Révai Nagy Lexikona, 3. kötet: Béke-Brutto (1911)
B - Borda - Borda - Bordafogak - Bordagium - Bordaközi zsába - Bordal - Bordaláda - Bordamag - Bordapenge - Bordarothadás - Bordás medúzák - Bordás szövet - Borda szorzóköre - Borde - Bordeaux
Borda — 543 — biztosítják és a közéjük vetett vetülékfonalak is egyenes vonalban és kívánt tömöttségben helyezhetők el. A vetülékfonalak sűrű elhelyezése nagyobb munkával jár, mert a fonalak súrlódását le kell győzni; e célból a B.-t ingó keretbe, az ú. n. B.-ládába foglalják. L. Szövőszék. Borda (azelőtt Burda), kisk. Bihar vm. belényesi j.-ban, (1910) 499 oláh lak., u. p. Belényes, u. t. Bondoraszó. Borda, Jean Charles de, francia matematikus és tengerész, szül. Daxban, Landes kerületben 1733 máj. 4., megh. 1779 febr. 20. A tengerészeti pályára lépett és 1771, mint chef d'Escadre Verdim de la Crenne- es Pingrével Amerikába utazott, hogy a kronométereket megvizsgálja. Az eredményeket a három útitárs a Voyage fait par ordre du roi en 1771 et 1772 en diverses parties de l'Europe et de l'Amérique c. munkában tette közzé. Ugyanazon szándékkal utazott 1774. a zöldfoki szigetekhez és Afrika Ny.-i partjaihoz. Az 1777—1778-iki amerikai háborúból 1782. Martiniqueből hazatérvén, angol fogságba esett, de becsületszavára Franciaországba eresztették, hol a tengerészeti minisztériumban tudományos működését folytató. B. találta fel a csillagászati szögmérőt a délvonal meghatározására (Méchain és Delambreval) és a neve után elnevezett reflexió- és repetició-köröket. Tőle származik főleg az új francia mérték- és súlyrendszer. Hagyatékából Delambre 1801. kiadta: Tables trigonométriques, décimales stb. 1890-ben szülőhelyén emlékszobrot állítottak neki. Bordafogak,.Borda, Bordagium (lat.): Angliában a bérlőknek az a szolgálattétele, hogy a földesúrnak erdejéből házához a szükséges fát fuvarozni tartoznak. Jelenti még a zsellérek által terményekben fizetendő bérösszeget is. Bordaközi zsába (neuralgia intercostalis): Két borda között levő idegnek zsábája, oldalnyi falás. Oka lehet valamely fertőző baj, meghűlés, az idegnek hosszan tartó izgalma. Bordal, olyan dal, melynek hangulatát a bormámor adja s poharazó társaságnak van szánva; társas jelleménél fogva szívesen olvaszt magába általános reflexiókat, szerelmi, baráti, hazafiérzést, gondolatmenete csapongó és szeszélyes, a lelkesülés magasabb fokán ditirambbá válik. Kitűnő B.-költő volt az ókorban Anakreon (V. ö. Szkolnogi-dalok). Irodalmunk újjászületése óta számos B.-t írtak nálunk is, így Csokonai, Kölcsey, Bajza, Vörösmarty, Endrődi stb., de eleinte v. igen szabad, vagy nem elég elfogulatlan volt a hang; legszerencsésebben a B.-nak hangját is Petőfi találta el. Bordaláda, 1. Szövőszék. Bordamag (növ.), 1. Laserpitium. Bordapenge, a fonalaknak a bordába való behúzására szolgál, vékony lemezből készül, egyik végén horogszerű kivágással. Bordarothadán, 1. Dohány. Bordás medúzák (állat), 1. Ctenophora. Bordás szövet (Rips), ugyanolyan nevű kötéssel bíró szövet. Leginkább bútorszövetül használják. 1. Alapkötés: Borda szorzóköve, olyan szögmérő műszer, mellyel a szöget saját síkjában lehet megmérni. Amíg a libellát nem tudták pontosan készíteni, addig nem lehetett a ferde síkban fekvő szögeknek vízszintes vetületét pontosan megmérni, sokkal pontosabb volt az az eljárás, hogy a szöget saját síkjában megmérték s annak vízszintes vetületét kiszámították. A szorzókör fokosztályzatos körlapból áll, melynek középpontján képzelt merőleges tengely körül a távcső forgatható, de csak úgy, hogy annak iránytengelye mindig párhuzamos marad a beosztott kör síkjával. Ez a körosztású tányér minden hajlást fölvehet s így lehet vele akármilyen ferde síkban fekvő szöget megmérni. Ezt a műszert először 1787. alkalmazták a Páris és Greenwich közt végzett háromszögelésnél, de később a méterrendszer alapjául szolgáló francia fokmérésnél is fontos szerepet játszott. Mióta sokkal tökéletesebb teodolitokat készítenek, a B.-ot többé nem használják. Borde, 1. Paszománt-Bordeaux (ejtsd: bordó), egykor Guyenne és Bordelais, ma Gironde franciaországi département fővárosa, a Garonne partján, 96 km.-re annak torkolatától; érseki székhely, több vasúti vonal gócpontja, 096e) 251,947 lak., számos iskolával, 180,000 kötetből álló nyilvános könyvtárral, képtárral, természetrajzi és régiséggyűjteménnyel, botanikus kerttel, több tudományos egyesülettel és jogi, orvosi és bölcsészeti fakultással. B. a Garonne balpartján félhold alakban terül el. Régi körfalai a XVIII. sz. második felében lerontottak ; csak néhány kapuja maradt meg (porte du Palais, de l' Hotel-de-Ville, a XV. sz.-ból, stb.). A Garonne jobbpartján fekvő Bastide külvárosból gyönyörű kilátás nyílik B. -ra. Láthatók a sok hajótól ellepett kikötő, a pompás Port de Bourgogne, de la Douane, de Louis XVIII., des Chartrons és de Bacalan nevű kőpartok, amely utóbbiakat fényes szállók és földünk legelső borkereskedőinek raktárai (chais) szegélyezik, a közel 500 m. hosszú kőhíd, végül a nagy vasúti viadukt. A város belseje is szépen épült. A római időkből maradt fenn a Palais Gallien, egy amfiteátrum romja. Mintegy 30 temploma közül jelentékenyebbek: a Saint André (a XIII.—XV. sz.-ból), néhány érdekes festménnyel a flamand és olasz iskolából; a Saint-Michel szép üvegfestményekkel és kapuin megtekintésre méltó faragványokkal (a XVI. sz.-ból), a Saint-Seurin, a kereszténység behozatalával egyidejű kriptával. Világi épületei közül a kiválóbbak : a prefektúra, az igazságügyi palota, a börze, a Grand Théátre, amelyben 1871. a nemzetgyűlés tartotta üléseit és a líceum gyönyörű kápolnája, amelyben Montaigne alussza örök álmát. A legszebb terek : a Tourny-tér, a város egykori kormányzójának, Tournynak szobrával, a place vagyis promenade des Quinconces, Montaigne és Montesquieu szobrával, a place de la Bourse, szép szökőkúttal, az allées de Tourny, III. Napoléon szobra helyén szép szökőkúttal; egyéb szobrai: a Carnot- és az 1905. leleplezett Gambettaszobor. E nagy jelentőségét különösen tengeri kereskedelmének köszönheti; falai alá a legnagyobb tengeri hajók is eljuthatnak és összeköttetésbe hozzák a várost földünk minden fontosabb Bordeaux