Révai Nagy Lexikona, 3. kötet: Béke-Brutto (1911)
B - Borabora - Boracit - Boradó - Bórafalak - Borág - Borá - Borák - Boralja
Borabora — 637 — kitör a B. Alapjában a lerohanó levegő a B. esetében is épp úgy felmelegszik, mint a főn alkalmával, csakhogy a magaslatról oly alacsony hőmérséklettel indul el, hogy a tengerparton is még aránylag hidegen érkezik le. A téli évszakban fúj rövid, erős rohamokban (refoli), gyakran mpként 50—60 m. sebességgel s oly erővel csap le a tengerre, hogy a porzó vízcseppek ködöt alkotnak a víz fölött (fumarea). A gyengébb bóraszelet borino-nak hívják. Borabora (Borabora), a Társaság-szigetek (1. o.) egyike Taba és Tubuai közt. Boracit, szabályos, tetraéderes hemiéderes ásvány, mely apró bennőtt kristályokban terem. Színtelen v. fehér, gyémántfényű, átlátszó. Kémiai összetétele: magnézium-borát-klorid. Mailard, Baumbauer és Klein kimutatták, hogy a kristályok rombos, két optikai tengelyű szubindividiumokból állanak. 265°-ra hevítve hirtelen izotrop lesz, lehűlve megint kettős törésű lesz. Előfordul gipszbe és anhidritbe benőve Lüneburgnál (Németorsz.), karnallitban Stassfurt-, Leopoldshall- és Douglashallnál (u. o.). A stassfurti és más sótelepekben fejnagyságú gumók kevés másodlagos vízzel (Stassfurtit). Ha sok vizet vesz fel, akkor sugaras halmazzá alakul (Parizit). Boradó, az a fogyasztási adó, melyet a borra vetnek ki, és pedig rendesen nemcsak szőllőből, hanem más gyümölcsből készült, sőt mesterséges borra is. Mivel a borivás nem életszükséglet, hanem inkább élvezetszámba megy és bizonyos fokú jólétet tételez fel, emellett pedig a borfogyasztás bortermelő országokban elég jelentékeny : a B. teljesen jogosult s elég bő bevételt nyújtó eleme a fogyasztási adók rendszerének. Beszedésének módja különböző. Ahol nem terem szőllő, ott a bort egyszerűen vámmal adóztatják meg a határon. Ott, ahol az országban benn termelik a bort, megadóztatása nehéz, mert a bort számtalan kisgazda szőllője szolgáltatja s a forgalomban sincs kevés helyre összepontosítva. A megadóztatás itt a termelőnél történhetik, esetleg a szőllőterület nagysága alapján — mi azonban nagyon egyenlőtlenül hat —, miért is célszerűbb ennél a nyert s a pincében elhelyezett bor után vetni ki az adót, bár a bejelentések kötelezettsége s a készletek ellenőrzése sok terhet ró a termelőre, tov. a bor különböző értékének megfelelő arányos adóztatása is ilyképen el nem érhető. Történhetik a megadóztatás a bor elszállítása előtt, mikor is a szállítás bejelentendő s a pénzügyi közegek az indulásra kész bor után vetik ki és szedik be az adót; v. a szállítás végén, a pincébe való helyezéskor, mikor is a vevő űzeti meg az adót. A fogyasztás időpontjához legközelebb jár a megadóztatás akkor, ha a kicsinyben elárusítás és kimérés után fizetendő a B., mely esetben azonban ép a nagyobb fogyasztó, a jobbmódú osztály kerüli ki a megadóztatást, valamint felszabadul alóla a termelő házi fogyasztása is. Nem lesz általános a B. akkor, ha a megadóztatás csak bizonyos helyekre, az ú. n. zárt helyekre való bevitelnél, tehát kapuadó (1. o.) alakjában történik. Szokásos a B.-nál a megváltás, akár az egyes adóköteleseknek, akár községeknek részéről; a bérbeadás v. a községre ráutalás szintén egyik módja a B. biztosításának. A B. különös helyettesítőjét, esetleg pótlékát képezik a kimérési v. elárusítási engedélyek után egyszer s mindenkorra v. évenkint visszatérőleg fizetett illetékek. Hazánkban a B.-t az abszolút korszakban az 1850 szept. 20. nyilt parancs hozta be. Kezdetben csak a 2000 lakoson felüli községekre szorítkozott, de már 1859. általánosították. Az alkotmány helyreállítása után a B. több módosításon ment keresztül; az italmérési jövedék behozatala alkalmával a bor kimérése és kismértékben elárusítása is további ú. n. italmérési adó alá vettetett. E kétféle adót az 1893 jan. 3. életbelépett 1892. XV. t.-c. boritaladó néven egyesitette. A jelenleg érvényben álló jog szerint(1887.XLVII., 1892. XV., 1896. XXVI. és 1899. VI. t.-c.-ek)a B.-t fizetni tartoznak: a szőllősgazdák, a borral nagyban kereskedők, továbbá a vendéglősök, korcsmárosok s általában mindazok, akik 56 l.-nél kisebb mértékben adnak el bort s végre mindenki, ki a beszedési körbe akár saját szükségletére, akár eladás céljából hozta be a B. tárgyát. A B. tárgyai : a bor, a bormust, szőllőcefre, gyümölcsbor és azonkívül — de csakis Budapesten — a borseprő. A B. tarifája a községek népessége szerint különbözőképen van megállapítva: a boré 12 K 92 f. és 8 K. 70 f. közt, a bormusté 9 K 70 f. és 6 K 52 f. közt váltakozik stb., a szőlősgazdákra kedvezményes tételek vannak. A B. beszedése zárt városokban a fogyasztási adóvonalon a bevitelkor történik. Nyilt helyeken a pénzügyi hatóság elsősorban a B.-nak a községek által való megváltását s ha ez nem sikerül, bérbeadását köteles megkisérelni s ha mindez nem vezet a kinyomozott fogyasztás kellő megadóztatására, ráutalja a községre a B.-t, mikor is az köteles a megállapított összeget beszedni és beszolgáltatni. Végső esetben kincstári kezelés alkalmaztatik. Zárt helyek a B. szempontjából Budapest, Pozsony, Zágráb. Minden más község vagy város nyilt helység. A B.-ból befolyt jövedelem 1908. 21.748,890 K volt. Bórafalak. A m. kir. államvasutak fiumei vonalán, Lic és Buccari állomások között helyenként a töltéseken a vágány mentén termés kőfalakat építettek a bóraszélnek kitett oldalon, hogy a vonatok kocsijai felborítás ellen védve legyenek, amire két ízben is volt eset a B. építése előtt. A falak a töltés koronája felett 270 méter magasak, fent 0*50, alul 104 m. szélesek és vakolatba rakott terméskőből épültek Alapjuk száraz terméskőfalazat. Borág (növ.), a szőllőfürtnek költőies neve. Borágó (növ.), 1. Borrago. Bórák (Al-borák, arab, a. m. fénylő, ragyogó), a mohamedán monda szerint gyorsröptű szárnyas paripa, melynek hátán tette meg Mohamed éjjeli útját (mi'rádzs) Mekkából a jeruzsálemi szentélybe és innen a hét egekbe szállását, ahol az őt megelőzött prófétákkal találkozott.Némely muszlim teológus ezt az éjjeli utazást és égbeszállást (melynek alapja a Korán 17. fejezetének 1. verse) csakis Mohamed álomlátásának magyarázza. Boralja a. m. borseprő, borüledék. A fejtés alatt levő bornak a hordó v. palack fenekén maradó zavaros része. Boralja