Révai Nagy Lexikona, 4. kötet: Brutus-Csát (1912)

C, Cs - Cornelia - Cornelisz - Cornelius - Cornelius - Cornelius

Cornelia — 665 — díját 1674. végkép megvonták tőle. C., noha az olasz és spanyol irodalomnak, az ókoriról nem is szólva, igen sokat köszönhet, teljesen nemzetivé tette a francia tragédiát. A kötelességtudás köl­tője , ennek tragikus összeütközéseit festi az ér­zelmekkel és a külvilággal. A szerelem nála csak másodrangú szerepet játszik. Nyelve sokszor ho­mályos és keresett, de ép oly gyakran emelkedik a nemes pátosz régióiba is, a kiélezett párbeszé­deknek pedig utolérhetetlen mestere. Dicsérték történeti érzékét, habár kétségtelen, hogy rész­letekben, sőt egész korszakok és személyek meg­ítélésében is sokszor vét a valóság ellen. A híres hármas egységet nehezen képes betartani s nem egyszer töri át szűk korlátait. C. műveinek vég­leges teljes kiadását ő maga 1682. adta ki utol­jára, azóta számtalanszor újra kiadták. A legjobb kritikai kiadás a Marty-Laveaux-é (Paris 1862— 1868,12 köt., új kiad. 1889 óta). Magyarul meg­jelentek : Cid, ford. gr. Teleki Ádám (Kolozsvár 1773); A Horatziusok és Kuriatziusok, ford. Ze­chenter Antal (Pozsony 1781); Cid, ford. Greguss Ágost (Szarvas 1847 és új átdolgozásban Buda­pest 1873); Cinna, ford. Pajor István (Budapest, Olcsó könyvtár 1887. és 1898); Cid, ford. Radó Antal (u. o. 1889 és 1898. Iskolai kiadások : C. Cidje magyarázta Alexander Bernát (u.o. 1880); u. o. magy. Pékár Károly (u. o. 1901); Horace magy. Pékár Károly (u. o. 1903). Irodalom: E. Picot, Bibliographie C.-ne, Paris 1876; Le Verdier és Pelay, Additions á la bibliographie C.-ne, u. o. 1908 ; Guizot, C. et son temps, u. o. 7. kiad. 1880; Tasche­rau, Histoire de la vie et des ouvrages de P. C., 3. kiad. 1863 ; Bouquet, Points obscurs de la vie de C., u. o. 1888 ; Faguet, C., 6. kiad. 1892; Lawson, C., 1898 ; Huszár, C. et le théâtre espagnole, 1903 ; Miklós F., A drámai hármas egység, Budapest 1901; Haraszti, C. és kora, u. o. 1906; Schmid K. H., C. und die deutsche Literatur, Esslingen 1910. 2. G., Thomas, francia drámaíró, előbbinek öcs­cse, szül. Rouenban 1625 aug. 20., megh. Andelys­ben 1709 dec. 8. Jóval kisebb költői tehetség volt mint bátyja, akit megkülönböztetésül már a kor­társak is «nagy»-nak neveztek. Mintegy 40 szín­darabot , vígjátékot, tragédiát és operát írt, főleg spanyol források alapján, melyek nyelve pon­gyola s jellemzése gyönge. Aránylag a legjobbak : Thimperate (1656), Ariane (1672) és Le comte d'Essex (1678). Prózai művei közül említhető: Observations sur les remarques de Vaugelas (1687, 2 köt.). Színműveinek teljes kiadása 1722. jelent meg (5 köt.). V. O. G. Keynier, T. C., sa vie et son oeuvre (Paris 1893). Cornelia, P. Cornelius Scipio Africanus Maior leánya, Tiberius Sempronius Gracchus neje, fér­jének halála után gyermekei nevelésének szen­telte életét és még Ptolemaios egyiptomi királyt is kikosarazta, aki nőül akarta venni. 12 gyer­meke közül csak három maradt életben: Sem­pronia, ki az ifjabb Scipiónak lett neje, és a két híres Gracchus (1. o.), Tiberius és Gaius, akiknek tragikus sorsát nagy lelki erővel viselte el. Nem­csak mint a «Gracchusok anyja» tett szert nagy hírnévre, hanem mint nagyműveltségű asszony is, kinek leveleit nemes tartalmukért és nyel­vükért nagy becsben tartották a régiek. Két levéltöredék, mely ifjabbik fiát vissza akarta tar­tani forradalmi törekvéseitől, máig fennmaradt. Cornelisz (Cornelissen), 1. Cornelis, hollandi festő, szül. Haarlemben 1562., megh. 1638 nov. 11. Amsterdamban tanult, Franciaországban is járt, majd antwerpeni tartózkodása után 1583. Haarlemben telepedett le és Karel van Manderrel együtt festőakadémiát alapított. Művei közül mi­tológiai és bibliai tárgyú «történeti» képei, mint pl. a budapesti Szépművészeti Múzeumban levő két képe (1597 és 1614) erősen modorosak, míg képmásai, nevezetesen a haarlemi lövészcéh elöl­járóit ábrázoló két képe (1583 és 1599-ből, haar­lemi múzeum) e jellegzetes hollandi műfaj törté­netében fontos tényezők. 2. C., Jákob, hollandi festő és grafikus, szül. Oostranenben 1470 körül, megh. 1533. Amster­damban élt. Festményeivel (pl. Madonna, a ber­lini Frigyes császár-múzeumban; Noli me tan­gere, kasseli képtár stb.) egyes renaissance-motí­vumok mellett is a régi iskola hívének mutatko­zik. Sok rajzot készített fametszetekhez (jelzésük I. A.), két Passio-sorozaton kívül szentképeket stb. Cornelius, római nemzetség neve, mely több patrícius és plebejus eredetű családnak volt a tu­lajdona. A legkiválóbbakat I. Cinna, Dolabella, Gallus, Lentulus, Scipio, Sulla és Tacitus. — C. Nepos, 1. Nepos. Cornelius, római püspök 251 márc.—253 jún., kit a karthagói Cyprián az ellenpápával Novatia­nussal szemben jogos pápának ismert el. Állí­tólag vértanúhalált szenvedett. Cornelius, 1. Karl Adolf, német történetíró, szül. Würzburgban 1819 márc. 12., megh. 1903 febr. 10. Münchenben. 1846—49-ig a történelem tanára volt Braunsbergben, 1848—49-ig tagja a frankfurti nemzetgyűlésnek; 1852—56-ig a bo­roszlói, 1856-tól haláláig a müncheni egyetemen működött. 1871-ben az ó-katolikus mozgalomhoz csatlakozott. Művei: Die Münsterschen Humanis­ten und ihr Verhältniss zur Reformation (Münster 1851); Gesch. des Münsterschen Auffuhrs der Wiederläufer (Leipzig 1855—60, 2 kötet); Studien zur Geschichte d. Bauernkrieges (München 1861); Kurfürst Moritz v. Sachsen (u. o. 1867); Die nie­derländischen Wiederläufer während der Belage­rung Münsters(u. o. 1869); Die Verbannung Cal­vins aus Genf (1886); Rückkehr Calvins nach Genf (1889); Die Gründung der calvin. Kirchen­verfassung in Genf (1892); Die ersten Jahre der Kirche Calvins (1896); Histor. Arbeiten über die Reformationszeit (1899). 2. C., Karl Sebastian, német fizikus, szül. Ronshausenben 1819 nov. 14., megh. 1896 nov. 5. Halléban, ahol a mechanika, fizika, geográfia és meteorológia tanára volt. Számos ezekre vonat­kozó, továbbá filozófiai tartalmú könyve jelent meg. 3. C., Peter von, német festő, szül. Düsseldorf­ban 1783 szept. 23., megh. 1867 márc. 6. Miután Goethe Faustjához készített és rézmetszetekben elterjedt rajzaival első sikert aratott, 1811. Ró­mába ment és az ú. n. nazarénus festőkhöz (1. o.) csatlakozott. Társaival együtt freskókkal díszí­tette a Bartholdy porosz konzul birtokában levő Casa Zuccarit (a freskók 1886 óta a berlini Nationalgalerieben vannak), majd a Villa Mas- Amely szé­l alatt nincs meg, K alatt keresendő 1 35* Cornelius

Next