Rendszerváltó szemle, 2021. tavasz (6. évfolyam, 1. szám)
A 20. SZÁZAD (H)ARCAI - Nyári Gábor: Aki mert magyar lenni: Teleki Pál (1879–1941)
retorki.hu 48 Rendszerváltó Szemle 2021/1 októberében a spanyolnáthát, és ágynak esett. Felépülését követően azonnal nekikezdett az addig nem látott módszertannal készült, 1910-es népszámlálási adatokra alapozó térkép elkészítésének, amiben segítségére volt több tucat szakember, de még a Károlyi-kormány is támogatta anyagilag. Ugyancsak Teleki nevéhez fűződött a béketárgyalásokra készített egyéb szakmai anyagok elkészítése. A Párizsba érkező, Apponyi Albert vezette magyar békedelegáció tagjai között Teleki Pállal átadta a 37 mellékletből és a „Vörös Térkép”ből álló jegyzékét az antant képviselőinek, amelyről a Pesti Hírlap újságírója - meglepő előrelátásról tanúságot téve - a következőket írta: „Ez a jegyzék mellékleteivel egyetemben csodálatos türelemmel, hozzáértéssel megszerkesztett monográfiája Magyarország mai állapotának és védőirata nemzeti jogainknak és állami létünknek. Az a történelmi, etnográfiai, politikai, közgazdasági, népesedési adathalmaz, amely benne összefoglalódik, kincsestára és forrásmunkája lesz sokáig azoknak, akik Magyarország elvesztett javainak a visszaszerzéséért fognak harcolni." A „Vörös Térkép" története sok tekintetben hasonlóságot mutat alkotója sorsával. A két világháború közötti Magyarországon meghatározó volt, majd a kommunista diktatúra idején évtizedekig csak titokban beszéltek róla, el volt zárva a nyilvánosság elől, publikálását tankönyvekben is tiltották, és csak 1983-ban kerülhetett először bemutatásra a Földrajzi Múzeum kiállításán. Bár Telekinek számos további meghatározó tudományos munkája van, egyet még mindenképpen érdemes kiemelni: az úgynevezett Moszul Bizottság tagjaként elvégzett feladatait. A háromtagú Moszul Bizottságot - amelynek Teleki Pál mint nemzetközileg elismert földrajztudós lehetett tagja - 1924-ben azért hozta létre a Népszövetség, hogy megvizsgálja az egykori Moszuli vilajet hovatartozásának lehetőségeit. A területet Törökország és a brit gyámság alatt létrejött Iraki Királyság is szerette volna megszerezni, elsősorban az ekkor még csak feltételezett gazdag olajkincs, valamint a rajta áthaladó, gazdaságilag fontos vasútvonalak miatt. A bizottság döntően Teleki Pál vezetésével olyan történelmi, földrajzi, geopolitikai kutatásokat folytatott, amelyekhez hasonló még nem volt a térségben, módszereit tekintve pedig világviszonylatban is egyedülállónak számított. A bizottság felhívta a figyelmet a területen jelen lévő etnikai (kurd, arab, török) és vallási feszültségekre, valamint a terület földrajzi és geopolitikai viszonyaira. A bizottság tudományos alapon készítette el jelentését, fogalmazta meg tapasztalatait,19 de munkája alatt és azt követően komoly diplomáciai és katonai konfliktus alakult ki. Az elvégzett tudományos munka és különösen is a kisebbségek védelméről szóló fejezetek Teleki Pál „Vörös Térképe” pontosan határozta meg a magyarság arányát a történelmi Magyarországon. Fotó: Wikimedia Commons. 15 Kubassek János: A Vörös térkép. Rubicon, 2010. április-május, [35-38] 35. 16 Salamon Konrád: Utak és tévutak, 1918-1920. Hitel, 2015. október, [3-23] 9. 17 Benda Jenő: A magyar békedelegáció előzetes jegyzékei. Pesti Hírlap, 1920. 01.20. 2. 18 Kubassek i. m. 2010. 35. 19 Questions of the frontier between Turkey and Iraq. Report submitted to the Council by the Commission instituted by the Council resolution odSeptember 30, 1924. Geneva, League of Nations, 1925. Országgyűlési Könyvtár SdN/1925.VII.2.