Rendszerváltó szemle 2023. tavasz-nyár (8. évfolyam, 1-2. szám)
MŰHELY - Marschal Adrienn : A POFOSZ szervezése a börtönökben 1956 után
57 Műhely felderítése volt. „Csorba Pál" ezzel kapcsolatban arról jelentett, hogy másokkal együtt Asztalos Györgyöt 13 is elvitték a Fő utcai börtönbe kihallgatni, de nem mondott semmit. „A POFOSZ-ról érdeklődtek, annak szervezéséről, kapcsolatáról, anyagi bázisáról, kinti és benti céljairól. Én nem mondtam semmit sem. Sőt azt mondtam, hogy a POFOSZ-ról csak annyit tudok, hogy az ellenforradalom alatt az egy érdekképviseleti szerv volt, ahova engem is meghívtak, de nem mentem el."14 A következő, július 21-én adott jelentés szerint Asztalos az eddigieket még azzal egészítette ki, hogy „a kapcsolatot a sztrájk és a POFOSZ között sohasem fogják megtalálni, és addig az egész ügy csak tapogatózáson alapszik". Elmondta azt is, hogy „bolond leszek őszinte lenni, hiszen nem akarok másodrendű vádlott lenni a POFOSZ ügyben". Az ezzel kapcsolatos ügynöki nyomozás nem vezetett újabb eredményre. A váci börtönsztrájkért végül 16 embert állítottak bíróság elé, de közülük csak három elítéltet, Hrabovszky Lászlót,16 Lukách Tamást és Nagy Eleket tettek felelőssé az eseményekért, nekik fél és másfél év közötti idővel hosszabbították meg büntetésüket. A börtönben zajló POFOSZ szervezés felderítését ezután is folytatta „Csorba Pál". Az ő Márianosztrán, majd 1960 decemberétől a Gyűjtőben írt jelentéseiből sok információt megtudhatunk. Többek között arról is értesülhetünk, hogy nem minden politikai foglyot akartak bevonni a szervezetbe - alapvető volt, hogy csak megbízható embereket szervezzenek be, mivel tisztában voltak azzal, hogy a börtönökben is besúgók (vagyis vamzerek) tevékenykednek. A politikai elítéltek közül sem mindenki akart csatlakozni a szervezetükhöz, így például a Nagy Imre-kormány egykori államminisztere, Bibó István sem. Bibót nagyon szívesen látták volna a POFOSZ- ban, meggyőzése - és a politikai nézetek egyeztetése - érdekében Annus István i0 több esetben beszélt vele. A kezdeményezés azonban nem járt sikerrel, Bibó nem csatlakozott a szervezethez, egy másik jelentés szerint azért, mert nem becsülte Thuránszkyt. Az ügynök csak fokozatosan tudott információkat szerezni arról, hogyan zajlott a POFOSZ megalakulása a forradalom alatt, kik voltak a szervezet tagjai a börtönben, hogyan folytatták tovább a szervezést a különböző büntetőintézetekben, s milyen elérendő célokat tűztek ki a börtönben és a szabadulás után. „Csorba Pál" először a szerveződés céljairól jelentett: „egységbe tömöríteni a megbízható politikai Bibó István 1970-ben. Fotó: Wikimedia Commons / Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar 13 Asztalos György (1928): építésvezető, mérnök. 1956-ban a forradalom kitörése előtt a Budapesti Katonai Bíróság hűtlenség bűntette miatt 8 év börtönbüntetésre ítélte. Büntetésének letöltését a forradalom leverését követően folytatnia kellett. 1960-ban részt vett a váci éhségsztrájkban. 14 Jelentés (1960. 07. 03.). Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) 3.1.2. M-18130 „Csorba Pál", 16. 15 Uo. 21. 16 Hrabovszky László (1936-2015): tanár, osztályvezető, mérnök. 1956 októberében a Műszaki Egyetem hallgatója volt. A forradalomban Békéscsabán betöltött szerepe miatt tíz év börtönbüntetésre ítélte a Szegedi Katonai Bíróság. Hat év letöltése után 1963-ban szabadult. Székesfehérváron telepedett le, és mint mérnök dolgozott egészen nyugdíjazásáig. 17 Lukách Tamás (1923-2000): géplakatos, tervező osztályvezető. Az 1956-os forradalom során megválasztották a Ganz Vagon- és Gépgyár munkástanácsának titkárává. A forradalom leverése után nyolc év börtönre ítélték, 1962 szeptemberében szabadult. 1960- ban részt vett a váci éhségsztrájkban. Szabadulása után dolgozott a Csepeli Hajójavítóban, az Óbudai és a Tiszafüredi Hajógyárban, közben elvégezte a Bánki Donát Gépipari Főiskolát. 18 Nagy Elek (1926-1994): katonatiszt, esztergályos, fordító. 1945-ben belépett a Magyar Kommunista Pártba, valamint a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ) aktivistája volt. A Petőfi Katonai Akadémia, majd a szovjet vezérkari tiszti iskola elvégzése után a Honvédelmi Minisztérium munkatársa volt. 1952-ben elbocsátották. Ezután Csepelen dolgozott munkásként, 1956-ban a Csepeli Központi Munkástanács elnöke lett. 1958-ban tizenkét év börtönbüntetésre ítélték. A váci éhségsztrájk szervezéséért börtönbüntetését további hat hónappal hosszabbították meg. 1963-as szabadulása után munkásként és műfordítóként tevékenykedett. 1988-ban a Történelmi Igazságtétel Bizottsága (TIB) egyik alapító tagja, majd alelnöke. 19 Tamáska i. m. 2006, 83. 20 Annus István (1929-2003): könyvelő. Az '50-es években szerveződött Magyar Ellenállási Mozgalom vezetője: a szervezkedés keretében 1951 és 1955 között fegyvereket gyűjtöttek, és több ezer röplapot terjesztettek. A bírósági tárgyalás során először halálra, majd életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, aminek letöltését az 1956-os forradalom leverése után is folytatnia kellett. A rendszerváltoztatás után Békéssámson polgármesterévé választották. 21 Jelentés (1960. 08. 13.). ÁBTL 3.1.2. M-18130, „Csorba Pál", 30-35. retorki.hu/folyoirat