Rendszerváltó archívum, 2018. június (3. évfolyam, 2. szám)
AKTUÁLIS - „A nagy morzsolás” előtt - Kallós Zoltán és Szervátiusz Tibor emlékére
Aktuális Tudatosan és kezdettől szemben állt a szocreállal, de édesapjától is eltérő, saját stílust kívánt teremteni� Aki valaha látta már valamelyik alkotását, tudja: a vállalkozás sikerült� Akár Boldogasszonyt, Napistent, földi példaképeket (a Nagy László által versbe öntött „andezit Adyt”, Móriczot, a Gellért-hegyen felállított Szabó Dezsőt, Németh Lászlót, Petőfit, Dózsát) vagy történelmi emlékműveket alkotott, egyedit és sem Kiss Ferenc, Csoóri Sándor, Nagy László és mások), de a hatalom bizonyos körei is Illyés Gyula hívta az érdekében Aczél Györgyöt, a magyar diplomácia egyértelmű jelzéseket küldött haza, segítséget nyújtott a Kallós által összegyűjtött maradandó értékek Magyarországra menekítésében, sőt még a magyar emigráció bizonyos, jól kiválasztott köreit is hajlandó volt megfelelő irányba „terelni” az érdekében�. Decemberben zárt tárgyaláson két és fél év börtönre ítélték – de a következő tavasszal csendben szabadon engedték�10 Tizenötezer összegyűjtött népdal és ballada, múzeum és alapítvány, egy egész Erdély-járó nemzedék felkarolása és tanítása, a táncház-mozgalom patronálása� Nem ment el, mindig maradt� „Nem olyan egyszerű dolog mindent itt hagyni, hiszen ezer szál köt szülőföldemhez� Ide temették őseimet, itt élnek rokonaim, barátaim, nemcsak magyarok, de románok, cigányok is� Nem egyszerű dolog elmenni, mert a határon túl is csak idegen az ember” – vallotta egy interjúban�11 Kiss Ferenc népzenész – a Kallós Zoltánnal szintén közeli kapcsolatot ápoló irodalomtörténész fia – idézte fel a jelenetet: egy, a ’70-es években, a magyarok fővárosában tartott előadása után, a Balladák könyvének dedikálásakor mindenkinek a kötetébe – és szívébe – a következő csángó népdal szövegét írta: „Idegen fődre ne siess, / A még hazádba megélhetsz� / Ne menj messze fődre lakni, / Míg hazádba meg tudsz élni�”12 * Szervátiusz Tibor 1930-ban született Kolozsváron� Élete egyik legfontosabb élményének nevezte szülővárosa és Észak-Erdély 1940-es visszatértét� Szobrász édesapjával már fiatal korában végigbarangolták Erdély tájait, hegyeit, ezek során megtapasztalta a népi kultúra különleges erejét�13 Későbbi közös alkotásuk Tamási Áron farkaslakai síremlékének megfaragása� Fotó: FORTEPAN / Becságh István adományozó (Képszám: 131017) Ennek története összegyűjtve, többek között: Kiss i. m. 2016, 3–10. 8 Martin Ferenc akkori bukaresti magyar nagykövet a következőt jelentette: „Általános benyomásaink szerint Kallós Zoltán letartóztatását kizárólag politikai szempontok motiválták. A jeles folklorista egész tevékenysége, egész lénye – különösen moldvai csángó kutatásai – a román vezetés éles ellenszenvét váltották ki. Magyarországi kapcsolatai és sikerei állandó – egyre növekvő – problémát jelentettek az itteni illetékesek szemében. Ráadásul, nem lévén állásban, egzisztenciálisan megfoghatatlan, presszionálhatatlan volt. Magyar és az erdélyi népi kultúra közötti kapcsolat óhaja néha túlzásokra is ragadtatta: nem volt ritka, hogy egy-egy magyar turista fiatalokkal teli busz állt meg a háza előtt, akiket szívesen [el]vitt a kalotaszegi vagy mezőségi falvakba.” A Csángóföld pótolhatatlan értékeit hazamenekítő kulturális beosztottat Kiss Ferenc Karikás Péterrel azonosítja. Idézi: Uo. 8–10. 9 Sebestyén Györgyről és a Pannónia c. lapról van szó. In: Szőnyei Tamás: Titkos írás. 2. Állambiztonsági szolgálat és irodalmi élet, 1956–1990. Budapest, Noran, 2012, 320. 10 Vincze Gábor: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája, 1944–1989. http://vincze.adatbank.transindex.ro/ (Utolsó letöltés: 2018.06.19. 11 Benkei i. m. 2005, 75. 12 Kiss i. m. 2016, 6–7. 13 Szervátiusz Klára i. m. 2009, 7–14.