Reggeli Újság, 2006. március (3. évfolyam, 610-635. szám)

2006-03-02 / 610. szám

4 / Reggeli Újság KÖZÉLET - POLITIKA Telt ház az ortopédián Bár a naptár szerint itt a ta­vasz, az időjárás még igencsak télies, és a síkos, fagyos járdá­kon, utakon még mindig gyako­riak a balesetek. „Az elmúlt huszonnégy órá­ban ötvenhét esetet láttunk el, a kéztörések a leggyakoribbak. A betegek csonttöréssel, húzódás­sal, ficammal kerestek meg min­ket. Mintegy 75 százalékuk a ha­vas, jeges utakon szenvedett bal­esetet. A legtöbben közülük idős emberek voltak” - tájékoztatott tegnap Florin Bodog, a váradi ortopédia sajtószóvivője. Mint mondta, az ellátott ötvenhét be­teg közül hat sérültet fekvőbeteg­ként tovább kezelnek a kórház­ban. Jó tanácsként csak annyit fűzött hozzá, hogy az idős sze­mélyek lehetőleg maradjanak otthon ebben az időben. Ha min­denképpen ki kell mozdulniuk, ne szégyelljenek zoknit vagy más csúszásgátló anyagot húzni a lábbelijükre, mert így kisebb az esélyük arra, hogy elcsússzanak a jeges utakon. (sükösd) I Büntetőeljárás indult a korrupt határrendészek ellen Büntetőeljárás indult a csanálosi és petei határátkelőknél dolgozó korrupt határrendészek ellen. Ügyükben az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság nagyváradi területi kirendeltsége, a Korrupcióellenes Főigazgatóság, valamint a Határrendészeti Főfelügyelőség közösen folytatott nyomozást, és negyvennégy személyt gyanúsítottak meg. Ioan Moldovan, a korrupcióel­lenes igazgatóság nagyváradi ki­­rendeltségének főügyésze el­mondta, feltűnő volt, hogy 2003 és 2005 között néhány személy­­szállítással foglalkozó cég autója előszeretettel választotta a Szat­­már megyei határátkelőket, kü­lönösképp a csanálosi (Urziceni) és a petei (Petea) vámot, és ezért kezdtek el vizsgálódni az ügy­ben. Kiderült, hogy az említett határátkelőknél dolgozó határ­rendőrök többsége bizonyos összegű valuta ellenében eltekin­tett a törvényben előírtaktól azokban az esetekben, amikor valaki nem teljesítette a Romá­niából való kiutazáshoz szüksé­ges feltételeket, vagy éppen 90 napnál tovább tartózkodott kül­földön. A „tarifa” 150 és 250 eu­ró között változott, ezt sokszor maguk az utasok, máskor pedig a személyszállító cég alkalmazott­ja adta át a határrendészeknek. A Szatmár megyei határátke­lők után rendszerint Hegyesha­lom felé vették az irányt, ahol még fizettek az átutazásért, ezért Moldovan szerint értesíteni fogják a magyar hatóságokat is. Eddig több mint nyolcszáz ta­nút hallgattak ki, vallomásuk után 52 személy - négy tiszt, negyven határrendőr, három tu­risztikai ügynök, négy fuvaros, valamint egy vámos - kevere­dett gyanúba. A vagyonellenőr­zés során már további bizonyíté­kokra leltek. Egy esetben az volt a feltűnő, hogy a rendőr két évig egyáltalán nem vette fel a fi­zetését, egy másik idős, falun élő édesanyja nevére vásárolt két luxusautót. „Bár az eset rossz fényt vet a határrendőrökre, a vezetőség el­határolódik ezektől a kollégák­tól, s szigorúan kezeli az ügyet” - mondta Nelu Pop, a Határren­dészeti Főfelügyelőség vezetője. V. Ny. R. Ülésezett a margittai tanács Kedden ismét üléseztek a margittai tanácsosok. Szó volt a polgármesteri hivatal alkalmazottainak számáról. Ez az elmúlt évben nem változott. Vi­szont 2000-ben Margittán több mint 200 súlyos fogyatékossággal élő személy volt regisztrálva. Ez a szám nem volt reális - jelentették ki az ön­­kormányzati képviselők. Valamilyen módon töb­ben orvosi igazoláshoz jutottak. Ezek az elmúlt két év során kirostálódtak. Most 35 gondozásra szoruló gyerek és 95 felnőtt szerepel a nyilvántar­tásban. Téma volt egy szemétszortírozó és áthelyező állomás megépítésének a tervezete. Margitta kap­hat erre 400 ezer eurót. Az összegre viszont még várni kell legalább az év végéig. El kell készíteni a tervezetet és ezt jóvá kell hagyni két szinten. A város fog pályázni erre az összegre, ha megnyeri, akkor megépülhet a településen egy olyan bázis, amelyen a környező falvak szemetét a margittai­­val együtt ki lehetne válogatni (fémet, üveget, pa­pírt stb.), ezeket értékesíteni lehetne az erre sza­kosodott cégeknél. A konyhai hulladékot viszont Nagyváradra szállítanák - tudtuk meg Horváth Sándortól, a helyi közüzemek, a Salubram aligaz­gatójától. A tanács megtárgyalta Horváth Péter beadvá­nyát, aki visszaigényelné családi házát. A sors fintora, hogy a házban óvoda működik, tehát az ügy bonyolult. Öt évet is várhat, míg jogos tulaj­donosa visszakaphatja. Addig legfeljebb bérleti díjjal érheti be. A kisdedóvó elhelyezésén viszont már most érdemes elgondolkodni. A nemzeti liberális képviselők felvetették, hogy a rendőrség segítségével figyelmeztetni, majd büntetni kellene a járdán parkírozókat. Ők tették szóvá azt is, hogy a plakátozást és hirdetményra­gasztást is szabályozni kellene. Ebben az esetben viszont több erre kijelölt helyet kell létrehozni. A keddi ülés viszonylag simán és operatívan folyt le. Demján Zsolt 2006. március 2. A megye is beszáll a vízhálózat fejlesztésébe Amint arról beszámoltunk, a múlt héten elkészültek a megye hat városának víz- és csatornahálózati fejlesztési tervei, amiket az Egye­sült Államok kormányának Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) fizetett. A meglévő rendszer felújítását és új vezetékek fek­tetését célzó, 70 millió eurós beruházás nagy részét (80 százalékát) a Világbank finanszírozza, a helyi önkormányzatoknak 10 százalékkal kell hozzájárulniuk. A megyei tanács kedden jóváhagyta, hogy ugyanekkora részesedést vállaljon a költségekből. Kiss Sándor ta­nácselnök külön megköszönte a tanácsosoknak a nagylelkűséget, amivel Belényes, Élesd, Érmihályfalva, Margitta, Nagyszalonta és Vaskohsziklás lakóinak érdekeit szolgálják, de megjegyezte, hogy a hétmillió euró előteremtése valószínűleg teljesen kimeríti az önkor­mányzat anyagi lehetőségeit. (­fia) ELISMERÉS A PREFEKTÚRÁNAK • Február 2-i keltezésű az a bizonyítvány, amellyel a tekintélyes TÜV Cert cég elismeri, hogy Bi­har megye kormánybiztosi hivatalában a nemzetközi szintnek meg­felelő minőségben foglalkoznak az állampolgárok ügyeivel. A hírt a kormánybiztos a hét elején közölte. A bizonyítvány az ISO 9001- 2000 minőségbiztosítási rendszer gyakorlati alkalmazását igazolja. Elnyerésével azonban nem lehet kipipálni a feladatot, mert az odaíté­lő cég évente ellenőrzi, hogy továbbra is teljesíti-e az intézmény a minőségre vonatkozó feltételeket, s akár vissza is vonhatja a bizo­nyítványt. Színházteremmé alakítanák a hajdani mozit Kulturális központtá alakítaná a Sas-palotabeli mozitermeket a vá­rosi tanács. Ezt Mircea Bradu önkormányzati képviselő közölte a sajtó képviselőivel. A színház román társulatának egykori direktora szerint az épületrészben nem csupán kiállítótermeket alakítanának ki, hanem egy stúdiót is, amelyben főként a teátrum mutatna be alterna­tív előadásokat. Bradu szerint elszomorító, hogy Bihar megye művé­szeinek nincs hol bemutatkozniuk. Aláhúzta: míg a többi partiumi és erdélyi nagyvárosban, egyetemi központban három-négy galériát is létesítettek a rendszerváltás óta, addig Váradon csak egyet, azt is nemrég nyitották meg. Nehezményezte azt is, hogy egy olyan város­ban, ahol évente megrendezik a Rövid Dráma Hetét, ne legyenek elő­adótermek. Brady arra kérte az újságírókat, támogassák az önkor­mányzat azon törekvését, amely arra irányul, hogy a Fekete Sas-pa­lotában lévő egykori Szabadság mozi a tanács, azaz a város tulajdo­nába kerüljön. Sajtóközlemény A romániai, magyar tannyelvű Bolyai Egyetem újraindításáért küzdő Bolyai Kezdeményező Bi­zottság két alelnöke, Hantz Péter egyetemi adjunktus és Kovács Lehel István egyetemi adjunktus fenyegető levelet kapott Nicolae Bocean egyetemi tanártól, az egyetem rektorától. A február 25-i keltezésű levél­ben Nicolae Boc§an azzal vádol­ja a két magyar oktatót, hogy ha­mis képet festettek a Babe§-Bo­­lyai Tudományegyetem multi­kulturális jellegéről. A rektor vé­leménye szerint megszegték az oktatók statútumáról szóló 128- as törvény 115. paragrafusát, melynek értelmében a tanárok felelősségre vonhatók, ha rom­bolják az intézményük jó hír­nevét. A levél utolsó bekezdésében a rektor közli, hogy rátért a 128-as törvény 116. paragrafusának a két oktatóval szembeni alkalma­zására. Ez a paragrafus különféle retorziókat helyez kilátásba, az írásos figyelmeztetéstől a mun­kaszerződés felbontásáig. A fenyegető rektori levelek ki­küldését a Bolyai Kezdeménye­ző Bizottság a demokrácia súlyos megsértéseként értékeli. Az egyetem nemcsak a magyar tan­nyelvű karok újraindításáért sík­ra szálló 149 oktató véleményét vette semmibe, hanem retorzió­kat helyez kilátásba azon fiatal tanárok ellen, akik leleplezték az egyetem hamis multikulturaliz­­musát, amelynek nevében vis­­­szautasítják a magyar oktatók jo­gos követeléseit. A Bolyai Kezdeményező Bizottság

Next