Reggeli Újság, 2010. október (7. évfolyam, 1995-2020. szám)

2010-10-01 / 1995. szám

REGGELI ÚJSÁG Bihar megyei napilap Nagyvárad, 2010. október 1., péntek, VII. évfolyam, 1995. szám­ára: 1,40 lej Mai lapszámunkhoz 20 oldalas műsormelléklet is tartozik, benne 21 tévécsatorna egyheti programjával, filmajánlókkal, érdekességekkel, keresztrejtvénnyel. Váradunkról, váradiságunkról beszélgettek KÖZVITA NAGYRÉSZT POLITIKAI ELLENTÉTEK NÉLKÜL Eszmecsere volt szerda délután a nagyváradi városháza dísztermében: a város főtereinek sorsáról beszélgettek civilek a szakemberrel. Mivel nem a polgármesteri hivatal kezdeményezte a beszélgetést, hanem az RMDSZ nagyváradi elnöke, önkormányzati frakcióvezetője, Biró Rozália alpolgármester, és az végig magyarul folyt, a közvitán így túlnyomórészt magyar nemzetiségűek vettek részt, a közösség egyfajta fórumává alakítva a rendezvényt. Bő két órát tartott a tanácskozás. AZ ÓKOR AGÓRÁJA A TRENDI­­ÁLLÍTÓLAG ! Mindenekelőtt a moderátori feladatokat is ellátó „házigaz­da”, Biró Rozália alpolgármes­ter ismertette a témát. Az önkor­mányzatnak lehetősége van uni­ós forrásokból több mint 10 mil­lió eurónyi vissza nem térítendő támogatásra szert tenni város­­rendezés címén. A megpályázott zég nagy részét a vár külön­böző épülettömbjeinek felújítá­sára szánják, egyéb városi tulaj­donú épületeket is felújítanának, s ezeken túl 3,2 millió eurója maradna Nagyváradnak, amit az egykoron a városalapító király­ról, Szent Lászlóról és a Bémer László néhai püspökről elneve­zett terek átalakítására szánnak. (Bevezetőjében egyébiránt az elöljáró külön kérte a jelenlévő­ket, hogy kizárólag a terekkel kapcsolatban szóljanak hozzá, ez alkalommal ne a szövetség városi tanácsbeli frakcióját érté­­keljék-bírálják. Továbbá tekint­senek el az irrealitásoktól, ami­képpen egyébként a helyhatóság se vette figyelembe azokat a megvalósíthatatlan tervezeteket, melyekben egyebek mellett a főtér alatt vezettetnék el a közúti forgalmat, avagy az „útban le­vő” Szent László-templomot költöztetnék el.) Az átalakítás mikéntjét pedig az önkormány­zat megpályáztatta. Számos el­képzelés született, ezek közül jelenleg kettő jutott el a részlete­sebb kidolgozás előtti fázisba. Ezek tervezői Anamaria Szabó és Emődi Tamás váradi építé­szek. A közösség vitadélutánján utóbbi volt jelen. Fel is kérte őt az RMDSZ-frakció vezetője, is­mertesse a két tervezetet. A téma súlya miatt a művé­szettörténész-építész hosszas be­vezetőt tartott - amint mondta, a félreértések elkerülése végett van erre szükség. Ismertette mindenekelőtt a városok főterei­nek történeti funkcióit, illetőleg azok változásait. Egészen az elő­ző századfordulóig nagyrészt vá­sárterei voltak a településeknek, azután megkezdődött azok par­kosítása. Mondandóját számos fényképpel illusztrálta, így azt is, hogy napjaink (Nyugaton immár bő félévszázada) trendje, hogy egyfajta agórákká alakítják vis­­­sza. Mindennek velejárója, hogy a zöldövezetek eltűnnek a főte­rekről, illetőleg mindösszesen pár fa marad meg belőlük. Megyeri Tamás Róbert (folytatása a 9. oldalon) A helyi tanács RMDSZ-es frakciója és a Biró Rozália lemondását követe­lő EMI-sek között nagy a szakadék, de „Várad tükréről", a Szent László térről el tudtak beszélgetni I A többségében RMDSZ-es (17 tanácsosból 13 RMDSZ-es) tanácstagok egyetlen napirendi pontot hagytak függőben, még­pedig a polgármesteri hivatal épületének felújítására fordítan­dó összeg elfogadását, amely többek között az alagsorban fel­gyűlt víz eltávolítását és az in­gatlan teljes renoválását foglalja magába. A leglényegesebb és egyben a legérzékenyebb napi­rendi pont azonban a tanügyi problémák orvoslása volt. Első­sorban a nagyszalontai Arany János Főgimnázium vezetőtaná­csának összetételéről vitatkoz­tak. Mint kiderült, Liviu Galea iskolaigazgató a vezetőtanácsba, az úgynevezett „iskolaszékbe” nem vette be a magyar aligazga­tót, Fábián Boglárkát, aki ver­senyvizsgát nyert, ellenben he­lyette az ezzel nem rendelkező román aligazgatót beszavaztatta a csapatba. Ahhoz, hogy az ön­kormányzat és a polgármesteri hivatal részéről legyen egy-egy tag az iskolát vezető bizottság­ban. Török László nagyszalon­tai polgármester kompromis­­­szumra késztette a tanácsosokat. Felajánlotta, hogy amennyiben Fábián Boglárkára cserélik a ro­mán aligazgatót, akkor mind a polgármesteri hivatal, mind az önkormányzat részéről egy-egy liberális­ (PNL), illetve demok­rata-liberális (PDL) párti taná­csost is beszavaznak a város­atyák az iskolai vezetőtanácsba. Ezt kisebb huzavona után meg­szavazták a tanácsosok. Egy másik, égetően szükséges tanügyi téma is terítékre került az ülésen, mégpedig egy magyar tannyelvű iskola beindítása. Mi­vel a helyi református egyház­­község és az RMDSZ is szeretne magyar iskolát indítani Szalon­­tán, összefogtak. „Nem a főgim­názium megszüntetését, hanem annak átszervezését szeretnénk elérni” - magyarázta Török László. Mint hozzáfűzte, végre megvan az együttműködés az RMDSZ és a református egyház között, hogy a tervbe vett célo­kat elérjék. Egyelőre a magyar tannyelvű iskola épülete még kérdőjeles, de első lépésként jó, hogy magát a tervet elfogadta a helyi tanács. „Sajnos az az okta­tás, amelyet a román állam nyújt, reformra szorul. Mindez pedig nem a pedagógusok képzettsé­gén múlik. Azt szeretnénk elérni, hogy gyermekeink keresztény szellemiségű iskolába járjanak” - fogalmazott a polgármester. Hozzátette: az elképzelés meg­valósítása hosszú munka és harc lesz, ám mindez nem románelle­nes döntés - az ökuménia jegyé­ben cselekednek. Pető Csilla parlamenti képvi­selő - aki jelen volt egy hete azon az egyeztető ülésen, amely a helyi RMDSZ-es vezetők és a református presbitérium képvi­selői között zajlott a magyar is­kola indításáról­­ telefonon nyi­latkozott lapunknak a hajdúvá­­rosi magyar iskola ügyéről. Vé­leménye szerint először egy ma­gyar napközit kellene beindítani (ahogyan Székelyhídon és Margittán is tették), és így meg­lenne az utánpótlás a magyar tannyelvű iskolába. Sükösd T. Krisztina Magyar tannyelvű iskola indulhat Nagyszalontán összesen huszonöt napirendi pont került terítékre a tegnapi nagyszalontai tanácsülésen. Megvitatták többek között a nagyszalontai piac felújítását, a földgáz bevezetésének késedelmi okait, illetve a magyar lakosságot leginkább érintő kérdést, a magyar nyelvű oktatást. A tanácsülést Török László (jobb oldalt) nyitotta meg

Next