Révai Nagy Lexikona, 1. kötet: A-Arany (1911)
A, Á - Almaszeg - Almaszeghuta - Alma-Tadema - Álmatlanság - Almatök - Almaty - Almavirágőr - Almaviva - Almazarron - Almazsizsik - Almberg - Alme - Almeh - Almeida - Almeida - Almeida-Garrett
Almaszeg — 457 — Schaumburg Frigyes gróf neje lett. Az ifjabb grófi ág tagjai közül megemlítendők: A. Kálmán, szül. 1815 szept. 2., megh. Kótegyházán 1898 okt. 28. A lovasságnál századosi rangig emelkedett. Leginkább gazdaságának élt. Főleg a népnevelés érdekében buzgólkodott. 10,000 frtot meghaladó összeget adományozott Sarkad árvái és szegényei részére, mely összeg egy árvaház alapjául szolgált. A magyar tudományos akadémia tőkéjét 1860-ban 2000 frttal gyarapította, ugyanannyit adott az akadémiai palota építésére is. A magyar főrendiház tagja volt. 1885 ápr. 18. valóságos belső titkos tanácsosságot kapott. Fia Imre, szül. 1868 febr. 1., cs. és kir. kamarás, a főrendiház tagja. A főrendiház jegyzői tisztét viselte, 1904. a Lipótrend lovagkeresztjét nyerte, 1906. Jász-Nagykun-Szolnok vm. főispánja lett, mely állásától 1910. febr. 8. felmentetett. A két gróf ágnak címere megegyezik egymással. A mellékelt rajz az 1771-iki címert mutatja. Az 1815-iki annyiban eltér, hogy a sisakdísz és a takarók hiányzanak, ellenben pajzstartóul két ezüst egyszarvú van alkalmazva. Almaszeg, kisk. Bihar vm. margittai j.-ban, (1966) 685 oláh és magyar lak., u. p. és u. t. Papfalva. Hozzátartoznak Csillagos és Margitta gyapjumosó-telepek. Almaszeghuta, kisk. Bihar vm. margittai j. -ban, (1900) 579 tót lak., u. p. és u. t. Papfalva. Alma-Tadema, Lawrence, belga festő, szül. Dronrypben 1836 jan. 8., Antwerpenben Wappers és de Keyzer tanítványa volt és ezeknek, valamint tanulótársának, Leysnek hatása alatt főleg középkori tárgyú képeket festett, de 1863. Olaszországba tett első tanulmányútja óta az ókor, elsősorban a római élet és történet szolgáltatott tárgyakat ama képeihez, melyek A. nevét világszerte ünnepeltté tették. 1870. állandóan Londonban telepedett le. Legismertebb művei: A marathoni harcos (1865); Glaucus és Nydia (1867); Phidias (1868); Catilina (1869); Római császár (1871); Heliogabalus rózsái (1888); Paula megtérése (1898); Antoninus thermái (1898); Septimius Severus a Colosseumban (1897) stb. Művészetét az ókori élet beható ismerete és rendkívül finom, tetszetős kivitel tette népszerűvé. Neje,.4. Laura Iheresa (1852—1909), szintén festőnő volt. Álmatlanság (agrypnia, insomnia) alatt a hiányos alvást kell értenünk. Ha ezt bizonyos kellemetlen tünetek, főkép a fáradság, ki nem pihentség érzése, az alvás üdítő voltának hiánya követi, akkor betegesnek kell mondanunk. Ha hosszabb ideig eltart, kimerítő is lehet. Az Á.-nak többféle alakját ismerjük. Lehet az elalvás zavart, amikor nehezen alszunk el. A mély alvás zavart, ha legjobb álmunkból hirtelen felébredünk s többé nem alszunk el. És lehet az ébredés zavart, mikor a lassan beálló ébredés ideje megrövidül, korábban ébredünk a megszokottnál. Az A. oka lehet szellemi felindulás, kimerülés, gond, fájdalom vagy valamilyen testi bántalom, túlságos kávé, tea, dohány vagy szeszélvezet. Gyógyítása elsősorban az ok eltávolításában áll s csak végső szükségben élünk az ú. n. álomhozó szerekkel. Ezeket könynyen megszokhatjuk, miért is lehetőleg kerülendők. Fontos azután a jó fekvőhely, szellős szoba. Almatök (növ.), a sári töknek (Cucurbita aurantia Willd., narancstök) felülről és alulról lapított, keményhéjú és húsú fajtája (var. pomiformis Römer). Van fehérhéjú (a alba) és sárga vagy lent sárga, felfelé pedig zölden csíkolt héjú (p fiava) formája is. Almaty, város, más nevén Vjernoje (1. o.). Almavirágőr, 1. Virágör. Almaviva, Szokolay Kornél (1. o.) írói álneve. Almazarron, spanyol város, 1. Mazarron. Almazsizsik (állat), 1. Eszelény. Almberg Antal, 1. Jalava, Alme, a Lippe mellékfolyója Westfalenben. Némelyek a rómaiak J.feo-jával azonosnak tartják. Almeh (arab), ebből: 'álimeh, összerántva a. m. tudós, ügyes nő, többese: 'aválim. így nevezik Egyiptomban és K.-Indiában a vándorló táncosnőket, kik ének és hangszerek kíséretében szoktak köztereken fellépni. Magánházakban és mulatságokon is gyakran szerepelnek. Almeida, járási székhely Beira portugál tartomány Guarda kerületében, fontos határerősség Spanyolország felé, (1900) 2312 lak. 1762. várát elfoglalták a spanyolok, de újra visszaadták a portugáloknak. 1810. Massana foglalta el. Almeida, I. Francesco d'A., portugál hadvezér, az Abrantes grófi családból származott. A mórok ellen, kivált Granada elfoglalása alkalmával, anynyira kitűnt, hogy I. Emánuel portugál király 1505. I.India alkirályává nevezte ki. Ő alapította meg Portugália uralmát K.Indiában, melynek kikötőiből a velencei és egyiptomi kereskedőket kizárta. Midőn fiát Lourengo-t az egyiptomi szultán 1507. megverte s a harcban maga a fiatal A. is elesett, A. boszúálló hadjáratra készült. Ekkor érkezett meg Albuquerque Alfonz, kit a király utódjává nevezett ki. A. azonban mindaddig el nem ismerte, míg az egyiptomi hajóhadat Diu mellett tönkre nem tette (1509) s fiát ily módon meg nem boszulta. 1509 dec. 19-én letette hivatalát, de hazáját többé viszont nem látta, mert a Jóremény fokánál 1510. a benszülöttek ellen vívott harcban elesett. (Peschel, Zeitalter der Entdeckungen, 2. kiad.) 2. A., Emánuel, portugál jezsuita, szül. Vizeuben 1580., megh. Goában 1646. 1622—34-ig az abeszsziniai szultán udvarában élt. Művei: Etiópia története (Coimbra 1650) és Történeti levelek (Róma 1629). 3. A., Nicolo Tolentino d', portugál költő, szül. Lissabonban 1741., megh. u. 0. 1811. Szatíráit, melyekben a napi élet szokásait ostorozta, könynyedség és természetesség jellemezték. Egy sikerült szatírája miniszteri-titkári hivatalt szerzett neki. Költeményei Obras poeticas cím alatt 2 kötetben több kiadást értek, legutóbb Lissabonban, 1861. 4. A., Candido Mendes de brazíliai geográfus. Szül. 1818., megh. 1881-ben. 1868-ban adta ki az értékes Atlas do imperio do Brazil-t (27 térkép szöveggel). Almeida-Garrett, Joao Baptista de Silva Leitao, visconde de, portugál költő, szül. Portóban 1799 febr. 4., megh. Lissabonban 1854 dec. 10. Jogot tanult s már tanuló korában irogatott. A Retrato de Venus c. kedves, de az akkori orto- Almeida-Garrett