Rendszerváltó szemle 2023. tavasz-nyár (8. évfolyam, 1-2. szám)
MŰHELY - Házi Balázs: Utak a „bátrak találkozóján”
retorki.hu 40 Rendszerváltó Szemle 2023/1-2 Erdei Ferenc, Karácsony Sándor, vagy Veres Péter esetében nagy hatást váltott ki, ellentétben például Németh László visszafogott stílusával. A telepről későbbi visszaemlékezésében Várkonyi Imre így írt: „Hosszan elnyúló téglalap alakú telek volt ez, a közepe füves völgyet szelt át, ahol szomorúfűzek adtak árnyékot a nagy tanácskozás hallgatóinak. A telek vége ismét emelkedőre kapaszkodott, helyet adva két dunántúli stílusú épületnek, a barakkoknak, sátraknak, amelyek lakóhelyül szolgáltak. A hátsó kijáraton lehetett legcélszerűbben a Balatonhoz menni, szabad strandon lubickolhattunk délutánonként kedvünkre." A szervezők kérték ugyan, hogy aki teheti, hozzon magával fényképezőgépet, de a tábornak félhivatalos fényképésze is akadt Béres László személyében: neki és a többi fotósnak köszönhetően az eseményről viszonylag sok felvétel maradt meg. A fotósról 1986-ban portréfilmet is vetítettek a televízióban, ahol a művész pályájáról mesélve kitért arra, hogy a portréfényképezést 1938- ban kezdte. Kiemelkedő írókat és közéleti személyiségeket örökített meg, társadalmi eseményeken készített fényképeket, így ott volt a szárszói konferenciákon is. A konferenciát Balogh Edgár, a Sarló mozgalomhoz köthető erdélyi író levélben köszöntötte,’1 mivel azon fegyvergyakorlat miatt nem tudott személyesen részt venni.32 Kiemelte, hogy ilyen időben a szellemi honvédelemé az elsőség, ezért is fontos az összejövetel. József Attila Hazám című versének idézése után figyelmeztetett, hogy az első lépés a legfontosabb, mert ez szabja meg az irányt - Szárszót ilyen lépésnek tekintette. A levél központi gondolata a kossuthi konföderáció, a Duna-menti népek békés együttélése, mely több előadásban is előkerült Szárszón. „A BÁTRAK TALÁLKOZÓJA" Magáról a találkozóról szólva nemcsak az Erdei-Németh-vitát, de az utólagos értékelésben kisebb hangsúlyt kapó gondolatokat is be kívánjuk mutatni. Igaz ez például Kiss István előadására, amely nem véletlenül maradt ki az 1983-as kötetből.3 Igyekszünk azokat a gondolatokat kiemelni, amelyek rendszereken átívelő magyar sorskérdéseket érintenek. Ahogy a találkozóról készült 1993-as kiadásban olvashatjuk, 4 23-án délután Bognár István, a vendéglátó SDG egyik vezetője nyitotta meg a konferenciát, majd Veres Péter szólt néhány szót, és ezután következett Kodolányi János bevezető előadása.35 Beszédében felhívta a figyelmet a szavak inflálódására és azok helytelen használatára. Az azóta csak növekvő információáradatról, végtelenül ömlő hírzuhatagról így fogalmazott: „A szavak e kábító, harsogó tengerében sodortatjuk magunkat. A szent, tiszta, ősi jelentésű szavak egyre ritkábban hullanak ajkunkról, egyre nagyobb irtózattal óvakodunk attól, hogy lelkünk ősi, tudattalan, isteni mélyeibe ereszkedjünk értük. Egyre jobban félünk attól, hogy másik funkciójukat, a magunk megismerését is betöltsék. A lélek lusta. Gyakran csak korbáccsal kényszeríthető rá, hogy a nehezebb feladatot vállalja, s szembenézzen önmagával."36 Az 1945 utáni történések ismét Kodolányi figyelmeztetését igazolták - a mesterségesen előállított fogalomzavar segítségével a hatalom még a teljesen nyilvánvalót is meghamisította. A bevezető előadás fajsúlyos gondolatainak a jegyzőkönyv alapján meglepően kis visszhangja volt. A két hozzászólás közül az egyikben Rácz István Finnországot hozta példának, ahol a szónak hitele és szabadsága van. (Finnország és a skandináv államok egyébként a konferencia során nem utoljára kerültek elő mintaként.) A másik hozzászóló, Halmos Béla bírálta a hírszolgálatokat, majd ismertette, hogyan lehet azok téves információi ellen védekezni. A keddi nap teljes egészében Erdei Ferencé volt, aki a magyar társadalomról tartott átfogó 28 Szente i. m. III. 2019, 56. 29 Várkonyi i. m. 1973, 30. 30 Nagy Ágota. Fotó: Béres. Reformátusok Lapja, 1986. 04. 27. 4. 31 A Kis Újságban megjelent levelet közli: Szárszó i. m. 1993, 235-236. 32 Püski Sándornak 1943. augusztus 4-én Désről küldött levelében így fogalmazott: „Kedves Sándor, kaszárnyából írok, két hónapra behívtak, rendkívüli fegyvergyakorlatra, így szíves meghívásodnak nem tehetek eleget, pedig nagyon szerettem volna elmenni Balatonszárszóra." RETÖRKIS XIV.1, Püski Sándor iratai, 1. doboz 7. i. e. 33 A kötetben a következőképpen indokolták a kimaradást: „Kiss István előadását pedig részben terjedelmi okokból, részben azért nem közöljük, mert a konferencia szervezőinek, többek között Püski Sándornak a véleménye szerint is előadása nem illeszkedett szervesen a tábor programjába." Szárszó 1943. Előzményei, jegyzőkönyve és utóélete. Dokumentumok. Szerk. Győrffy Sándor - Pintér István - Sebestyén László - Sipos Attila. Budapest, Kossuth, 1983,173. 34 Szárszó I. m. 1993, 6. 33 Uo. 6-9. 36 U0.8.