Reggeli Újság, 2005. december (2. évfolyam, 537-560. szám)
2005-12-02 / 537. szám
4 / Reggeli Újság KÖZÉLET - POLITIKA A pénzügy behajtja az adósságokat Azokat a cégeket, amelyek nem fizetik ki időben az állammal szembeni tartozásukat, a megyei pénzügyi hivatalok felszólítják, hogy 15 napon belül rendezzék adóhátralékukat. Vasile Fare, a Bihar Megyei Közpénzügyi Igazgatóság szóvivője lapunknak elmondta, a pénzügynek az a célja, hogy megfegyelmezze a késve fizetőket, illetve hogy hamarabb behajtsa kinnlevőségeit, és nem az, hogy zárolják a cég vagyonát. Persze végső esetben ehhez a módszerhez folyamodnak, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a felszólítás után a legtöbb vállalkozó befizeti a hátralékát. A pénzügy az idei év első kilenc hónapjában 119 135 000 új lejt hajtott be a felszólítások nyomán, és mindössze 4 125 000 erős lejt drasztikusabb megoldásokkal, mint a bankszámla, az ingó és ingatlan vagyon zárolása vagy - végső esetben - a cég elárverezése. A legnagyobb adóssággal rendelkező cégek listáját bárki megtalálhatja az Országos Pénzügyi Közigazgatási Ügynökség (ANAF) honlapján, a megyei igazgatóságon csak azoknak a vállalkozásoknak a névsorát függesztették ki, amelyeknek nincs aktivitásuk. Ezt is csak azért, hogy ha valakiben felmerül a gyanú egy cég valódiságát illetően, ellenőrizhesse létezését. B. A. Farc a listát mutatja December elseje mai, kisebbségi szemszögből A 87 évvel ezelőtti, gyulafehérvári népgyűlésen elfogadott kiáltványban megfogalmazott alapelvekre emlékeztettek a Magyar Polgári Szövetség tegnapi váradi sajtóértekezletén. Szilágyi Zsolt választmányi elnök levezetése szerint mivel a kiáltványban foglaltak tekinthetők a modern román állam létrejöttének alapjaként, s mert az alapelvek között szerepel a más nemzeti közösségeket megillető arányos képviselet és önrendelkezés, akkor az ehhez való jogunkat ma tagadó román politikai elit végeredményben a modern Romániát tagadja meg. A gyulafehérvári dokumentumokban a Bánság ideiglenes területi autonómiája is szerepel - folytatta Szilágyi -, az 1918-as román közgondolkodás tehát a mostaninál sokkal nyitottabb volt. Az MPSZ üzenete: a magyar közösség a románsággal együtt akar Európában élni olyan modern országban, ahol minden nemzetiség szabad, a szabadság pedig a magyarok számára az önrendelkezést is jelenti. Reméli - tette hozzá -, hogy december elseje nemcsak a területnövekedés miatti örömre emlékezteti a románokat, hanem az 1918-ban tett ígéretekre is, illetve hogy az európai Romániát nem a kisebbségek asszimilációjának és elüldözésének folytatása, hanem az etnikai sokszínűség értékének felismerése és megóvása jellemzi majd. A gondolatot folytatva Csuzi István megyei MPSZ-elnök a gyulafehérvári eszmék alapján való építkezésre, az önrendelkezés intézményeinek kiépítésére utalt. Ennek egyik fontos eszközének tekintette a kisebbségi törvényt, ami szerinte kis előrelépés ugyan, de el kell fogadtatni az európai illetékes intézmények által javasolt, megváltoztatott formában. A polgári szövetség kéri, hogy a módosítások megfogalmazói hozzák nyilvánosságra a készülő szövegváltozatokat. Más témára térve a tisztségviselők üdvözölték a Duna Televízió Autonómia csatornájának feltehetően húsvéti indítását, illetve a Magyar Szocialista Párt alkotmánymódosító kezdeményezését. Ez utóbbi szerint az alaptörvénybe kellene foglalni, hogy „a határon túli magyarok a nemzet részét képezik”. Támogatandónak tartják továbbá, hogy két országgyűlési képviselő a nemzeti együvé tartozás napjává akarja nyilváníttatni december 5-ét. M. Zs. 2005. december 2. KOMMENTÁR Az államelnök látcsövei Mióta az egykori flottatiszt úgy döntött, az ország hajóját fogja kormányozni a történelem óceánján, igyekszik politikai érdekeinek megfelelően be- és kifogni minden szelet a vitorlákba, vitorlákból. Franciaországi útja során nemzetközi vizekre evezett, és rossz szelet fogott be, minek következtében megreccsentek az árbocok, s tépi azóta is a hazai ellenzék és egész sajtója. A kapitány ugyanis úgy gondolta, elég bölcs tengeri medve ő már ahhoz, hogy a nemzetközi politikai életben is hallassa hangját, s beleszóljon a Balkán ügyeibe. Konkrétan Koszovó státuszának kérdésébe. S hogy mit nem javasolt francia kollégájának: a határok módosítása nélkül nyerjen autonómiát az albán többségű tartomány! Kap is emiatt eleget a székelyföldi autonómiát kezdeményezőktől s az ellenzőktől egyaránt, ugyanis hallani sem akar a tömbmagyarság önrendelkezéséről. A kapitány más távcsővel kémleli a nemzetközi vizeket, illetve a hazai hullámveréseket. Hajóskapitányi bátorsága olyannyira inába szállt ez ügyben, hogy csupán szóvivőjén keresztül üzenget, magyarázgatja párizsi kijelentését: Székelyföld és Koszovó helyzete nem hasonlítható össze, mert ott „hadiállapotok vannak". Nos, államelnök úr, valóban különbözik a két terület helyzete, de elsősorban nem azért, mert itt nem lőnek, kaszabolnak, gyújtogatnak, ott meg bármikor újralángolhat az etnikai harc. Nem. Másért különbözik a két nép sorsa. Először is: a székelyek őshonos lakosok, míg az albánok a törökök elől menekülve nyomultak be Koszovóba. Másodsorban: a koszovói albánoknak erős, valóban értük küzdő érdekképviseletük volt és van. Ellentétben a romániai magyarsággal, melynek egy hataloméhes, megalkuvó, a magyarság érdekeit feladó, az autonómia zászlaját csak a választási kampányban lobogtató RMDSZ-e van. A harmadik különbség az, hogy a koszovóiak élvezik a mindenkori albán kormány és a muzulmán világ támogatását, szolidaritását, míg a mostani magyar kormány hórihorgas lócsiszárja sárral fröcsköli be a nemzetet, amely ugyan nem hajlandó félreállni. Bizonyította ezt tavaly december 5-én, és tanújelét adta ennek legutóbb is, amikor fogatával átvágtatott Erdélyen, bakján Markóval s a tulipános ládával utazva a bukaresti menyegzőre. Ugye, mekkora különbségek, államelnök úr? Legalább akkorák, mint az ön itthon és külföldön használt kapitányi látcsövei között... Pataki István ERDÉLYI ELNÖKHELYETTES • A Szülőföld Alap oktatási, kulturális, szociális, egyházügyi és média kollégiuma 2005. november 30-án megtartotta második ülését, amelyen döntés született az elnökhelyettes személyéről. A posztra Székely Istvánt, a romániai magyarság képviselőjét választották. A kollégium tagjai elfogadták a Pályázati Szabályzat Elszámolási Szabályzat részét, megvitatták és pontosították az elbírálási elveket, és döntöttek a beérkezett pályázatokról. A pályázati döntések a külügyminiszter jóváhagyását követően megtekinthetők lesznek a wwww.szulofold.hu honlapon. Romániában nem kapnak kárpótlást a külföldön élők Hiába módosította ismét Románia a földek és erdők tulajdonviszonyának rendezéséről szóló törvényt, az továbbra is diszkriminatív, hiszen most sem teszi lehetővé, hogy a külföldi állampolgárok visszakaphassák a kommunisták által elkobzott vagyonukat - állítja Szotyori Nagy Áron, a Magyar Érdekvédelmi Szövetség főtitkára. Mindemellett az elképesztően bürokratikus eljárás miatt is szinte lehetetlenné válik a külföldön élők kárpótlása. Ezzel a törvénnyel - tette hozzá -, amelynek módosításait sajnálatos módon az RMDSZ rendre megszavazta, a hatóságok kész helyzet elé állítják a volt tulajdonosokat és örökösöket, kizárva őket elkobzott tulajdonuk visszaszerzési lehetőségétől. A MÉSZ főtitkára rámutatott: az, hogy a törvény csak a román állampolgárságú személyek számára biztosítja ezt a jogot, egyaránt ellentétben áll a román alkotmánnyal és az európai nemzetközi joggyakorlattal. Elmondása szerint ezért a szövetség az Európai Unióhoz fordul, hogy felhívja a közösség figyelmét e jog- és vagyonfosztó törvénykezésre. A Magyar Nemzet információi szerint eddig közel hetvenen fordultak a strasbourgi emberi jogi bírósághoz, sérelmezve a román állam által tanúsított hozzáállást. Közülük négyen 2005 júliusában megnyerték az állammal szemben indított pert. Az idén áprilisig több mint 210 ezer kérelem érkezett a román hatóságokhoz, amiből 128 ezren elkobzott földjüket vagy erdejüket kérték vissza, a többiek pedig kárpótlásért folyamodtak a hatóságokhoz. Az ügyek alig 30 százalékában született valamilyen döntés, ám ezen belül nem rendelkezünk információval arról, hogy mennyit utasítottak el. Bukarestben például 40 ezer kérelmet regisztráltak, amelyből alig 4 ezret oldottak meg. Különben az új törvény alapján a kérelmeket november hónap végéig lehetett benyújtani. A politikai szereplők most azt ígérik, hogy az új, idén elfogadott törvény alapján jövő év végéig le fogják zárni az összes ügyet. A július végén életbe lépett törvénymódosítás egyébként a volt tulajdonosokat két táborra osztja: olyanokra, akik visszakaphatják jogos tulajdonukat és olyanokra, akiknek kárpótlást adnak, mert vagyonukat különböző okok miatt már nem tudják visszaszolgáltatni. Az első kategóriával, ahogy eddig is, az önkormányzatok, a másodikkal pedig egy újonnan létrehozott szervezet, a Vagyon-visszaszolgáltatási Hatóság (ANAP) foglalkozik. Utóbbi szervezet fogja megállapítani, hogy kinek milyen mértékű kárpótlást fizethetnek. Mivel a román állam arra törekedett, hogy a lehető legkevesebb készpénzkifizetéssel oldja meg a kárpótlást, a megállapított összeg mértékében a régi tulajdonosok olyan, a tőzsdén jegyzett vállalati részvényeket kapnak, amelyek részben vagy egészben az állam tulajdonában vannak. Ezen társaságok között találhatók igen jól prosperáló energiaipari cégek, de a csőd szélén álló vállalatok is előfordulnak. Ezért, amint arról a román lapok is beszámoltak, a jó ismeretségekkel rendelkezők itt is előnyt élvezhetnek. A sajtó egyébként arról is szót ejtett már, hogy az egész eljárás leginkább kibogozhatatlan bürokratikus pókhálóhoz hasonlítható, s az eredményes eljáráshoz leggyakrabban elengedhetetlen a helyi önkormányzatok, illetve más érintett szervezetek korrumpálása. De eddig a pontig is - mármint megtalálni a megkenhető embert - leginkább csak ismeretségeken keresztül lehet eljutni, mivel a rendszerváltás óta egész maffiaszerű hálózat épült ki, amely a vagyonvisszaszerzésre specializálódott. Az eljárás a nehézkessége miatt még a Romániában lakóknak is komoly költségeket jelenthet, a külföldiek esetében pedig szinte reménytelen vállalkozásnak tűnhet, hiszen minden egyes döntési szinten újabb és újabb dokumentumokat, igazolásokat kérnek, s ráadásul a vizsgálatok eredményét sem teszik közzé, csak az adott eljárást lefolytató hivatal ajtaján, így előfordulhat, hogy mire a volt tulajdonosok - ha egyáltalán - a részvények birtokába jutnak, azzal lesznek kénytelenek szembesülni, hogy azok értéke éppen csak fedezi az utazási és eljárási költségeket - írja a Magyar Nemzet. Egyre több román vesz magyar ingatlant Kevesebb külföldi magánszemély vásárolt az idén magyarországi ingatlant, mint tavaly. A britek és a hollandok fokozott érdeklődése mellett azonban egyre több román állampolgár található a vevők között. Továbbra is a lakásokra van a legnagyobb kereslet, de beépítetlen földterületeket és tanyákat is vásárolnak a külföldiek. A Belügyminisztérium adatai szerint az idén az első kilenc hónap alatt 14 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást Magyarországon, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Míg tavaly 4926, addig az idén 4331 külföldi vett ingatlant. A vevők között jelentős átrendeződés tapasztalható: a német és az osztrák nemzetiségűek száma és aránya évek óta csökken, ám az írek érdeklődése folyamatosan nő. A harmadik negyedévben a hollandok is feltörtek, 175 vásárló érkezett Németalföldről. Erőssé vált a britek érdeklődése is, három hónap alatt 99 vevő akadt a szigetországból, s nagyon felszökött a román állampolgárok vásárlásainak száma is, a harmadik negyedévben már 141-en vettek ingatlant Magyarország területén. Továbbra is a lakásvétel dominál, ami a tranzakciók 70 százalékát adja, a beépítetlen földterület 15, a tanya 6, az üdülők 4, a fennmaradó ingatlantípusok 5 százalékkal részesednek a keresletből - írta a Napi Gazdaság.