Révai Nagy Lexikona, 4. kötet: Brutus-Csát (1912)
C, Cs - Chaser - Chasköi - Chasles - Chasmogamia - Chasmorhynchus - Chasmus - Chassaignac - Chasse - Chassé - Chassé - chasselas - Chasseloup-Laubat
Chaser — 417 volt. Lincoln 1861 pénzügyminiszterré nevezte ki, mely súlyos állásnak azonban nem birt megfelelni. 1864-ben állásáról lemondott és erre az Egyesült Államok legfelsőbb törvényszékének első birájává nevezték ki. W. O. Hart, Life of S. P. C. (Boston 1899). 2. C., William, amerikai festő, szül. Franklin Townshipban 1849 nov. 1. Először Amerikában tanult, 1872. Münchenbe ment és ott Pilotynak és Wagner Sándornak volt tanítványa, azután Olaszországban főleg a velencei mesterek műveit tanulmányozta. 1878-ban hazatért. A müncheni iskola hatása alatt C. a történeti genrofestés jelesebb amerikai művelői közé tartozik. Chaser (ang., ejtsd: csézer), sportértelemben a. m. vadászlé, versenyló, különösen akadályversenyt. Chasköi, 1. Haszköj. Chasles (ejtsd: sál), 1. Michel, francia matematikus, szül. Epernonban 1793 nov. 16., megh. 1880 dec. 12.1812—14-ben Párisban az École politechnique tanítványa volt, 1841 óta u. o. a mechanika tanára és 1851. az akadémia rendes tagja lett. C. egyike volt a legnevezetesebb matematikusoknak; első dolgozatai a másodrendű felületekre vonatkoznak,melyeknek elméletét igen szép tételekkel gazdagította. Ő az ú. n. újabb (szintetikus) geometriának megalapítója, mely egységes szempontokból tárgyalja a geometriai alakzatok különböző tulajdonságait (Traité de géometrie supérieure, 1852). Történelmi műve: Apergu historique sur l'origine et le développement des méthodes en géometrie kiváló fontosságú és annyiban különbözik előnyösen a geometria legtöbb történetétől, hogy benne nema geometerek életrajzát, hanem a tudományos vezéreszmék fejlődésének történetét találjuk. 1867-ben C. nagy feltűnést keltett Pascal egy állítólagos kéziratának kiadása által, mellyel azt bizonyította, hogy Pascal már jóval Newton előtt felfedezte a gravitáció törvényét. 1869-ben maga is belátta, hogy egy szédelgő áldozata lett és azt készséggel el is ismerte. Daudet L'immortel c. szatirikus regényének főcselekményét az ő esete szolgáltatta. V. ö. Gulyás P., Irodalmi hamisítások. (Magy. könyvszemle, 1909). 2. G. Philaréte,francia író, szül.Mainvilliersben, Chartres mellett, 1798 okt. 8., megh. Velencében 1873 júl. 18. Fiatal korában könyvnyomdász volt; mint állítólagos forradalmárt elfogták, szabadon bocsátása után Angliába ment, 1837. a Bibliothèque Mazarin őre és a Collège de France-on az idegen nyelvek és irodalmak tanára lett. C. termékeny író volt, aki napilapokba és folyóiratokba számos irodalomtörténeti értekezést és tárcát írt, melyek színe-java Études de littérature comparée (1847—54,11 köt.) c. jelent meg; ezenkívül írt számos novellát, regényt, útirajzot, történeti tanulmányt stb. Chasmogamia (növ.), 1. Megtermékenyítés. Chasmorhynclms (állat), a kotingafélék (Cotingidae) családjába tartozó madárnem. Az ide sorolt fajok nagysága a mi galambunkóra emlékeztet; csőrük lapos, vékony hegyük körülbelül a fej félhosszát éri el; farkuk egyenes, rendesen olyan hosszú, mint a szárny kétharmada; 2—4. evezőtolluk leghosszabb, az 1-ső körülbelül olyan hosszú, mint a 7-ik. Hangjuk a távolból a harang hangjához hasonló. Közönségesebb fajai: a csupasznyakú kalapácsoló madár (G. nudicollis Tommn.), 26 cm. hosszú, fehér tollazatú, kantárán és torkán csupasz és zöldes színű, szeme ezüstfehér, csőre fekete, lábai hússzínűek. A tojó kisebb, fejebúbja és torka fekete, háta sárgászöld, hasa sárga fekete foltokkal, nyaka fehéres és sárgán vonalkázott. A fiatalok olajzöld színűek. A harangozó madár (G. carunculatus Temm.) nászruhája fehér; csőrének tövén belül üres, húsos kinövése van. A C.nembe tartozó madarak egytől-egyig Dél-Amerika őserdeinek lakói. Újabban Európában kalitkákban is tartják. Chasmus (gör.), görcsös ásítás ideges alapon. Chassaignac (ejtsd: saszenyak), Charles Marie Édouard, francia sebész, szül. Nantesben 1805., megh. Versaillesben 1879 aug. 26. 1835-ben lett orvossá, ugyanabban az évben proszektor és a párisi fakultás agrégéja, valamint a kórházak központi irodájának sebésze volt. Számos műve közül a következőket említjük fel : Traité de l'écrasement linéaire (Paris 1856); Levons sur la tracheotomie (1855); Clinique chirurgicale de l'hôpital Lamboisière (1854—58); Traité pratique de la suppuration et du drainage chirurgical (2 köt., Paris 1859); Traité clinique et pratique des opérations chirurgicales (2 köt., u. o. 1861); De l'empoisonnement du sang par matières organiques (u. o. 1873) stb. Chasse(franc., ejtsd : sassz), vadászat, egyszersmind a tekejáték egyik faja, melyet 15 golyóval játszanak. Chassé (franc., ejtsd: aasszé), tánclépés. C. croisé, keresztlépés a táncban. Chassé (ejtsd: sasszé), Dávid Henrik, báró, németalföldi tábornok, szül. Thielben 1765 márc. 18., megh. Bredában 1849 máj. 2. Előbb a hollandi, aztán a francia seregben szolgált.1795-ben Pichegru hadával visszatért Hollandiába, 1796. Németországban harcolt. A miért 1812—13. a spanyol háborúban minden alkalommal «rohain»-ot rendelt, katonái a «szurony-tábornok»-nak nevezték, királya pedig 1809. bárói rangra emelte. 1814-ben a szövetségesek ellen harcolt. A békekötés után a németalföldi seregbe lépett s a Waterlooi csatában vett részt. A belga forradalomban (1830) Antwerpent bombázta, utóbb (1832) pedig az ottani fellegvárat védte. Chasselas, szőllőfaj, 1. Szöllő, Chasseloup-Laubat (ejtsd: sásszin róbá), 1. Frangois, marquis de, francia tábornok, szül. St. Sorninban 1754 aug. 18., megh. Versaillesban 1833 okt. 10. Mint az olasz csapatok műszaki főnöke 1796. Felső-Olaszországban harcolt Bonaparte alatt s különösen Mantova ostromában tünt ki. 1799. Moreau hadtestének a Feketeerdőn való visszavonulási útját egyengette. A marengói csata után a mantovai fellegvárt kényszerítette megadásra. (V. ö. Essai sur quelques parties des fortifications et de l'artillerie, Milano 1811 és Mémoires sur l'artillerie c. művét.) 1806-ban az Elbe és Odera vidékén fekvő várakat erősbítette. 1809 ben Mantova parancsnoka lett s befejezte Palmanuova megerősítését. Az 1812-iki orosz hadjáratban hetedízben vezette a műszaki csapatokat. 1813- Hévai Nagy Lexikona, IV. köt. Chasseloup-Laubat