Rendszerváltó szemle 2023. tavasz-nyár (8. évfolyam, 1-2. szám)

MŰHELY - Marschal Adrienn : A POFOSZ szervezése a börtönökben 1956 után

57 Műhely felderítése volt. „Csorba Pál" ezzel kapcsolatban arról jelentett, hogy másokkal együtt Asztalos Györgyöt 13 is elvitték a Fő utcai börtönbe kihallgatni, de nem mondott semmit. „A POFOSZ-ról érdeklődtek, annak szervezésé­ről, kapcsolatáról, anyagi bázi­sáról, kinti és benti céljairól. Én nem mondtam semmit sem. Sőt azt mondtam, hogy a POFOSZ-ról csak annyit tudok, hogy az ellen­forradalom alatt az egy érdekkép­viseleti szerv volt, ahova engem is meghívtak, de nem mentem el."14 A következő, július 21-én adott jelentés szerint Asztalos az eddi­gieket még azzal egészítette ki, hogy „a kapcsolatot a sztrájk és a POFOSZ között sohasem fogják megtalálni, és addig az egész ügy csak tapogatózáson alapszik". Elmondta azt is, hogy „bolond leszek őszinte lenni, hiszen nem akarok másodrendű vádlott lenni a POFOSZ ügyben". Az ezzel kap­csolatos ügynöki nyomozás nem vezetett újabb eredményre. A váci börtönsztrájkért végül 16 embert állítottak bíróság elé, de közülük csak három elítéltet, Hrabovszky Lászlót,16 Lukách Tamást és Nagy Eleket­ tettek felelőssé az eseményekért, nekik fél és másfél év közötti idővel hosszabbították meg büntetésüket.­ A börtönben zajló POFOSZ szerve­zés felderítését ezután is folytatta „Csorba Pál". Az ő Márianosztrán, majd 1960 decemberétől a Gyűjtőben írt jelentéseiből sok információt megtudhatunk. Többek között arról is értesülhe­tünk, hogy nem minden politikai foglyot akartak bevonni a szerve­zetbe - alapvető volt, hogy csak megbízható embereket szervez­zenek be, mivel tisztában voltak azzal, hogy a börtönökben is besúgók (vagyis vamzerek) tevé­kenykednek. A politikai elítéltek közül sem mindenki akart csat­lakozni a szervezetükhöz, így például a Nagy Imre-kormány egykori államminisztere, Bibó István sem. Bibót nagyon szí­vesen látták volna a POFOSZ- ban, meggyőzése - és a politikai nézetek egyeztetése - érdeké­ben Annus István i0 több esetben beszélt vele. A kezdeményezés azonban nem járt sikerrel, Bibó nem csatlakozott a szervezethez, egy másik jelentés szerint azért, mert nem becsülte Thuránszkyt.­ Az ügynök csak fokozatosan tudott információkat szerezni arról, hogyan zajlott a POFOSZ megalakulása a forradalom alatt, kik voltak a szervezet tagjai a bör­tönben, hogyan folytatták tovább a szervezést a különböző bün­tetőintézetekben, s milyen elé­rendő célokat tűztek ki a bör­tönben és a szabadulás után. „Csorba Pál" először a szervező­dés céljairól jelentett: „egységbe tömöríteni a megbízható politikai Bibó István 1970-ben. Fotó: Wikimedia Commons / Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar 13 Asztalos György (1928): építésvezető, mérnök. 1956-ban a forradalom kitörése előtt a Budapesti Katonai Bíróság hűtlenség bűntette miatt 8 év börtönbüntetésre ítélte. Büntetésének letöltését a forradalom leverését követően folytatnia kellett. 1960-ban részt vett a váci éhségsztrájkban. 14 Jelentés (1960. 07. 03.). Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) 3.1.2. M-18130 „Csorba Pál", 16. 15 Uo. 21. 16 Hrabovszky László (1936-2015): tanár, osztályvezető, mérnök. 1956 októberében a Műszaki Egyetem hallgatója volt. A forradalom­ban Békéscsabán betöltött szerepe miatt tíz év börtönbüntetésre ítélte a Szegedi Katonai Bíróság. Hat év letöltése után 1963-ban szabadult. Székesfehérváron telepedett le, és mint mérnök dolgozott egészen nyugdíjazásáig. 17 Lukách Tamás (1923-2000): géplakatos, tervező osztályvezető. Az 1956-os forradalom során megválasztották a Ganz Vagon- és Gépgyár munkástanácsának titkárává. A forradalom leverése után nyolc év börtönre ítélték, 1962 szeptemberében szabadult. 1960- ban részt vett a váci éhségsztrájkban. Szabadulása után dolgozott a Csepeli Hajójavítóban, az Óbudai és a Tiszafüredi Hajógyárban, közben elvégezte a Bánki Donát Gépipari Főiskolát. 18 Nagy Elek (1926-1994): katonatiszt, esztergályos, fordító. 1945-ben belépett a Magyar Kommunista Pártba, valamint a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ) aktivistája volt. A Petőfi Katonai Akadémia, majd a szovjet vezérkari tiszti iskola elvégzése után a Honvédelmi Minisztérium munkatársa volt. 1952-ben elbocsátották. Ezután Csepelen dolgozott munkásként, 1956-ban a Csepeli Központi Munkástanács elnöke lett. 1958-ban tizenkét év börtönbüntetésre ítélték. A váci éhségsztrájk szervezéséért börtön­büntetését további hat hónappal hosszabbították meg. 1963-as szabadulása után munkásként és műfordítóként tevékenykedett. 1988-ban a Történelmi Igazságtétel Bizottsága (TIB) egyik alapító tagja, majd alelnöke. 19 Tamáska i. m. 2006, 83. 20 Annus István (1929-2003): könyvelő. Az '50-es években szerveződött Magyar Ellenállási Mozgalom vezetője: a szervezkedés kereté­ben 1951 és 1955 között fegyvereket gyűjtöttek, és több ezer röplapot terjesztettek. A bírósági tárgyalás során először halálra, majd életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, aminek letöltését az 1956-os forradalom leverése után is folytatnia kellett. A rendszerváltoz­tatás után Békéssámson polgármesterévé választották. 21 Jelentés (1960. 08. 13.). ÁBTL 3.1.2. M-18130, „Csorba Pál", 30-35. retorki.hu/folyoirat

Next