Rendszerváltó szemle 2023. tavasz-nyár (8. évfolyam, 1-2. szám)
MŰHELY - Riba András László: 1956, többpártrendszer, szocializmus – Legitimációs kényszerek
114 Rendszerváltó Szemle 2023/1-2 az ellenzék kezelésének politikai taktikájához.21 Pozsgay Imre és A társadalom és a gazdaság három évtizedes fejlődésének átfogó, tudományos vizsgálatára, politikai elemzésére, a párt programnyilatkozatának felülvizsgálatára kiküldött munkabizottság kapott megbízást a KB-tól 1988. június 23-án az MSZMP új programjának kidolgozására. A nagybizottság 1-es számú albizottsága a Történelmi Albizottság néven vált ismertté, elsősorban 1989 januárjának végén, amikor Pozsgay Imre fontos részeket hozott nyilvánosságra az addig zajló munkából.22 Lépését többek között azzal magyarázta később, hogy a párt valódi társadalmi megmérettetésre nem készülhetett úgy, hogy '56 kérdésében távol állt a nemzet centrumától. 1989-ben a hatalmat négy évtizede gyakorló párt akkori vezetése egyértelműen azon dolgozott, hogy a bolsevik-kommunista jelleget levetkőzze. Az MSZMP jellege, adottságai azonban nemcsak a párttagság, de az egész társadalom számára is érvényes tudat volt: a kommunista vezetés politikai gyakorlatának, működésének számottevő tapasztalatát az egypártrendszerű modellben szerezte. Ez a párt és a társadalom számára is alapvetően határozta meg és befolyásolta a politikai-közéleti gondolkodás lehetőségeit és magatartásformáit is. Az ebből való kimozdulás szükségszerűségének felismerését Pozsgay Imre részéről nehezen vonhatjuk kétségbe. Ugyanakkor ismertettük korábban azokat a körülményeket, amelyekből kiolvashatóvá váltak a legfelső politikai vezetés tervbe vett politikai célkitűzései az ellenforradalmi tétellel kapcsolatban. Rengeteg időt és gondolkodást fektettem munkám során Pozsgay Imre történelmi toposszá vált rádiónyilatkozata valódi mozgatóinak feltérképezésére, megértésére. Egyértelmű végkövetkeztetésre nem sikerült eljutnom. Maga Pozsgay Imre is elismerte, hogy '56-ról, Nagy Imréről hosszú időn keresztül lényegében a nyilatkozatában elmondottakkal ellenkező meggyőződése volt. Bíró Zoltánnal az MDF - MSZMP-ből kizárt - alapítójával, Lakiteleknél jóval korábbról 24 ápolt egyfajta sajátos szövetséget Pozsgay. Kettejük között zajló két beszélgetést - 1988-ban, majd 1990-ben - nyomtatásban is megjelentettek. A másodikban Pozsgay egy válaszában a következőket mondta: „Te [Bíró Zoltán] akkor bátrabb voltál és már akkor kimondtad, ami a meggyőződésed '56-ról, számomra pedig már csak azért is, mert sokáig bávatagon tudomásul vettem a hivatalos álláspontot, lökést adott az általad kimondott gondolat. [...] és eljutottam a történelmi albizottság tanulmányának előkészítésében én is a magam meggyőződéséhez, véleményéhez." Pozsgay Imrének pályája kezdetén meglehetősen zord hangvételű, Nagy Imrét és az „ellenforradalmat" keményen bíráló cikke jelent meg, 1957-ben. Elképzelhető, hogy a Történelmi Albizottság munkája eredménye tükrében az egykor közölt cikk sötét árnyékként vetült Pozsgayra. Tudatosulhatott benne, hogy a párt identitása hamis alapokra épült. „Ha pedig ez így van, akkor meg kellett találnom a megoldást ahhoz, hogy Pozsgay Imre 1988 februárjában. Fotó: Wikimedia Commons / Eifert János retorks.hu 21 Uo. 34-35. 22 Uo. 49. 23 Pozsgay Imre: Koronatanú és tettestárs. Budapest, Korona, 1998. 24 Bíró Zoltán Pozsgay Imre minisztersége idején az Irodalmi és Sajtó Főosztály vezetője, korábban a Közművelődési Főosztályon osztályvezető volt. 25 Bíró Zoltán: Októberi kérdések. Beszélgetés Pozsgay Imrével. Budapest, Eötvös-Püski, 1989.; Uő: Egy év után, választás előtt. Második beszélgetés Pozsgay Imrével. Budapest, Püski, 1990. 26 Bíró I. m. 1990.12-13. 27 Pozsgay Imre: Forradalom vagy ellenforradalom? Petőfi Népe, 1957.12.15. 5.