Rendszerváltó szemle 2023. tavasz-nyár (8. évfolyam, 1-2. szám)

DOKUMENTUM - Gulyás Martin: Sujánszky Jenő előadása 1956 okairól

retorki.hu 172 Rendszerváltó Szemle 2023/1-2 SUJÁNSZKY JENŐ 1956 TÖRTÉNELMI OKAI. (ELŐADÁS AZ MDF AKADÉMIA RENDEZVÉNYSOROZAT 1993. JÚNIUS 24-I ESTJÉN)15 Először is nagyon köszönöm a rendezőségnek, hogy lehetővé tette, hogy itt, Budapesten ismét beszélhessek 1956-ról, és így, bár én Franciaországban élek, ti meg itt Magyarországon, ti vagytok az igazi magyar haza, én külföldön élő magyar vagyok, de szívem továbbra is itt dobog, így még közelebb kerülünk egymáshoz. Tulajdonképpen az előadásom nem ugyanaz lesz, mint a Gólyavárban elhangzott előadás, amelynek egy meghatározott témaköre volt, hanem inkább szeretném megvilágítani 1956-ot olyan szempontból, ahogy Nyugaton látják a magyar forradalmat a nyugati nagyhatalmak, aminek mi voltunk a tanúi, akik évtizedekig kinn éltünk és élünk. Mielőtt'56 történelmi okairól beszélnék, vizsgáljuk meg először, mi is volt tulajdonképpen az 1956-os magyar forradalom? Voltaképpen 3 egymástól független arculata van. Az első arculata egy kis nép szabadságharca az idegen elnyomókkal szemben. Ez eléggé ismert, hiszen ilyen szabadságharcok a világtörténelemben számos esetben előfordultak. Mondjuk a magyar szabadságharc abban különbözött, hogy tisztasága és hősiessége különösen kimagaslott más népek szabadságharca közül. Második arculata már egészen más, és talán ez még fontosabb, ez már túljutott a magyar határokon. Az emberi jogok tiszteletben tartására épülő demok­rácia eszményének forradalma, a marxista-leninista totalitarizmussal szemben. A harmadik arculata pedig egészen rendkívüli. A kommunizmuson túli, jövőbe mutató, új, modern társadalom ideológiai körvonalának megrajzolása. Bár első arculata is igen szimpatikussá tette a világ közvéleménye előtt az 1956-os magyar forradalmat, az utóbbi kettő jelentősége messze túlnőtt a magyar határokon. Ezzel vált 1956 a világtörténe­lem egyik legszebb fejezetévé. Higgyétek el, nem idealizálom '56-ot. Tapasztaltam, hogy micsoda fénye van Nyugaton. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a magyar 1956 tisztasága, hősiessége és nemes, modern eszme­áramlata következtében már a 21. század forradalmát jelentette. Sajnálatos, hogy itthon, Magyarországon, inkább csak a nemzeti függetlenségért vívott szabadságharc jellegét domborítják ki, Rákóczi és Kossuth sza­badságharcával azonosítva. Holott 1956 sokkal több volt, mint egy szabadságharc. Eszmeáramlata, szellemi, ideológiai tartalma az egész emberiség számára mutatta a helyes utat, amely kivezet a kapitalizmus és a szocialista kollektivizmus meddő harcából és ellentétéből keletkezett politikai zsákutcából. És ami a legérté­kesebb, legfontosabb világtörténelmi jelentősége 1956-nak, az az, hogy döntően befolyásolta azt a küzdel­met, ami az egész emberiség keretében alakult ki a 20. század folyamán a totalitarizmus és a demokrácia között. A 20. század elején a tudomány és az általános emberi mentalitás gyors fejlődésével az emberiség számos gazdasági, társadalmi, politikai problémával találta magát szemben, amiket valamilyen formában meg kell oldani. A megoldásra két, egymással teljesen ellentétes szervezési irányzat formálódott ki. A tota­litarizmus és a demokrácia. Már az első világháborúban a nemzetek közötti harc kulisszái mögött kezdtek kirajzolódni ennek a két, egymással ellentétes, az emberiség jövőjét meghatározó irányvonalnak a csírái. A második világháborúban pedig már teljesen az ideológiai tényező dominált. De elég összekevert formában, hisz a demokrácia csak úgy tudta legyőzni a totalitarizmus egyik változatát, hogy szövetségre lépett a másik totalitarizmussal, amely aztán a háború után az egész emberiség demokratikus fejlődését veszélyeztette. Itt jön a magyar forradalom világtörténelmi fontossága. A második világháború után a nácizmus, a rivális totalitarizmus legyőzésével, a Szovjetunió által irányított marxista-leninista imperializmus igen megerősö­dött, a gyarmati háborúkba, problémákba keveredett nyugati demokratikus nagyhatalmakkal szemben. A szovjet kommunista totalitarizmus világuralmi terjeszkedését három motor biztosította. Az első motor: az ideológiai vonzóerő. A második motor: a Vörös Hadsereg hatalmas, fenyegető súlya. A harmadik motor: a KGB felforgató tevékenysége a világ minden részén, amelyet igen megkönnyített az első motor húzóereje, az ideológiai vonzóerő. Itt megjegyzem, hogy a kommunista ideológia hatóképessége az emberi gondolkodás­módra sokkal nagyobb volt, mint a náci ideológia, amely tele volt negatív és igazságsértő előítéletekkel. Ez az ideológiai marxista-leninista motor kapott súlyos sérülést az 1956-os magyar forradalom által. 1956 óta a motor csak kihagyásokkal tudott húzni, és közvetett úton kihatott a KGB felforgató tevékenységére is, vagyis a harmadik motorra, és lecsökkentette annak eredményességét. Abban a globális világküzdelemben, amit a 15 RETORKIL XV. 1 Lakiteleki Rendszerváltó Archívum (Rendezés alatt) 16 Vélhetően arra az 1992. február 1 -2-án megtartott rendezvényre utal, melyet az '56-os Forradalmi Nemzeti Szövetség és a Lakitelek Alapítvány közösen szervezett az 1945-1956 közötti „elnyomatás éveiről".

Next