Reggeli Újság, 2010. október (7. évfolyam, 1995-2020. szám)
2010-10-01 / 1995. szám
REGGELI ÚJSÁG Bihar megyei napilap Nagyvárad, 2010. október 1., péntek, VII. évfolyam, 1995. számára: 1,40 lej Mai lapszámunkhoz 20 oldalas műsormelléklet is tartozik, benne 21 tévécsatorna egyheti programjával, filmajánlókkal, érdekességekkel, keresztrejtvénnyel. Váradunkról, váradiságunkról beszélgettek KÖZVITA NAGYRÉSZT POLITIKAI ELLENTÉTEK NÉLKÜL Eszmecsere volt szerda délután a nagyváradi városháza dísztermében: a város főtereinek sorsáról beszélgettek civilek a szakemberrel. Mivel nem a polgármesteri hivatal kezdeményezte a beszélgetést, hanem az RMDSZ nagyváradi elnöke, önkormányzati frakcióvezetője, Biró Rozália alpolgármester, és az végig magyarul folyt, a közvitán így túlnyomórészt magyar nemzetiségűek vettek részt, a közösség egyfajta fórumává alakítva a rendezvényt. Bő két órát tartott a tanácskozás. AZ ÓKOR AGÓRÁJA A TRENDIÁLLÍTÓLAG ! Mindenekelőtt a moderátori feladatokat is ellátó „házigazda”, Biró Rozália alpolgármester ismertette a témát. Az önkormányzatnak lehetősége van uniós forrásokból több mint 10 millió eurónyi vissza nem térítendő támogatásra szert tenni városrendezés címén. A megpályázott zég nagy részét a vár különböző épülettömbjeinek felújítására szánják, egyéb városi tulajdonú épületeket is felújítanának, s ezeken túl 3,2 millió eurója maradna Nagyváradnak, amit az egykoron a városalapító királyról, Szent Lászlóról és a Bémer László néhai püspökről elnevezett terek átalakítására szánnak. (Bevezetőjében egyébiránt az elöljáró külön kérte a jelenlévőket, hogy kizárólag a terekkel kapcsolatban szóljanak hozzá, ez alkalommal ne a szövetség városi tanácsbeli frakcióját értékeljék-bírálják. Továbbá tekintsenek el az irrealitásoktól, amiképpen egyébként a helyhatóság se vette figyelembe azokat a megvalósíthatatlan tervezeteket, melyekben egyebek mellett a főtér alatt vezettetnék el a közúti forgalmat, avagy az „útban levő” Szent László-templomot költöztetnék el.) Az átalakítás mikéntjét pedig az önkormányzat megpályáztatta. Számos elképzelés született, ezek közül jelenleg kettő jutott el a részletesebb kidolgozás előtti fázisba. Ezek tervezői Anamaria Szabó és Emődi Tamás váradi építészek. A közösség vitadélutánján utóbbi volt jelen. Fel is kérte őt az RMDSZ-frakció vezetője, ismertesse a két tervezetet. A téma súlya miatt a művészettörténész-építész hosszas bevezetőt tartott - amint mondta, a félreértések elkerülése végett van erre szükség. Ismertette mindenekelőtt a városok főtereinek történeti funkcióit, illetőleg azok változásait. Egészen az előző századfordulóig nagyrészt vásárterei voltak a településeknek, azután megkezdődött azok parkosítása. Mondandóját számos fényképpel illusztrálta, így azt is, hogy napjaink (Nyugaton immár bő félévszázada) trendje, hogy egyfajta agórákká alakítják vissza. Mindennek velejárója, hogy a zöldövezetek eltűnnek a főterekről, illetőleg mindösszesen pár fa marad meg belőlük. Megyeri Tamás Róbert (folytatása a 9. oldalon) A helyi tanács RMDSZ-es frakciója és a Biró Rozália lemondását követelő EMI-sek között nagy a szakadék, de „Várad tükréről", a Szent László térről el tudtak beszélgetni I A többségében RMDSZ-es (17 tanácsosból 13 RMDSZ-es) tanácstagok egyetlen napirendi pontot hagytak függőben, mégpedig a polgármesteri hivatal épületének felújítására fordítandó összeg elfogadását, amely többek között az alagsorban felgyűlt víz eltávolítását és az ingatlan teljes renoválását foglalja magába. A leglényegesebb és egyben a legérzékenyebb napirendi pont azonban a tanügyi problémák orvoslása volt. Elsősorban a nagyszalontai Arany János Főgimnázium vezetőtanácsának összetételéről vitatkoztak. Mint kiderült, Liviu Galea iskolaigazgató a vezetőtanácsba, az úgynevezett „iskolaszékbe” nem vette be a magyar aligazgatót, Fábián Boglárkát, aki versenyvizsgát nyert, ellenben helyette az ezzel nem rendelkező román aligazgatót beszavaztatta a csapatba. Ahhoz, hogy az önkormányzat és a polgármesteri hivatal részéről legyen egy-egy tag az iskolát vezető bizottságban. Török László nagyszalontai polgármester kompromisszumra késztette a tanácsosokat. Felajánlotta, hogy amennyiben Fábián Boglárkára cserélik a román aligazgatót, akkor mind a polgármesteri hivatal, mind az önkormányzat részéről egy-egy liberális (PNL), illetve demokrata-liberális (PDL) párti tanácsost is beszavaznak a városatyák az iskolai vezetőtanácsba. Ezt kisebb huzavona után megszavazták a tanácsosok. Egy másik, égetően szükséges tanügyi téma is terítékre került az ülésen, mégpedig egy magyar tannyelvű iskola beindítása. Mivel a helyi református egyházközség és az RMDSZ is szeretne magyar iskolát indítani Szalontán, összefogtak. „Nem a főgimnázium megszüntetését, hanem annak átszervezését szeretnénk elérni” - magyarázta Török László. Mint hozzáfűzte, végre megvan az együttműködés az RMDSZ és a református egyház között, hogy a tervbe vett célokat elérjék. Egyelőre a magyar tannyelvű iskola épülete még kérdőjeles, de első lépésként jó, hogy magát a tervet elfogadta a helyi tanács. „Sajnos az az oktatás, amelyet a román állam nyújt, reformra szorul. Mindez pedig nem a pedagógusok képzettségén múlik. Azt szeretnénk elérni, hogy gyermekeink keresztény szellemiségű iskolába járjanak” - fogalmazott a polgármester. Hozzátette: az elképzelés megvalósítása hosszú munka és harc lesz, ám mindez nem románellenes döntés - az ökuménia jegyében cselekednek. Pető Csilla parlamenti képviselő - aki jelen volt egy hete azon az egyeztető ülésen, amely a helyi RMDSZ-es vezetők és a református presbitérium képviselői között zajlott a magyar iskola indításáról telefonon nyilatkozott lapunknak a hajdúvárosi magyar iskola ügyéről. Véleménye szerint először egy magyar napközit kellene beindítani (ahogyan Székelyhídon és Margittán is tették), és így meglenne az utánpótlás a magyar tannyelvű iskolába. Sükösd T. Krisztina Magyar tannyelvű iskola indulhat Nagyszalontán összesen huszonöt napirendi pont került terítékre a tegnapi nagyszalontai tanácsülésen. Megvitatták többek között a nagyszalontai piac felújítását, a földgáz bevezetésének késedelmi okait, illetve a magyar lakosságot leginkább érintő kérdést, a magyar nyelvű oktatást. A tanácsülést Török László (jobb oldalt) nyitotta meg