Révai Nagy Lexikona, 4. kötet: Brutus-Csát (1912)
C, Cs - Charcot-féle kristályok - Charcutier - Chard - Chardin - Chardon factice - Chardonnet - Chardonnet-selyem - Charente - Charente-Inférieure
Charcot-féle kristályok — 408 — 2. G., Jean Baptiste, francia sarkkutató, szül. 1867 júl. 16.Neuilly-sur-Seineben. 1890-ben segédorvos volt a párisi kórházban, azután főorvos az idegbetegek osztályán és asszisztens a Pasteurintézetben. 1903-ban az első francia délsarki expedíciót vezette, melynek főképen Graham földjének kikutatása volt a célja. 1905-ben az expedícióval visszatért és Port-Madrynban, Patagoniában szállott partra. 1908-ban újabb expedícióra ment Havreból, több tudós kíséretében. 1910 máj. 31. szerencsésen visszatért Guernseybe. Az első évben kikutatta a Nyugat-Antarktika nyugati partját a Sándorföldig, kitelelt a Petermann-szigeten, a második évben előrehatolt Ny.-ra és D.-re a Sándorföldtől s megtalálta ismét az I. Péter szigetet, azután bejárta a tengert a 69. és 71. d. sz. fokok közt, tehát azokat az ismereteket, melyeket a Belgica-expedició szerzett, lényegesen bővítette s munkatársaival az Antarktika faunájából és flórájából gazdag gyűjteményt hozott a párisi természetrajzi múzeumnak. Irodalmi művei: Le «Francais» au pèle sud (Paris 1906); Expédition antarctique française (1903—05); La navigation mise á la portée de tous (Clerc-Rampallal 1909). V. ö. Földr. Közl. 1910, 170. 1. Charcot-féle kristályok. Színtelen, hosszúra nyúlt oktaéderek, melyek vegyi alkatát bizton nem ismerik, de valószínűleg az etilénamin bázisának foszforsavas sója. Klinikai jelentőségét eleinte nagyra tartották, amennyiben, ha a köpetben előfordultak, az asthma bronehialera jellegzetesnek vélték. Ma csak e bántalom termékeinek vélik. Ezek a kristályok azonosak a Leyden és a Neumann által leírt képletekkel s nemcsak a köpetben, hanem az orrváladékban, vérben, ondóban, csontvelőben, bélsárban, lépben is feltalálhatók. L. Asztma, Charcutier (franc., ejtsd: sarkütye), hentes, charcuterie, hentesbolt. Chard, város Somerset angol countyban, (1911) 4568 lak., vasöntödékkel és csipkegyártással. 6 km.-nyire tele van Ford Abbey XII. sz.-beli cisztercita kolostor, szép kápolnával. Chardin (ejtsd: sardefi), 1. Jean, francia utazó, szül. Párisban 1643.,megh. London közelében 1713. 22 éves korában gyémántvásárlás végett Kelet-Indiába utazott. Onnan Perzsiába került, ahol hat évet töltött Iszpahánban az ország politikai és katonai ügyeinek tanulmányozásával. Dús régiséggyűjteménnyel tért vissza 1670. hazájába. Azonban 1671—81. megint Perzsiában és Indiában volt. Munkái: Le couronnement de Soleiman III. roi de Perse (Paris 1671); Voyages duchev. C. en Perse (új kiad. 1811, 8 köt.). 2. C., Jean Baptiste Simeon, francia festő, szül. Párisban 1699., megh. 1779. Mesterének, Cazes festőnek befolyásánál erősebb volt rá a németalföldi festők hatása. Kezdetben virágokat, csendéleteket festett (főleg ételneműekkel)és ezek a Salon kiállításain nagy sikert arattak, utóbb, tárgykörét kibővítve, a családi élet keresetlen jeleneteit ábrázolta különös szerencsével. Erős valószerűség mellett finom festőiség, franciás báj jellemzi műveit, melyekkel a modern festészet úttörői közé sorolható. A nyilvános gyűjtemények közül legjobban a párisi Louvreban van képviselve (30 képpel, köztük a híres Bénédicte, a Pourvoyeuse, stb.), továbbá a bécsi LiechtensteinKéptárban, a stockholmi múzeumban, a berlini császári gyűjteményben stb.V. O. Dayot-Vaillat, L'oeuvre de C. et de Pragonard (Paris 1907); Pilon, C. (u. O. 1909). Clardon factice, 1. Dipsacus. Chardonnet (St. Hilaire) Milán gróf, a róla elnevezett műselyemgyártó eljárásnak a feltalálója. A nitrocellulóznak alkohol-éterben való oldatából, vagyis a kollódiumból 1882. Besanonban állította elő első ízben a mesterséges selymet. Ámbár ennek fénye, lágysága s erőssége teljesen megfelelt a kívánalmaknak, gyártmányának gyúlékonysága miatt igen csekély volt a kereslete; de amint 1800. sikerült neki (a már 1853. Bechamp által ismertetett eljárással) selymét denitrálni, illetőleg gyúlékonyságától megfosztani, mesterséges selymének kereslete rohamosan nőtt. Erre több ríj gyárat alapított, így nálunk is Sárváron 1900., amelynek élén mintegy 8 évig, vagyis addig állott, míg a kollódium-műhelyben előállott robbanás következtében gyárának nagy része elpusztult. A gyár újra felépült, de vezetését már nem vette át, hanem Párisba költözött, ahol 1910 jan. 6. meghalt. Chardonnet-selyem (ejtsd: sardonné), növényi sejtekből, illetőleg tiszta cellulózából készült mesterséges selyem, 1. Műselyem, Charente (ejtsd: savant), 1. département Franciaország Ny.-i részében, Deux-Sèvres, Vienne, Slaute-Vienne, Dordogne és Charente-Inférieure között; a régi Angoumoisból, továbbá Limousin, Poitou, Saintonge és Périgord egyes részeiből alakíttatott, 5972 km 2-nyi terület, (1960) 351,733 lakos. ÉK.-i része hűvös, terméketlen és nagyobbára csak legelőül szolgál; a franciák Terres froidesnak hívják. Többi része melegebb, termékeny, főleg gabona és szőllőtennő föld; a franciák Terres chaudesnak hívják. A département a Charente, a Gironde és a Vienne vízkörnyékéhez tartozik. Fontos a szarvasgombatermesztés, méhészet. Az ipar legfontosabb ágai: a szeszégetés, az agyag-, üveg-,papír- és bőripar. C. Angoulême, Barbezieux, Cognac, Confolens és Ruffee arrondissementokra oszlik. Fővárosa Angoulême. 2. G. folyó Ny.-i Franciaországban, Chéron közelében ered, Montignactól hajózható, Tonnay-C.-től kezdve tengeri hajók is közlekedhetnek rajta. 375 km. hosszú, Cleron szigettel szemben ömlik az Atlanti-óceánba. Neve az ókorban Carantonus volt. Charente-Inférieure (ejtsd: sarant-enferior), département Franciaország Ny.-i részében Vendée, Deux-Sèvres, Charente, Dordogne, Gironde és az Atlanti-óceán között, 7230 km 2-nyi területtel, (foosi) 453.793 lak. Hozzája tartoznak Ré, Oleron (1.0.), Madame és Aix szigetek. Az egész département sík terület; legmagasabb dombja Deux-Sèvres felőli határán, 172 m. magas. Vizei: a Sèvre-Niortaise, a Charente és ennek mellékvizei, továbbá a Seudre és a Gironde. Az éghajlat nagyon enyhe. A föld egy harmada a gabonatermesztés szolgálatában áll; a szőllő (a bort nagyobbára cognac- és ecetgyártásra használják), a kender, amely szó C alatt nincs meg, K alatt keresendő! 25* Charente-Inférieure