Révai Nagy Lexikona, 2. kötet: Arány-Beke (1911)

B - Barga - Bargas - Barge - Barge - Bargello - Bargiel - Bargone - Barguszinszk - Bárgyuság - Barham - Barhampur - Bar-Hebraeus - Bárhely - Bari - Bari

Ba­rga — 609 — 6000-nyi segédhad élén Szalánkeménnél a közép­hadat vezényelte. Érdemei elismeréséül Lipót csá­szár birodalmi grófságra emelte 1699. V. ö. B.­Folkenberg, Hans Albrecht, Graf v. B. (Berlin 1854). Brock, Die Brandenburger bei Zalánke­men (1891). Barga, város Lucca olasz tartományban, a Ro­meccio D.-i lejtőjén, a Serchio völgyében, (1901) 8228 lak., a X. sz.-ból való romokkal, selyemszö­vőkkel, kötélgyártással. Baxgas, Szejid B. ben Szejid Szaid, zanzibári szultán 1870—88., szül. 1837., megh. 1888 márc. 26. Rokonszenvvel viseltetett az európai misszio­náriusok és expedíciók iránt. 1873-ban aláírta a rabszolgakereskedés eltörlésére vonatkozó szer­ződést. Barge (ejtsd: bárds), így nevezik az angol hadi­tengerészetnél a tengernagyok v. magasabb rangú hajóparancsnokok 8—12 evezős díszcsónakját, a Themsén ez elnevezés alatt egy nagyobb terje­delmű, többnyire fedetlen, áruszállításra használt csónakot értenek. A XVI. sz.-ban kis, körülbelül 100 tonnás hadihajó. Barge (ejtsd: bárdse), város Cuneo olasz tarto­mányban, a Ghiandone jobb partján, vasút mel­lett, (1901) 9281 lak. Borgae név alatt már a ró­maiak idejében is fennállott. Károly Albert király lemondása után B.-i gróf név alatt élt Oportoban. Bargello (ajtód: bardiello), Firenzének egyik tör­téneti nevezetességű középülete; korábban a po­desta, későbben a rendőrkapitány (bargello) palo­tájául szolgált, újabb időben nemzeti múzeummá alakították át, és ide gyűjtötték egybe Firenze közép- és renaissancekori művészeti emlékeit. Olaszos, csúcsíves építmény. Bargiel, Woldemar, német zeneköltő, Schu­mann Klára mostoha­öccse, szül Berlinben 1828 okt. 3., megh. u. 0. 1897 febr. 23. Atyja korán tanította orgonára, zongorára és hegedűre; elmé­letre Dehn, majd Lipcsében Hauptmann, Mosche­les, Rietz, Gade tanították. 1859-ben a kölni kon­zervatórium tanára lett, 1865. az amsterdami Maatschappij tot bevordering van toonkunst inté­zet igazgatója, 1874. pedig a berlini zenei főis­kola tanárává nevezték ki. Alkotó ereje jelentős. Művei általában az újabb romantika dallamban gazdag terméke:­ábrándok zongorára, hegedű és zenekari darabok, szimfóniák (Medea, Prometheus stb.), megnyitók, zsoltárkarok, melyek mindany­nyian szigorú formaérzékkel vannak írva. Bargone, Edard, írói nevén Farrére Claude, szül. 1876 ápr. 27. Lyonban. A touloni haditenge­részeti iskolát végezte , mint hajóshadnagy az ázsiai gyarmatokban szolgált. Első elbeszélései a gyarmati életből: Fumées d'opium címen (1904) tették ismertté nevét. A Les Civilisés c. kötete 1905, megnyerte a Goncourt-dí­jat. Újabb művei: L'homme qui assasine (1907) és Mlle Dax, jeune fille, regény a lyonvidéki életből (1908). Barguszinszk, kerületi főhely Dél-Szibériában, Dauria vagyis Transzbajkal orosz kormányzóság­ban, a Bajkal folyója, a Barguszin mellett, 1659 lak., halászattal meg gyógyforrásokkal. A szom­széd vadásznépek fontos piaca. Bárgyúság (butaság, eszt.), az értelem korlá­toltsága, mely a szellemi munkásság fogyaté­kosságában, lassúságában nyilvánul. Főleg ma­gasabb fokban szomorú látvány s nem igen tűri a művészi feldolgozást. Kisebb fokban a korlá­toltság komikus lehet s a vígjátékköltőknek (Mo­liére, Shakespeare) nem egyszer hálás anyagul szolgált. Orvosi értelemben 1. Hülyeség. Barham(ejtsd: három), Richard Henry, angol író, ismertebb Ingoldsby Thomas írói nevén, szül. 1788 dec. 6.Canterburyben, megh. Londonban 1845 jún. 17. Kiképzését Londonban és Oxfordban nyerte.Elő­ször Kentben, majd több más helyen lelkészkedett s végre prédikátor lett a londoni Szent Pál-szé­kesegyházban. írói hírnevét 1837. a Bentley's­ Miscellany-ben megjelent Ingoldsby Legends c. prózai és verses humoros elbeszélésekkel alapí­totta meg. A munka sok kiadást ért, illusztrálva is megjelent s 1880. egyszerre hat kiadása látott napviágot. Egyéb munkái közül kiemelendő: My Cousin Nicholas c. regénye (3 részben, London 1841). Barhampur, J. Berhampur. Bar-Hebraeus Gregorius, arab nevén Abu-l-Faradzs, arab és szír író, a jakobita keresztény fe­lekezetre áttért zsidó orvos fia, 1226. Malajiában, Kis-Örményországban született. Már fiatal korá­ban nagy feltűnést keltett széles tudományosságá­val, úgy hogy már 20 éves korától kezdve külön­féle helyeken püspöki méltóságra emelték, míg 1264. jakobita masriánná szenteltetett, mely állást haláláig (1286) töltötte be. Számos műve van szír nyelven az általános s egyháztörténet (Chronicon ecclesiasticum, kiadták Abbeloos és Lamy, 3 köt., Louvain 1872—74, latin fordítással; Chronicon syriacum, kiadták Bruns és Kirsch, Leipzig 1879, újabban Bedjan, Paris 1890), a bibliamagyarázás (Horreum mysteriorum, részenkint különféle tu­dósoktól kiadva), a bölcsészet (Ethicon, kiadta Bedjan 1898), az egyházjog (Nomocanon), a termé­szet- és orvostudomány, a nyelvtudomány (nyelv­tani munkáit kiadta Martin, Paris 1872, 2 köt. és a nagyobbik nyelvtant Moberg Axel, Leipzig 1910) köréből, sőt Mulattató elbeszélései (kiadta Budge, London 1896, angol fordítással) is vannak. Szír történelmi könyvéből egy arab kivonatot is ké­szített, melyet Historia dynastiarum címen latin fordítással Oxfordban 1663. Pococke, újabban csupán arab szövegben Beirutban 1890. Salhani tett közzé. Bárhely, kisk. Zala vm. novai j.-ban, (1900) 210 magyar lak., u. p. és u. t. Lenti. Bari, (gör. barys, nehéz), több gör. vagy latin összetétel első tagja, pl. barytonos. Bari, 1. B.delle Puglie (Terra di B.), Dél-Olasz­ország tartománya az Adriai-tenger, Lecce, Po­tenza és Foggia között. Területe 5350 km 2. Lakói­nak száma az 1901-iki összeírás szerint 827,698, az 1909-iki becslés szerint 875,754. 3 kerület: B. delle Puglie, Barletta és Altamura. — 2. B., az ugyanity nevű tartomány fővárosa, érseki szék­hely az Adriai-tenger partján, vasút mellett, (1901) 77,478 lak., gép-, tésztagyártással, olajpréseléssel, mozaikkőkészítéssel. B. kedves vidéken fekszik, új­abb része szép modern épületekből áll. Régibb épü­letei a San Nicolo-templom, melyet 1087. alapítot­tak ; a San Sabino székesegyház (1034-ből), amelyet azonban az 1750-iki újjáalakításnál eltorzítottak. 39' Bari

Next