra vezető masszív faajtó nincs bezárva. G. K. E. Nem szegte a szalacsiak kedvét a hőség Sejthető volt, hogy rekkenő melegre számíthatnak a kilencedik alkalommal megrendezett Szalacsi Napok részvevői. Szombaton a Lármafánál gyülekezők egy libbenésnyi szellőért is hálásak lettek volna. Népviseletbe öltözött lányok fonott kosarakból kínálták a kalácsot a faluba érkezőknek így fejezve ki a szalacsi ember vendégszeretetét. Az összefogás ünnepe A falunapok kezdő eseményén vendégként ott volt a Magyar Polgári Szövetség képviseletében Csuzi István és Lengyel György. Elsőként Duma Ferenc katolikus esperes szólt a jelenlévőkhöz: „Változnak az arcok, az emberek cserélődnek, de ugyanaz a nemzet vagyunk, mint István király idején, és itt akarunk lenni az elkövetkező századokban is. De csak együtt leszünk képesek minderre, legyen ez a mai nap az összefogás ünnepe is” - mondta az esperes. Botos András helyi református lelkipásztor a lármafa figyelmeztető üzenetére hívta fel a figyelmet: „E lármafa kibeszéli jelenünket leplezetlenül és kíméletlenül, nyersen, de őszintén. Mindennek csak akkor lesz értelme, ha a jövőben rendeltetését veszti a lármafa, de addig esztendőről esztendőre kötelességünk meggyújtani a figyelmeztető lángot. Erszalacsnak nem lármafára, hanem gyermeklármára van szüksége” - hallhattuk a lelkipásztor megállapítását. Az egyházi kórus fellépése után útban a faluközpont felé a katolikusok keresztemlékhelyénél rövid, de felemelő egyházi jellegű műsorral kedveskedtek a hívek. A faluközpontban lévő háborús emlékműnél Porsztner Sarolta, Szalacs polgármestere röviden köszöntötte a jelenlévőket, megköszönte a támogatók felajánlásait, tartalmas időtöltést kívánva nyitotta meg a falunapokat. A református és a katolikus egyház papjainak szolgálata után Pete István RMDSZ-es szenátor szólt a jelenlévőkhöz. A falunap a szórakoztatás mellett az elődök emlékéhez való odafordulás helye is. Mert ahogyan az elesett D. Mészáros Elek (folytatása a 3. oldalon) NÁLUNK INGYEN HIRDETHET! MEGTEHETI SZELVÉNYEN, TELEFONON (469-263), SZEMÉLYESEN. ✓ * Útmutatás a 12. oldalon. Állunk rendelkezésére munkanapokon 8-18 óra, vasárnap 10-16 óra között: várjuk hirdetéseit, köszöntőit, gyászjelentéseit, részvétnyilvánításait, megemlékezéseit, egyéb közlendőit! Az ingyenesség csak az apróhirdetésekre vonatkozik, kereskedelmi reklámokat, politikai hirdetéseket továbbra is a kiadó Széles (Menumorul) utcai székhelyén vesznek fel. PREMIER ROMÁNIÁBAN Telefontudakozó magyarul Ma déltől magyarul is érdeklődhetünk a vezetékes telefonszámok felől Romániában. A Romtelecom ugyanis ekkor indítja útjára a 932-es számon hívható magyar nyelvű tudakozószolgálatot. Az első „tudakozó” maga Nagy Zsolt információs és távközlési miniszter lesz, aki rendkívüli sajtótájékoztató keretében indítja el a multinacionális cég új szolgáltatását ma délben, Marosvásárhelyen, a Romtelecom ottani székhelyén. Eddig csak esetenként tudott vagy volt hajlandó tudni magyarul a személyzet, ha akartak, tudtak segíteni a magyarul kérdezőknek, most azonban külön szolgáltatást indít a Romtelecom. A szakminiszter elmondta: a 932 az ország bármely részéből hívható naponta 7-22 óra között. Hétköznap és hétvégén egyaránt ebben az időszakban magyarul válaszolnak az érdeklődők kérdéseire, éjszaka tehát nem. Nagy Zsolt szerint az igények felmérése után szó lehet a szolgáltatás időbeni kiterjesztéséről is. Táborozók között jártunk Sólyomkőváron 5. OLDAL