Reggeli Újság, 2011. március (8. évfolyam, 2121-2147. szám)

2011-03-01 / 2121. szám

Lap­kihordókat, kézbesítőket keresünk Az Euro Media kiadóház terjesztési osztályán, a nagyváradi Menumorul (Széles) utca 20-22. szám alatt személyesen várják azoknak a jelentkezését, akik folyamatos kereseti lehetőségként lapkihordást vállalnak, pár órás munkát heti hat alkalommal. Korda Árpádot vagy Drahos Sándor Csabát keressék a megadott címen vagy a 0771/721-891-es telefonszámon. Várunk jelentkezőket elsősorban Nagyváradról, ezen kívül Érsemjén, Paptamási, Magyarkéc és Örvénd településekről is. A nagyváradi teátrum átszervezéséről, a kulturális intézmény új arculatának tervezéséről, az idei költségvetésről volt szó tegnap a színházban megtartott sajtótájékoztatón. „A Szigligeti Színház első hi­vatalos sajtótájékoztatója ez. A folytonosság és a stabilitás je­gyében szeretnénk a munkát folytatni - immár három trap­pal (Szigligeti Társulat, Lilliput Társulat és Nagyvárad Tánc­­együttes) a tarsolyunkban” - kezdte mondandóját Czvikker Katalin, a Bihar Megyei Ta­nács által megbízott mene­dzserigazgató. Az új magyar színház struktú­rájával kapcsolatban elmondta: intézményen belül meghirdették az állásokat, kialakult a személy­zet összetétele. A múlt héten költségvetést is kapott az új kul­turális intézet: 2,7 millió lej ju­tott személyzeti költségekre, 300 ezer lej egyebekre, emellett 200 ezer lejnyi saját, éves bevételt terveztek be. Nem sok a büdzsé, más forrásokat is föl kell kutatni. Dimény Levente, a Szigligeti Társulat vezetője hozzáfűzte: (folytatása a 4. oldalon) Tóth Hajnal „Hiszek az önálló magyar színház ügyében” Az áldozatnak kellene fizetnie? EGY BETÖRÉS KELLEMETLEN UTÓREZGÉSEI Lehet, hogy olvasóink közül sokan emlékeznek arra a múlt nyáron történt bűncselekmény­re, amikor egy magát műgyűj­tőnek kiadó férfi vásárlási szán­dékkal jelentkezett egy kilenc­ven esztendős nagyváradi hölgy lakásán, majd mikor ki kellett volna fizetnie a két fest­ményt, fojtogatni kezdte, boxerrel leütötte az asszonyt, és elszelelt a képekkel. Az idős nő, II. Erzsébet súlyos sérülése­ket szenvedett, életveszélyes állapotban került a megyei kór­házba, ahol először az intenzív, majd a belgyógyászati osztá­lyon feküdt, s ezt követően szállították át az orr-fül­­gégészetre. Csodával határos módon Erzsike néni túlélte a rablótámadást, az elkövetőt is elcsípte a rendőrség, azóta íté­let is született az ügyben, így a tettes jelenleg börtönben ül. Az elrabolt két értékes festményt a rendőrség visszaszerezte, és visszaadta az áldozatnak. Az idős asszony azonban az­óta sem heverte ki a brutális rablótámadást: a fojtogatás okozta hangszál sérülése miatt alig tud beszélni. A bírósági tár­gyaláson felmerült az a kérdés is, hogy jogosult-e kártérítésre az elszenvedett szörnyűségek miatt, azonban az erre vonatko­zó döntésről mindmáig nem ka­pott értesítést. A minap pedig nagyon meglepődött, sőt meg­rémült, amikor egy hivatalos levelet kapott a megyei kórház­tól, melyben közölték vele, hogy kórházi kezelésének a költségeit eddig senki nem térí­tette meg, s ha a rendőrség és a bíróság nem tisztázza, hogy va­lóban bűncselekmény áldozata volt, illetve az idős asszony nem közli a kórházzal támadója nevét, pontos lakcímét és a rendőrség elérhetőségét (?!), akkor fizetnie kell 3409 lejt az orr-fül-gégészeten kapott ellá­tás fejében. Az idős asszony szerkesztő­ségünk segítségét kérte a hely­zet tisztázásához. Átolvasva a felszólítást, már azt sem értet­tük, miért az áldozatot kereste meg a kórház, és miért nem a nyomozó hatóságot vagy a bí­róságot, hiszen míg az idős nő a kórházban feküdt, többször ki­hallgatták a rendőrök, s a bíró­sági tárgyaláson a bűncselek­mény peranyaga tartalmazta azt a dokumentumot is, amelyet a kórház állított ki a beteg keze­léséről. És vajon miért feltéte­lezték, hogy az áldozat tudja annak a személynek a pontos lakcímét, aki kis híján meggyil­kolta? Az szinte mellékes, hogy amíg az orr-fül-gégészet lerob­bant kórtermében feküdt az idős nő, alig néztek rá, és egy gégetükrözésen, illetve pár szem fájdalomcsillapítón kívül más kezelést nem kapott, mi több, még egy hordágy sem akadt a számára, amikor haza lehetett már vinni. Mindezért az „ellátásért” kissé borsos ár­nak tűnik a felszámolt 3409 lej. Lehet, hogy a betegre hulló va­kolat, a megroggyant ablakon át a kórterembe besüvítő szél, befolyó eső - amit magunk is láttunk, meg is írtuk akkor - ke­rül ennyibe. Felhívtuk Carmen Pantint, a megyei kórház nemrég kineve­zett menedzserigazgatóját, aki készségesen segített nekünk ki­bogozni a sok kuszaságot. Jó­voltából kapcsolatba léphet­tünk az egészségügyi intéz­mény jogászával, s megtudtuk, hogy a rendőrségnek és az ügyészségnek is küldtek hason­ló megkeresést, s a hivatalos szervek már tisztázták az ügyet. Ugyanis ha valaki azért szorul kórházi kezelésre, mert bűncse­lekmény áldozata lett, de az el­követő ismeretlen, akkor az ál­dozatnak kell megfizetnie a ke­zelés költségeit. Azért küldik ki a hivatalos felszólítást minden ilyen páciensüknek, mert sokan nem tesznek feljelentést, vagy később visszavonják azt, és ek­kor is az áldozatoknak kell fi­zetniük. Szőke Mária (folytatása a 3. oldalon) A megyei kórház egyik elhanyagolt részlege, itt is feküdt az áldozat N. Erzsike néni pár szem pirulája a lepukkant orr-fül-gégészeti osztá­lyon 3409 lejt kóstál a kórház szerint VAViV

Next