Révai Nagy Lexikona, 4. kötet: Brutus-Csát (1912)
C, Cs - Cornelia - Cornelisz - Cornelius - Cornelius - Cornelius
Cornelia — 665 — díját 1674. végkép megvonták tőle. C., noha az olasz és spanyol irodalomnak, az ókoriról nem is szólva, igen sokat köszönhet, teljesen nemzetivé tette a francia tragédiát. A kötelességtudás költője , ennek tragikus összeütközéseit festi az érzelmekkel és a külvilággal. A szerelem nála csak másodrangú szerepet játszik. Nyelve sokszor homályos és keresett, de ép oly gyakran emelkedik a nemes pátosz régióiba is, a kiélezett párbeszédeknek pedig utolérhetetlen mestere. Dicsérték történeti érzékét, habár kétségtelen, hogy részletekben, sőt egész korszakok és személyek megítélésében is sokszor vét a valóság ellen. A híres hármas egységet nehezen képes betartani s nem egyszer töri át szűk korlátait. C. műveinek végleges teljes kiadását ő maga 1682. adta ki utoljára, azóta számtalanszor újra kiadták. A legjobb kritikai kiadás a Marty-Laveaux-é (Paris 1862— 1868,12 köt., új kiad. 1889 óta). Magyarul megjelentek : Cid, ford. gr. Teleki Ádám (Kolozsvár 1773); A Horatziusok és Kuriatziusok, ford. Zechenter Antal (Pozsony 1781); Cid, ford. Greguss Ágost (Szarvas 1847 és új átdolgozásban Budapest 1873); Cinna, ford. Pajor István (Budapest, Olcsó könyvtár 1887. és 1898); Cid, ford. Radó Antal (u. o. 1889 és 1898. Iskolai kiadások : C. Cidje magyarázta Alexander Bernát (u.o. 1880); u. o. magy. Pékár Károly (u. o. 1901); Horace magy. Pékár Károly (u. o. 1903). Irodalom: E. Picot, Bibliographie C.-ne, Paris 1876; Le Verdier és Pelay, Additions á la bibliographie C.-ne, u. o. 1908 ; Guizot, C. et son temps, u. o. 7. kiad. 1880; Tascherau, Histoire de la vie et des ouvrages de P. C., 3. kiad. 1863 ; Bouquet, Points obscurs de la vie de C., u. o. 1888 ; Faguet, C., 6. kiad. 1892; Lawson, C., 1898 ; Huszár, C. et le théâtre espagnole, 1903 ; Miklós F., A drámai hármas egység, Budapest 1901; Haraszti, C. és kora, u. o. 1906; Schmid K. H., C. und die deutsche Literatur, Esslingen 1910. 2. G., Thomas, francia drámaíró, előbbinek öcscse, szül. Rouenban 1625 aug. 20., megh. Andelysben 1709 dec. 8. Jóval kisebb költői tehetség volt mint bátyja, akit megkülönböztetésül már a kortársak is «nagy»-nak neveztek. Mintegy 40 színdarabot , vígjátékot, tragédiát és operát írt, főleg spanyol források alapján, melyek nyelve pongyola s jellemzése gyönge. Aránylag a legjobbak : Thimperate (1656), Ariane (1672) és Le comte d'Essex (1678). Prózai művei közül említhető: Observations sur les remarques de Vaugelas (1687, 2 köt.). Színműveinek teljes kiadása 1722. jelent meg (5 köt.). V. O. G. Keynier, T. C., sa vie et son oeuvre (Paris 1893). Cornelia, P. Cornelius Scipio Africanus Maior leánya, Tiberius Sempronius Gracchus neje, férjének halála után gyermekei nevelésének szentelte életét és még Ptolemaios egyiptomi királyt is kikosarazta, aki nőül akarta venni. 12 gyermeke közül csak három maradt életben: Sempronia, ki az ifjabb Scipiónak lett neje, és a két híres Gracchus (1. o.), Tiberius és Gaius, akiknek tragikus sorsát nagy lelki erővel viselte el. Nemcsak mint a «Gracchusok anyja» tett szert nagy hírnévre, hanem mint nagyműveltségű asszony is, kinek leveleit nemes tartalmukért és nyelvükért nagy becsben tartották a régiek. Két levéltöredék, mely ifjabbik fiát vissza akarta tartani forradalmi törekvéseitől, máig fennmaradt. Cornelisz (Cornelissen), 1. Cornelis, hollandi festő, szül. Haarlemben 1562., megh. 1638 nov. 11. Amsterdamban tanult, Franciaországban is járt, majd antwerpeni tartózkodása után 1583. Haarlemben telepedett le és Karel van Manderrel együtt festőakadémiát alapított. Művei közül mitológiai és bibliai tárgyú «történeti» képei, mint pl. a budapesti Szépművészeti Múzeumban levő két képe (1597 és 1614) erősen modorosak, míg képmásai, nevezetesen a haarlemi lövészcéh elöljáróit ábrázoló két képe (1583 és 1599-ből, haarlemi múzeum) e jellegzetes hollandi műfaj történetében fontos tényezők. 2. C., Jákob, hollandi festő és grafikus, szül. Oostranenben 1470 körül, megh. 1533. Amsterdamban élt. Festményeivel (pl. Madonna, a berlini Frigyes császár-múzeumban; Noli me tangere, kasseli képtár stb.) egyes renaissance-motívumok mellett is a régi iskola hívének mutatkozik. Sok rajzot készített fametszetekhez (jelzésük I. A.), két Passio-sorozaton kívül szentképeket stb. Cornelius, római nemzetség neve, mely több patrícius és plebejus eredetű családnak volt a tulajdona. A legkiválóbbakat I. Cinna, Dolabella, Gallus, Lentulus, Scipio, Sulla és Tacitus. — C. Nepos, 1. Nepos. Cornelius, római püspök 251 márc.—253 jún., kit a karthagói Cyprián az ellenpápával Novatianussal szemben jogos pápának ismert el. Állítólag vértanúhalált szenvedett. Cornelius, 1. Karl Adolf, német történetíró, szül. Würzburgban 1819 márc. 12., megh. 1903 febr. 10. Münchenben. 1846—49-ig a történelem tanára volt Braunsbergben, 1848—49-ig tagja a frankfurti nemzetgyűlésnek; 1852—56-ig a boroszlói, 1856-tól haláláig a müncheni egyetemen működött. 1871-ben az ó-katolikus mozgalomhoz csatlakozott. Művei: Die Münsterschen Humanisten und ihr Verhältniss zur Reformation (Münster 1851); Gesch. des Münsterschen Auffuhrs der Wiederläufer (Leipzig 1855—60, 2 kötet); Studien zur Geschichte d. Bauernkrieges (München 1861); Kurfürst Moritz v. Sachsen (u. o. 1867); Die niederländischen Wiederläufer während der Belagerung Münsters(u. o. 1869); Die Verbannung Calvins aus Genf (1886); Rückkehr Calvins nach Genf (1889); Die Gründung der calvin. Kirchenverfassung in Genf (1892); Die ersten Jahre der Kirche Calvins (1896); Histor. Arbeiten über die Reformationszeit (1899). 2. C., Karl Sebastian, német fizikus, szül. Ronshausenben 1819 nov. 14., megh. 1896 nov. 5. Halléban, ahol a mechanika, fizika, geográfia és meteorológia tanára volt. Számos ezekre vonatkozó, továbbá filozófiai tartalmú könyve jelent meg. 3. C., Peter von, német festő, szül. Düsseldorfban 1783 szept. 23., megh. 1867 márc. 6. Miután Goethe Faustjához készített és rézmetszetekben elterjedt rajzaival első sikert aratott, 1811. Rómába ment és az ú. n. nazarénus festőkhöz (1. o.) csatlakozott. Társaival együtt freskókkal díszítette a Bartholdy porosz konzul birtokában levő Casa Zuccarit (a freskók 1886 óta a berlini Nationalgalerieben vannak), majd a Villa Mas- Amely szél alatt nincs meg, K alatt keresendő 1 35* Cornelius