Rendszerváltó szemle 2023. tavasz-nyár (8. évfolyam, 1-2. szám)
MŰHELY - Kiss Gy. Csaba: Földcsuszamlás az Írószövetségben
Műhely Kiss Gy. Csaba Földcsuszamlás az írószövetségben 69 Talán a reformkor és 1848 óta nem volt akkora politikai és erkölcsi tekintélye a magyar íróknak, mint 1956-ban. A Magyar írók Szövetsége a közvélekedés szerint a forradalom egyik legfontosabb intézményének számított, a november 4-i szovjet invázió után pedig a munkástanácsokkal a nemzeti ellenállás központjának lehetett tekinteni. Nem véletlen, hogy a kommunista restauráció 1957 januárjában felfüggesztette, majd áprilisban betiltotta tevékenységét. Az írószövetség '56-os múltjának emléke évtizedekkel később is rémképként jelent meg a hatalom képviselői előtt. Az 1988-90-es demokratikus politikai átalakulásnak, a kommunista diktatúra fölszámolásának - melyet nálunk rendszerváltozásnak szoktak nevezni - előtörténetében szintén nem lehet figyelmen kívül hagyni az írószövetség szerepét. Mégis az összefoglaló munkákban - kevés kivétellel - alig esik szó róla. A'80-as években a Magyar Írók Szövetsége volt valójában az egyetlen legális társadalmi szervezet az országban, amely valóságos autonómiát tudott kivívni magának, és irányító testületeiben, szakosztályaiban, rendezvényein sikerült biztosítania a szabad véleménynyilvánítást, beleértve ellenzéki nézetek kifejtését is. Sajátos próbaterepe lett így e szervezet a demokratikus átalakulásnak. A magyar írószervezet történelmi szerepe azonban nem tekinthető egyedülállónak a kommunista diktatúra történetében, hiszen az ún. népi demokráciákban mindenütt létrehozták a hatalomtól függő és hozzá lojális írószövetségeket, amelyek válságos időkben mégis alkalmassá váltak arra, hogy megszólaltassák a képviselet nélkül maradt társadalom szándékait, érzületét. Erre vállalkozott például 1956- ban és 1980-81-ben a Lengyel, 1967-69-ben a Csehszlovák, 1989 decemberének forradalmi napjaiban pedig a Román Írószövetség. Egyetérthetünk ezért Juraj Marusiak szlovák kutató megállapításával: „Közép-Európában a kultúra, pontosabban szólva pedig az irodalom gyakran helyettesítette a politikát. Főleg a nemzeti és politikai elnyomás idején történt így, amikor éppen a művészet nyelvébe vagy a róla szóló beszédbe beleszűrődtek a politikai viták érvei, főképpen pedig a nagyobb szabadság követelése. A kultúrának ez a társadalmi funkciója különösen azokban a korszakokban nyilvánult meg, amikor már meggyöngült ugyan az elnyomás mértéke és hatása, de még nem lehetett nyíltan hangoztatni ellenzéki nézeteket." A Magyar Írók Szövetségét is eszköznek tekintette a kommunista politika. Általa szándékoztak működtetni a tökéletesen ellenőrzött irodalmi életet. Az íróknak köztudomásúan fontos szerepet szánt a rendszer. ,,»A nyelvtudós« [Sztálin] azt állította - mondta egy 1985-ös interjúban Zbigniew Herbert lengyel költő -, hogy nem szükséges megvásárolni a népet, ehhez csak a lélek mérnökei kellenek, ők tökéletesen megoldják a kényszerítés problémáját. A hatalomnak szüksége volt legitimációra, és ez a legitimáció az ún. alkotó értelmiségtől. A tanulmány eredeti megjelenési helye: A másik Magyarország hangja. Dokumentumok az írószövetség 1986-os közgyűléséről. Szerk. Kiss Gy. Csaba - Szilcz Eszter. Lakitelek, Antológia, RETÖRKI Könyvek 16., 2016, 9-26. 2 Pozsgay Imre így emlékezett erre vissza: „...és valóban olyan stressz alakult ki az MSZMP Politikai Bizottságában egy-egy »írókongresszus« előtt, amilyen ma már egyszerűen elképzelhetetlen." In: Pozsgay Imre - Polgár Tibor: A rendszerváltás (k)ára. Budapest, Kossuth, 2003, 34. 3 Ripp Zoltán szintézisében és Tőkés Rudolf összefoglalásában például egyszerűen elsiklik fölötte. Az ún. népi-nemzeti ellenzék kialakulásában beszél szerepéről Romsics Ignác. Az írószövetség jelentőségét jobban hangsúlyozza Bába Iván újabb munkájában. A hivatkozott köteteket lásd: Ripp Zoltán: Rendszerváltás Magyarországon, 1987-1990. Budapest, Napvilág, 2006.; Tőkés Rudolf: A kialkudott forradalom. Budapest, Kossuth, 1998.; Romsics Ignác: Volt egyszer egy rendszerváltás. Budapest, Rubicon, 2003.; Bába Iván: Rendszerváltoztatás Magyarországon. Egy történelmi pillanat leírása. Budapest, Veritas - Magyar Napló, 2015. 4 Marusiak, Juraj: Slovenská literature a moc v druhejpolovicipütdesiatych rokov. Brno, 2001, 5. retorki.hu/folyoirat