Regio - Kisebbség, Politika, Társadalom, 2007 (18. évfolyam, 1-4. szám, English issue)
2007 / 2. szám - MŰHELY - Kiss Tamás: Demográfiai modellek és a migráció. Az erdélyi magyarok vándormozgalma a 20. század utolsó negyedében
184 Kiss Tamás arányok figyelembevételével kétéves adatokká alakítottam, az 1964-1987 közötti migrációra az 1987-es kormegoszlást vetítettem ki. Modellem tehát 1964 és 2004 között 290819 fős vándormozgalmi veszteséggel számol. Ismét meg kell azonban jegyeznem, hogy az adathiány mellett probléma, hogy demográfia migráció-fogalma, amely az elmozdulásokat ki-, illetve bemeneti változóként kezeli, 1989 után már nem írja le pontosan a folyamat tényleges logikáját. E problémák ellenére azonban, amennyiben az erdélyi magyarságot érintő demográfiai folyamatokról bármit is mondani akarunk, a migrációt számszerűsítenünk kellett Kumulált migrációs veszteség A szakirodalomban többször felmerült a kumulált migrációs veszteség kérdése.57 A kumulált veszteség tézise abból indul ki, hogy mivel a migráció döntően a gazdasági szempontból aktív, demográfiai szempontból pedig reproduktív korosztályokat érinti, a közvetlen népesség-veszteségen kívül a korstruktúrát is megváltoztatja, illetve nagymértékű születéskieséshez vezet. Ezt a „tételt” az alkalmazott modell segítségével megpróbáltam számszerűsíteni. Arra próbáltam tehát választ adni, hogy mekkora születésszám-kiesés tudható be annak, hogy az elvándorlás miatt megfogyatkozott a termékeny korú női kontingens. Ebben a tekintetben az 1977-es állapotból és 1977- 2001 közötti migrációból indultam ki. A migráns női népességet a komponens módszer alapján korévek szerint „továbbgörgettem”, figyelembe véve a halandóságot és hozzáadva minden évben az újabb migránsokat. A születéskiesés becslésekor azzal számoltam, hogy a migráns népesség reproduktív viselkedése (a korspecifikus termékenységi arányszámok) megegyezik az otthon maradókéval (vagyis azzal, ami a modellben szerepel). Ha ez így lett volna, akkor - plasztikusan megfogalmazva - számításom végeredménye azt a gyermekszámot tükrözné, amit az Erdélyből elvándorolt magyar nők valahol máshol szültek meg. Ennek a megfogalmazásnak azonban több tényező is ellene szól. Egyrészt szinte bizonyos, hogy a migrációs döntés és a gyermekvállalási hajlandóság nem egymástól független tényezők. A migráció többféle oksági modellen keresztül írható le, az azonban bizonyos, hogy 57 Horváth (2002) i. m.; Horváth (2004) i. m.; Horváth István Változó környezet, állandósuló trendek? In: uő. (szerk.): Erdély és Magyarország közötti migrációs folyamatok. Kolozsvár: Sapientia, 2005.