Révai Nagy Lexikona, 4. kötet: Brutus-Csát (1912)
C, Cs - Cognac-olaj - Cognatio - Cogniard - Cogniet - Cognitio - Cognitor - Cognomen - Cogoleto - Cogwood - Cohabitatio - Cohaesio - Cohausen - Cohen
Cognac-olaj — 582 — Cognac-olaj (cognac-éter, cognac-kivonat), a mesterséges cognac előállítására szolgáló készítmény, mely részben Arusa-olaj, részben pelargonsavethileszter, részben az ú. n. kocinsavethileszter, a kókuszszappanból leválasztott zsírsavak esztereinek a keveréke (régebben különsavnak kocinsavnak tartották : laurin-, miristin-, palmítin-, kapril-, kapron- és kapronsav). Ha a zsírsavakat alkoholban oldjuk és sósavgázt vezetünk az oldatba és vízzel hígítjuk, akkor sárgás olaj válik ki, mely kisebb mennyiségben alkoholban oldva a valódi C. zamatját pótolja. Cognatio (lat.) a. m. vérrokonság vagyis két oly személy közötti viszony, kik egyik a másiktól, vagy mindketten egy közös harmadik személytől származnak (1. Rokonság). A római jogban a C.vel szemben állott az agnatio (1. o.). — G. spirituális a. m. lelki rokonság, mely az egyházjog szerint a keresztség és bérmálás szentségéből a keresztelő, a keresztelt és szülei, valamint a keresztvízre tartók, a keresztelt és szülei között, ill. a bérmáló, bérmálta szülei között, valamint a bérmálásra vezető, a bérmálta szülei között származik, s jogilag annyiban jó tekintetbe, amennyiben a kánoni jog szerint bontó házassági akadály. Cognetti (ejtsd: konyetti), Marzio Scavatore de, olasz nemzetgazda, szül. Bariban 1844 jan. 19., megh. Turinban 1901 jún. 8.1868-ban a bari i technikai intézetben, 1876. a turini egyetemen a nemzetgazdaságtan tanára lett. A történelmi iskola híve. Legnevezetesebb munkái: Della attinenza tra l'economia sociale e la storia (Firenze 1866); La circolazione della ricchezza negli Stati Uniti d'America (Torino 1875); Forme e leggi delle perturbazioni economiche (u. o. 1878); Le forme primitive nell evoluzione economica (u. o. 1881); L'economia come scienza autonoma (u. o. 1886); Cogniard (ejtsd: konyár), Hippolyte és 2 héodoré, két francia vaudeville-író testvér; előbbi szül. 1807 nov. 20., megh. 1882 febr. 6., utóbbi szül. 1806 ápr. 30., megh. 1872 május 14. Párisi színházigazgatók voltak s közösen egy rakás többnyire értéktelen, de a közönséget vonzó darabot írtak, melyek közül legtöbb sikert arattak La biche au bois, La chatte blanche és Masséna, l'enfant chéri de la victoire. Cogniet (ejtsd: konyié), Léon, francia festő, szül. Párisban 1794 aug. 29., megh. 1880 nov. 20. A klasszicisták, főleg Guérin, utóbb a romantikusok, kivált Scheffer Ary hatása alatt álló eklektikus festő. Sok nagy történeti képet festett, de legnépszerűbbé vált a holt leányát festő miutoretto szentimentális képe (1843). Tanítványainak nagy seregéből főleg Meissonier és Bonnat vált ki. Cognitio, 1. Gausae cognitio. Cognitor, perbeli meghatalmazott képviselő, kit a fél élőszóval, ellenfele jelenlétében, a magisztrátus előtt (in iure) kért fel, hogy vigye a pert. A C. nem peres fél, hanem a megbízónak pervivője, a képviselt fél számára érvényesíti annak jogát. Cognomen (lat.) a. m. melléknév. Cogoleto (ejtsd: kogoleto), község Genova olasz tartományban, a Genovai-öböl és genuai nizzai vasútvonal mellett, (1901) 3136 lak., halászattal, élénk iparral és kereskedéssel. C. állítólag Columbus szivővárosa. Cogwood(ejtsd:kogvúd), Queenwod v. Incasa, a Laurus Chloroxylontól származik; kemény fa, melyet főként Angliában dolgoznak föl. Cohabitatio (lat.) annyi mint együttalvás, elhálás. Cobaesio (lat.) a. m. összeszövés, összeforradás; a növényteratológiának az az esete, amidőn egynemű tagok vagy szervek v. egy kör tagjai nőnek össze, pl. levél levéllel, szár szárral, szirom szirommal stb. Sokféle virágnak összenőtt levelű pártája (corolla gamopetala) voltaképen nem egyéb, mint fejlődéstanilag állandósodott és így normálissá vált esete a C.-nak (pl. Primula, Digitális, Convolvulus). Fizikai értelemben 1. Kohézió. Cohausen, Karl August, katonai mérnök, német archeológus, kzül. Rómában 1812 ápr. 17., megh. Viesbadenben 1894 dec. 3-án. Előbb porosz katonatiszt volt, de 1840-ben kilépett és átvette a mietlachi kőedénygyár vezetését. 1871-ben a wiesbadeni régiségek őre lett. III. Napoleon megbízásából ennek Caesar élete című művéhez 1862. a Maas és Rajna vidékén archeológiai kutatásokat végzett. 1874 óta a mainzi római germán múzeum és 1885 óta a nürnbergi Germanisches Museum igazgatóságának tagja. Művei: Cäsars Rheinbrücken (Leipzig 1867); Römische Steinbrücke an der Bergstrasse (Darmstadt 1876); Der römische Grenzwall in Deutschland. Militärische und technische Beschreibung (Wiesbaden 1884, atlasszal; kiegészítő rész 1886); Die Altertümer im Rheinland (u. o. 1890). Hátrahagyott művét: Die Befestigungsweisen d. Vorzeit, Johns M. adta ki (Wiesbaden 1897). Cohen, J. Emil,német mineralógus és geológus, szül. Jütlandon, Aakjal városkában 1842 okt. 12., megh. 1905 ápr. 13. Greifswaldban. Beutazta Dél-Afrika gyémántmezőit s Transvaal aranytelepeit, 1878. a strassburgi egyetemen a petrográfia, 1885 óta a greifswaldi egyetemen a mineralógia tanára volt. Különösen a kőzetek mikroszkópos szerkezetével és a meteoritokkal foglalkozott. Nevezetesebb munkái: Sammlung von Mikrophotographien zur Veranschaulichung der mikroskopischen Struktur von Mineralien und Gesteinen (2. kiad. Stuttgart 1898, 80 tábla); Ueber die Dyas im südlichen Odenwald (Heidelb. 1871); Geognostisch petrographische Skizzen aus Südafrika (Stuttgart 1874); Erläuternde Bemerkungen zu der Reutenkarte einer Reise von Lydenburg nach der Delagonbai im östlichen Südafrika (Hamburg 1875); Meteoritenkunde (Stuttgart). Benekevel egyetemben Heidelberg földtani térképét adta ki két lapon. 2. G., Hermann, német filozófus, az újkantianizmus egyik vezére, szül. 1842 júl. 4. Koswigban. 1875-ben a filozófia rendk., 1876 óta rendes tanára lett Marburgban. Számos művet írt Kant filozófiájának magyarázatára és Kant gondolatainak önálló továbbfejlesztésére. Amazokhoz tartozik Kants Theorie der Erfahrung (2 kiad., 1885); Kants Begründung der Ethik (1877); Kants Begründung der Aesthetik (1889). Önálló főműve: System der Philosophie I. Logik d. reinen Erkenntniss (1902); II. Ethik d. reinen Willens (1904, 2. kiad. 1907); V. ö. Religion u. Sittlichkeit (1907); Amely szőr alatt nincs meg, K alatt keresendő 1 35* Cohen