Révai Nagy Lexikona, 4. kötet: Brutus-Csát (1912)
C, Cs - Ceboruco - Cebrian-Figuerollas - Cebu - Cebus - Ceccano - Cecchi - Cecei - Cecelégy - Čech - Cech és Lech - Cecidium - Cecidomya - Cecil - Cecilia - Cecilia - Cecilia-egyesületek
Ceboruco — 340 — az éjimajom-félék (Nydipithecinae). Az ismert élő fajok száma 66, a kihaltaké 9. L. Körmös majmok Ceboruco, 2170 m. magas vulkán a mexikói Tepic territóriumban. 1870. és 1875-ben erős hamu-és lávakitörése volt. Cebrian-Figuerollas László gróf, szül. Füleken 1823., megh. Budapesten 1901 okt. 11. A család spanyol eredetű. C. gróf édesatyja, Antal gróf, cs. kir. kamarás és vezérőrnagy, az 1827. XLII. t.-c. által maradékaival együtt honfiusíttatott. C. a katonai pályára lépett és mint kapitány hagyta el a hadsereget. Ekkor Kis-Szalatnyán megtelepedve, élénk részt vett a közügyekben. 1861-ben tagja volt a főrendiháznak; 1865. a losonczi kerület képviselővé választotta. Egyik leánya, Róza grófnő, Hubay Jenő (1. o.) zeneművész felesége. Cebu, sziget a Filippi szigetcsoportban. Területe 4697 km 2, lakosainak száma 592,300. Régebben igen híres volt a szövőipara, ma főfoglalkozás a dohánytermelés. Kivitelre kerül manilakender, cukor és rizs. Hasonló nevű fővárosának a keleti parton (Isoo) 35,243 lakosa van. Cebun (Arat), a szélesorrú majmok (Platyrrhini) családjába tartozó majomnem. L. Csuklyásmajmok. Ceccano (ejtsd: csekkáno), város Róma olasz tartományban, a Sacco jobbpartján, a nápoly-római vonalon, szőllő- és olajtermeléssel, (1901) 9942 lak. A folyó túlsó partján Fabrateria Vetus maradványai. Cecchi (ejtsd: csekki), 1. Antonio, olasz utazó, szül. 1849., megh. 1896 nov. 26. Mogdisuban, hol a szomálok megölték. Részt vett 1876. Antinori soai expedíciójában, de Kaffába nem juthatott el, mert elfogták s csak több hónap múlva bocsátották szabadon. 1885-ben az olasz kormány Masszauába és a Szuahéli partra küldte ki, azután Adenba főkonzullá nevezte ki. 1894-ben Zanzibárban főkonzul, kutató expedíciót vezetett, midőn kísérőivel együtt lemészárolták. Megjelentek tőle: Da Zeila alle frontiere del Caffa (Roma 1887, 3 köt. Kivonatosan németül Leipzig 1888); L'Abissinia settentrionale (Milano 1887). 2. C., Griammaria, olasz író, szül. Firenzében 1518 ápr. 14., megh. u. o. 1587 okt. 28. Családjában hagyományos volt a közjegyzői tisztség, s ő is azzá lett. De emellett az Adinari, Segni és Baldani cég társaként gyapjukereskedést is űzött. Színdarabjaiban a korabeli firenzei életrajzaival is bőven találkozunk, s ez, valamint tiszta toscanai stílusa műveit becsesekké teszi. De vígjátékainál fontosabbak ama misztériumai (sacre rappresentazioni), melyekben ezt a műfajt számos profán vonás belekeverése által közelebb vitte a mindennapi élethez. C. rendkívül termékeny és gyorsan dolgozó író volt; némely darabját — 95-öt írt — négy-öt nap alatt bevégezte. A legjobbak: La Dote; La Stiava; La Moglie; I Rivali; La Maiana; L'Assinolo. Cecei Lénárt, 1. Czeczei. Cecelégy (Glossina, állat), 1. Csecselégy, Cech (ejtsd: csech), Svatopluk, cseh költő, szül. Ostredekben (Csehország) 1846 febr. 21., megh. Prágában 1908 febr. 23. Miután Prágában elvégezte jogi tanulmányait, a Pokrok szerkesztője, később a Svétozor, majd 1873—76-ig a Lumir, 1879 óta pedig a Kvéty társszerkesztője volt és közben mint ügyvéd is működött. Verses művei: Az álmok (1872); Az adamiták (1873); Versek (1874); Ujabb versek (A cserkesz, Európa, Jan Zizka, Iu hársfa árnyékában stb . Prága 1880, 3. kiad. 1886); Václav z Michalovic(1882,3. kiad. 1886); A losetíni kovács (1883); Dagmar (1883— 1885); Slavia (1889); Reggeli dalok (1887, 2. kiad. 1888); Uj dalok (1888); A rabszolga dalai (1894). Prózai művei: Elbeszélések, arabeszkek és humoreszkek (1878 —80, 4 rész); A halhatatlanság jelöltje (humoros regény, 1884); Keleti emlékek (1885). C. korának legismertebb és legkedveltebb cseh költője volt, egyúttal a jelenkor legjobb humoros elbeszélőinek egyike. Összes műveit még maga rendezte sajtó alá, 20 kötetben. V. O. Sutnar, Svatopluk Cech's Leben und Werke (Wien 1897). Cech és Lech, két testvér, a monda szerint ősapái a cseh és lengyel népnek. Cecidium (növ.), 1. Gubacs. Cecidomyia (állat), a gubacsiegyek (Gecidomyidae) családjába tartozó kártékony légynem. L. Gubacsiegyek. Cecil, William, J. Burleigh, Cecilia, szent és vértanú. Vőlegényével Valeriannal és ennek fivérével Tiburtiussal, kiket Orbán pápa térített és keresztelt meg, Turcius Almachius prefektus alatt fejvesztéssel szenvedett vértanúi halált. C., kit előbb forró gőzzel akartak megfojtani, 3 napig élte túl a lictor bárdsujtását. Vértanuságának ideje bizonytalan. Valószínűleg Alex. Severus alatt 229 —230 körül, szept. 16. C. az egyházi zenének védőszentje a középkor vége óta, bizonyára a zsolozsma egyik helyének (Cantantibus organis) félreértése folytán. Rafael és Rubens megörökítették. Szobra (fekvő helyzetben, Maderna Stefanótól) a római S. Cecilia (Trastevere) templomban látható ; u. o. a földalatti kriptában van egy másik szobra Aureliotól, amelyet Rampolla bíbornok készíttetett. Emléknapja nov. 22. V. O. Kirsch, Die heilige C. in der römischen Kirche des Alterthums (Paderborn 1910). Cecilia Auguszta Mária, a Német Birodalom és Poroszország trónörökösének, Vilmos hercegnek neje, szül. 1886 szept. 20. Schwerinben, mint III. Frigyes Ferenc mecklenburg-schwerini nagyherceg és Anasztázia Mihailovna orosz nagyhercegnő leánya. 1905 jún. 6. férjhez ment Vilmos herceghez, kitől 3 fia született: Vilmos (1906 júl. 4.), Lajos Ferdinánd (1907 nov. 9.) és Hubertus (1909 szept. 30.). Cecilia-egyesületek, azok az egyesületek, melyeknek céljuk a kat. egyházi zenének pártolása. Már Palestrina alapított Rómában ilyen egyesületet, melyet XIII. Gergely pápa helybenhagyott, s 1847. IX. Pius akadémiává alakított át. Egyidejűleg IX. Pius a Caecilia-rendet is megalapította. A londoni Caecilian Society-t 1785. alapították s 1861-ig különösen Haendel és Haydn oratóriumainak előadása által szerzett magának érdemeket. Az ilyennemű német egyesületek között legelterjedettebb a Witt Franz által 1867. Regens- Amely sió C alatt nincs meg, K alatt keresendői Cecilia-egyesületek