Regio - Kisebbség, Politika, Társadalom, 2008 (19. évfolyam, 1-4. szám, English issue)
2008 / 3. szám - MŰHELY - Zakariás Ildikó: Identifikációs narratívák Magyarországra áttelepült erdélyi diplomások élettörténeteiben
Identifikációs narratívák... 163 tükrözheti a társas kapcsolatok kiépítésének egyéni kudarcát, vagy a társas normák, a közösségi értékrend térbeli makrotársadalmi különbségeit. Egy homogén migráns környezet megfelelő közeget jelenthet a migránsokat személyesen érintő elutasítás-tapasztalatok feldolgozására is, ez részben magyarázhatja, hogy a társas kudarcok mellett az erdélyinek szóló elutasítás sérelmei is inkább jelen vannak a szervezeti tagok élettörténeteiben. Az erdélyiek szervezetének tagjai többségükben az etnikai sérelmi narratíva kereteit használva mutatták be magukat. Noha munkájukról ők is egyéni sikertörténeteket meséltek, ezek a migrációs élettörténetben kisebb hangsúlyt kaptak az elutasítás, a társas kudarcok tapasztalatához képest. Utóbbiak gyakran a fent leírt etnikai-nemzeti keretben kerültek elbeszélésre, azaz beágyazódtak olyan kollektív identitásokhoz kötődő elbeszélésekbe, amelyek a magyarsághoz való viszony különbözőségéről, az erdélyiek „igazibb” magyarságáról szóltak. Az erdélyiséget az igazibb magyarsággal felruházó narratíva az elutasítás és társas kudarcok élménye nélkül is elbeszélésre kerülhet, mint pl. a magyartanár Árpád hivatás-élettörténetében. Az etnikai sérelmi narratíva viszonylag egységes mintája részben azért jöhet létre, mert az erdélyiek diaszpóraközösségei (mint amilyen az általunk kiválasztott szervezet is) megfelelő helyszínt biztosítanak a megerősödéséhez, fennmaradásához. Ahogy azt fent is láttuk, ezek a helyszínek részben olyan emberek közösségei, akik kevéssé illeszkedtek be nem-migráns társas közegekbe, vagy kevésbé elégedettek meglévő kapcsolataikkal, így az elutasítottság és különbözőség élményét a résztvevők újra és újra átbeszélik, újra és újra megalkotva, frissen tartva az etnikai fogalmakkal értelmezett sérelmi történeteket. 46 A szoros társas kapcsolatok hiánya megnehezíti, hogy ezek az általánosító esszencialista narratívák a mindennapi tapasztalatok hatására megkérdőjeleződjenek. Az internetes kapcsolatépítő oldalon keresztül az identifikációs narratívák szélesebb palettájával találkoztunk. Jellemzően olyan elbeszéléseket találtunk, amelyekben az erdélyiség csak töredékesen vagy egyáltalán nem jelenik meg, az élettörténet, mind a munka, mind pedig a társas interakciók és beilleszkedés — az életük irányítását kezükbe vevő egyéni cselekvőkön kerülnek bemutatásra. Ezek az élettörténetek főként sikeres 46 2005 tavaszán több hónapig rendszeresen látogattam az erdélyi migránsok szervezetének közösségi eseményeit. A tagok egymás közti beszélgetéseiben rendszeresen megjelentek, tematizálódtak - a közéleti eseményekre, vagy a személyes tapasztalatokra reflektálva - az azonosság és különbözőség narratívái.