Révai Nagy Lexikona, 4. kötet: Brutus-Csát (1912)
C, Cs - Chassepot - Chasseral - Chassériau - Chasseron - Chasseur - Chasseurs d'Afrique - ChaSsignit - Chassin - Châssis - Chastelain - Chasteler - Chasuarii - Chaszideusok
Chassepot 1 418 — ban szenátor lett, de 1814. átpártolt XVIII. Lajoshoz, ki őt marquisvá és pairré tette. 2. C., Justin Napoléon Sámuel Prosper,gr., az előbbinek legidősebb na, szül.Alessandriában 1805 márc. 29., megh. Versaillesben 1873 márc. 29. A törvényhozó testületben (1849) Napoleon Lajos elnök politikáját támogatta s 1851. egy ideig a tengerészeti minisztériumot igazgatta. A dec. 2-iki államcsíny után mint kormánypárti jelölt lépett a törvényhozó testületbe. 1859-ben reábízták a gyarmatminisztériumi tárcát, 1860. tengerészeti és gyarmatügyi államtitkárrá s 1862. szenátorrá nevezték ki. 1869-ben az államtanács elnöke, 1871. a nemzetgyűlés tagja lett, hol a jobb centrumban foglalt helyet. C. sokáig a párisi földrajzi társulat elnöke volt s több földrajzi és tengerészetügyi munkát írt. Chassepot (ejtsd: sáazpó), Antoine Alphonse, francia puskaműves, szül. 1833., megh. 1905 febr. 13. 1850-től előbb munkás, később tisztviselő a st.thomas-i fegyvergyárban Párisban; 1863. központi gyújtású hátultöltő puskájának mintáját terjesztette a hadügyminisztérium elé, amelynek irodáiban hevert 1866-ig, amikor a porosz gyúrűs puskákkal elért eredmények a francia kormányt hátultöltő puskák gyártására indították. 74 minta közül C. mintáját választották ki a francia gyalogság és lovasság számára. Chasserai (ejtsd: saszrai), hegyhát a svájci Jurában, amely a Bieli-tó mellett a népes falvakkal és zöld legelőkkel borított Dessenbergben 1609 m.-re emelkedik. Chassériau (ejtsd: sasszéria), Théodore, francia festő, szül. a mexikói Samanaban 1819 szept. 20., megh. Párisban 1856 okt. 8. Ingres tanítványa. Kezdetben mestere irányát követte, később azonban az ú. n. romantikus festőkhöz csatlakozott, a párisi számvevőszék épületének lépcsőházában forró olajjal falra festett allegórikus képeit (Háború, Béke, Kereskedelem, Törvény, Igazságosság stb.) pedig a Puvis de Chavannes értelmében vett modern monumentális falfestészet előfutárjaként mutatják. Az utóbbi, jelenleg már túlnyomórészt elpusztult művein kívül nevezetes festményei még: Macbeth és a három boszorkány, Eszter, Apolló és Daphné, Szemérmes Zsuzsánna, Tepidarium Pompejiben stb. V. O. Bouvenne,Théodore Chassériau, souvenirs et indiscretions (Paris,évszám nélkül); Valbert- Chevillard, Un peintre romantique, Théodore Chassériau (u. o. 1893). Chasseron (ejtsd: sasszion), Neuehfstel és Waadt svájci kantonok határán emelkedő, 1587 m.magas hegycsúcs a svájci Jurában. Chasseur (franc., ejtsd: sasször)a. m. vadász. A francia hadseregben vannak gyalog (C. á pied) és lovas (C. á cheval) vadászcsapatok. Chasseurs d'Afrique, afrikai vadászok arab lovakkal lovasítva. Franciaországban 1831. szervezték ezen csapatokat Afrikában teljesítendő szolgálatra, később azonban, így 1870-71-ben is, az európai hadiszintereken is alkalmazták. Chassignit, a meteor kövek egy aprószemű, majdnem egyneműnek látszó változata, mely eddig csak Chassigny-ról ismeretes. Chassin (ejtsd: sasszen), Charles Louis, francia publicista, szül. Nantesban 1831 febr. 11., megh. Párisban 1901 júl. 18. Liberális és republikánus lapokba dolgozott. 1861-ben nagy feltűnést keltett, hogy nem engedték meg neki a La Nation c. napnap megindítását. Sokat foglalkozott magyar dolgokkal is. Idevágó munkái: La Hongrie, son genie et sa mission, suivi de Jean Hunyad, récit du XV' siècle (1855, új kiad. 1859); Histoire politique de la révolution de Hongrie 1847—49 (1859—60), avec M. D. Irányi; Une traduction du poète révolutionnaire hongrois Alexandre Petőfi (1860); Ladislas Teleki (1861). Chássis(franc.,ejtsd: sasszi), a motoros kocsi alváza kerekekkel. Alkotórészei a motor, közlőmű, fék stb. Chastelain (Châtelain, ejtsd: satión), Georges, flandriai történetíró, szül. Aalstban 1405., megh. 1475.Valenciennesben. Jó Fülöp burgundi herceg megbizásából sokat utazott és számos hadjáratban kitűnt; főlovászmestere, azután titkos tanácsosa volt. Művei: Chronique des ducs de Bourgogne 1419—70 (kiadta Buchon 1827); Récollection des merveilles advenues de mon temps, csak töredékeiben fenmaradt munka (kiadta Moline( Paris 1531) és Chronique de Normandie (London 1850). A neki tulajdonított Livre des faits de Jacques de Lalaing-t nem ő írta. Összes munkáit Kerwyn de Lettenhove (Brüsszel 1836—66, 8 köt.) adta ki. V. O. Pérouse G., G. C. (Paris 1910). Chasteler, Johann Gábriel, marquis, osztrák tábornok,szül. Hennegauban 1763 jan. 22., megh. Velencében 1825 máj. 7. Bécsben tanult, azután osztrák katonai szolgálatba állott és mint katonai mérnök több ízben kitűnt. 1794-ben Mainz védelmezésénél szerzett érdemeket. A campoformiói béke után ő vette át a bécsi kormány nevében Velence birtokait s szabályozta azok határait. 1799-ben a cassanói és trebbiai győzelmek kivívásához járult hozzá. 1805-ben János főherceg alatt Tirolban harcolt. 1808. Komáromot elsőrangú erőddé alakította át. 1809-ben a felkelt tiroliak támogatására sietett s ott oly sikert vívott ki, hogy Napóleon őt mint «rablófőnököt» főbelövetéssel fenyegette. Később azonban kénytelen volt Stájerországon keresztül Magyarországba vonulni vissza. 1813-ban Drezdánál és Kulmnál küzdött, 1815. a lombard-velencei királyság kormányzója lett. Chasnarii, germán törzs a Rajna alsó részén, a chamarok (1. o.) szomszédságában. Némelyek a chattuarii (attuarii) törzzsel azonosítják. Hihető, hogy ezek, mint katt utódok a bhatavok és kanmnefatok egybeolvadásából keletkeztek. Chaszideusok (chászid héb. jámbor), a XVIII. sz.óta egy zsidó szekta neve. A chászidok szakítva a kódex vallási merevségével, a zsidó vallási szertartásokat szabadabban, de egyszersmind több hévvel, bensőséggel (káváná) gyakorolják. A chászid rendszerint valamelyik caddiknak (1. o.) a híve. A caddik sokszor rabbinus is, de gyakran csak egy chászid szektának a feje. Mindegyik caddiknak egyéni felfogása van a vallás gyakorlatára vonatkozólag s ehhez képest a chászidok is, mint ezeknek hívei, különböző csoportokra oszlanak. A leghíresebb chászid szektaalapító Baal-Sem Tob volt a XVIII. sz. közepén, aki az aszketizmus helyett életörömet hirdetett. Az ő Amely szó C alatt nincs meg, K alatt keresendő! 25* Chaszideusok