Révai Nagy Lexikona, 4. kötet: Brutus-Csát (1912)

C, Cs - Charcot-féle kristályok - Charcutier - Chard - Chardin - Chardon factice - Chardonnet - Chardonnet-selyem - Charente - Charente-Inférieure

Charcot-féle kristályok — 4­08 — 2. G., Jean Baptiste, francia sarkkutató, szül. 1867 júl. 16.Neuilly-sur-Seineben. 1890-ben segéd­orvos volt a párisi kórházban, azután főorvos az idegbetegek osztályán és asszisztens a Pasteur­intézetben. 1903-ban az első francia délsarki ex­pedíciót vezette, melynek főképen Grah­am­ föld­jének kikutatása volt a célja. 1905-ben az expe­dícióval visszatért és Port-Madrynban, Patago­niában szállott partra. 1908-ban újabb expedícióra ment Havreból, több tudós kíséretében. 1910 máj. 31. szerencsésen visszatért Guernseybe. Az első év­ben kikutatta a Nyugat-Antarktika nyugati part­ját a Sándorföldig, kitelelt a Petermann-szigeten, a második évben előrehatolt Ny.-ra és D.-re a Sándorföldtől s megtalálta ismét az I. Péter szi­getet, azután bejárta a tengert a 69. és 71. d. sz. fokok közt, tehát azokat az ismereteket, melye­ket a Belgica-expedició szerzett, lényegesen bő­vítette s munkatársaival az Antarktika faunájából és flórájából gazdag gyűjteményt hozott a párisi természetrajzi múzeumnak. Irodalmi művei: Le «Francais» au pèle sud (Paris 1906); Expédition antarctique française (1903—05); La navigation mise á la portée de tous (Clerc-Rampallal 1909). V. ö. Földr. Közl. 1910, 170. 1. Charcot-féle kristályok. Színtelen, hosszúra nyúlt oktaéderek, melyek vegyi alkatát bizton nem ismerik, de valószínűleg az etilénamin bá­zisának foszforsavas sója. Klinikai jelentőségét eleinte nagyr­a tartották, amennyiben, ha a kö­petben előfordultak, az asthma bronehialera jel­legzetesnek vélték. Ma csak e bántalom termé­keinek vélik. Ezek a kristályok azonosak a Ley­den és a Neumann által leírt képletekkel s nem­csak a köpetben, hanem az orrváladékban, vér­ben, ondóban, csontvelőben, bélsárban, lépben is feltalálhatók. L. Asztma, Charcutier (franc., ejtsd: sarkütye), hentes, charcuterie, hentesbolt. Chard, város Somerset angol countyban, (1911) 4568 lak., vasöntödékkel és csipkegyártással. 6 km.-nyire tele van Ford Abbey XII. sz.-beli cisz­tercita kolostor, szép kápolnával. Chardin (ejtsd: sardefi), 1. Jean, francia utazó, szül. Párisban 1643.,megh. London közelében 1713. 22 éves korában gyémántvásárlás végett Kelet-Indiába utazott. Onnan Perzsiába került, ahol hat évet töltött Iszpahánban az ország politikai és ka­tonai ügyeinek tanulmányozásával. Dús régiség­gyűjteménnyel tért vissza 1670. hazájába. Azon­ban 1671—81. megint Perzsiában és Indiában volt. Munkái: Le couronnement de Soleiman III. roi de Perse (Paris 1671); Voyages duchev. C. en Perse (új kiad. 1811, 8 köt.). 2. C., Jean Baptiste Simeon, francia festő, szü­l. Párisban 1699., megh. 1779. Mesterének, Cazes festőnek befolyásánál erősebb volt rá a né­metalföldi festők hatása. Kezdetben virágokat, csendéleteket festett (főleg ételneműekkel)és ezek a Salon kiállításain nagy sikert arattak, utóbb, tárgykörét kibővítve, a családi élet keresetlen jeleneteit ábrázolta különös szerencsével. Erős valószerűség mellett finom festőiség, franciás báj jellemzi műveit, melyekkel a modern festészet út­törői közé sorolható. A nyilvános gyűjtemények közül legjobban a párisi Louvreban van képvi­selve (30 képpel, köztük a híres Bénédic­te, a Pourvoyeuse, stb.), továbbá a bécsi Liechtenstein­Képtárban, a stockholmi múzeumban, a berlini császári gyűjteményben stb.V. O. Dayot-Vaillat, L'oeuvre de C. et de Pragonard (Paris 1907); Pilon, C. (u. O. 1909). Cl­ardon­ factice, 1. Dipsacus. Chardonnet (St. Hilaire) Milán gróf, a róla elnevezett műselyemgyártó eljárásnak a felta­lálója. A nitrocellulóznak alkohol-éterben való ol­datából, vagyis a kollódiumból 1882. Besanonban állította elő első ízben a mesterséges selymet. Ám­bár ennek fénye, lágysága s erőssége teljesen meg­felelt a kívánalmaknak, gyártmányának gyúlé­konysága miatt igen csekély volt a kereslete; de amint 1800. sikerült neki (a már 1853. Bechamp által ismertetett eljárással) selymét denitrálni, illetőleg gyúlékonyságától megfosztani, mester­séges selymének kereslete rohamosan nőtt. Erre több ríj gyárat alapított, így nálunk is Sárváron 1900., amelynek élén mintegy 8 évig, vagyis addig állott, míg a kollódium-műhelyben előállott robba­nás következtében gyárának nagy része elpusz­tult. A gyár újra felépült, de vezetését már nem vette át, hanem Párisba költözött, ahol 1910 jan. 6. meghalt. Chardonnet-selyem (ejtsd: sardonné), növényi sejtekből, illetőleg tiszta cellulózából készült mes­terséges selyem, 1. Műselyem, Charente (ejtsd: savant), 1. département Francia­ország Ny.-i részében, Deux-Sèvres, Vienne, Slaute-Vienne, Dordogne és Charente-Inférieure között; a régi Angoumoisból, továbbá Limou­sin, Poitou, Saintonge és Périgord egyes ré­szeiből alakíttatott, 5972 km 2-nyi terület, (1960) 351,733 lakos. ÉK.-i része hűvös, terméketlen és nagyobbára csak legelőül szolgál; a franciák Terres froidesnak hívják. Többi része melegebb, termékeny, főleg gabona és szőllőtennő föld; a franciák Terres chaudesnak hívják. A départe­­ment a Charente, a Gironde és a Vienne víz­környékéhez tartozik. Fontos a szarvasgomba­termesztés, méhészet. Az ipar legfontosabb ágai: a szeszégetés, az agyag-, üveg-,papír- és bőripar. C. Angoulême, Barbezieux, Cognac, Confolens és Ruffee arrondissementokra oszlik. Fővárosa An­goulême. 2. G. folyó Ny.-i Franciaországban, Chéron közelében ered, Montignactól hajózható, Tonnay-C.-től kezdve tengeri hajók is közlekedhetnek rajta. 375 km. hosszú, Cleron szigettel szemben ömlik az Atlanti-óceánba. Neve az ókorban Ca­rantonus volt. Charente-Inférieure (ejtsd: sarant-enferior), dé­partement Franciaország Ny.-i részében Vendée, Deux-Sèvres, Charente, Dordogne, Gironde és az Atlanti-óceán között, 7230 km 2-nyi területtel, (foosi) 453.793 lak. Hozzája tartoznak Ré, Oleron (1.­0.), Madame és Aix szigetek. Az egész département sík terület; legmagasabb dombja Deux-Sèvres felőli határán, 172 m. magas. Vizei: a Sèvre-Niortaise, a Charente és ennek mellékvizei, to­vábbá a Seudre és a Gironde. Az éghajlat nagyon enyhe. A föld egy harmada a gabonatermesztés szolgálatában áll; a szőllő (a bort nagyobbára cognac- és ecetgyártásra használják), a kender, amely szó C alatt nincs meg, K alatt keresendő! 25* Charente-Inférieure

Next