Révai Nagy Lexikona, 4. kötet: Brutus-Csát (1912)
C, Cs - Coxitis - Coxwell - Coyang - Coypel - Coysevox - Cózer - Cölesztin - Cölin - Cölömp - Cölöp
Coxius — 699 — teljesen olaszos ízűek, modorosak. A római S. Maria dell Anima templomban levő freskókon kívül említést érdemelnek a brüsszeli Ste Gudule templomban és képtárban, a genti, brüggei, löweni képtárakban stb. levő festményei. C. utódai, több nemzedéken át, a XVIII. század elejéig többé-kevésbbé elismert festők voltak. A legnevesebb köztük Coxie fia, Coxie Raphael (1540-1616). Coxius, 1. Csípőizületi gyuladás. Coxwell, Henry Tracey, angol léghajós, szül. Wouldhamben 1819., megh. Tottenhamben 1900. Katonának készült, később fogorvos lett, majd Green léghajós befolyása alatt léghajózással kezdett foglalkozni. 1844 aug. 19. szállt föl először léghajóban s utóbb mintegy 700 fölszállást végzett Európa különböző városaiban, melyek közül Glaisher meteorológussal 1862—63. években tett tudományos légi utai tették ismertté nevét; egy izben állítólag 11,000 m. magasságra emelkedtek. 1870—71-ben a porosz katonai léghajócsapatot képezte ki. Emlékeit My life and ballon experiences (2 köt., London 1887—89) címen adta ki. Coyang, indiai mérték, 1. Kojang, Coypel (ejtsd: koápi), francia festő-család a XVII. és XVIII. sz.-ban. Kiválóbb tagjai: 1. Caoéi, szül. Párisban 1628 dec. 25., megh. 1707 dec. 24. Quilleriez tanítványa. 1663-ban a művészeti akadémia tagja, azután a francia művészeti akadémia vezetője Rómában, 1695. pedig a művészeti akadémia igazgatója lett. Mint Lebrun, C. is nagy, allegóriai-mithológiai, dekoratív képeket festett, főleg a versaillesi kastély kápolnája és a párisi Tuileries számára. A párisi Louvreban antik tárgyú festményeinek egész sora látható. 2. C., Antoine, C. J. fia és tanítványa, szül. Párisban 1661 ápr. 11., megh. 1722 jan. 7. Atyja vezetése alatt Rómában tanult. 1681-ben a művészeti akadémia tagja, 1716-ban kir. festő lett. Tetszetős, de modoros, többnyire dekoratív rendeltetésű festményei és a tervei után készített gobelinek rendkívüli kedveltségnek örvendtek. A párisi Louvreban egész sorozattal van képviselve. A budapesti Szépművészeti Múzeumban is van egy mennyezetfestményhez készített csinos vázlata. 3. C., Charles Antoine, C. 2. fia és tanítványa, szül. Párisban 1694 júl. 11., megh. 1752 jún. 14. 1715-ben a művészeti akadémia tagja, 1747. kir. festő lett. A rokokó korának kedvenc, termékeny festője volt. Művei közül kiemelendő a compiègnei kastélyban levő festménysorozat, tkp. gobelinminták, Don Quixote történetét ábrázoló jelenetekkel. Coysevox (Coyzevox, ejtsd: kőázvó), Antoine, francia szobrász, szül. Lyonban 1640 szept. 29., megh. 1720 okt. 10. Párisban tanult, azután Fürstenberg herceg, strassburgi érsek számára Zabernben dolgozott, 1671-től pedig Lebrun vezetése alatt igen nagy része volt a versaillesi kastély szobrászati díszítésében. Tőle való pl. a versaillesi «hadi teremben» a lovas XIV. Lajost ábrázoló hatalmas stukkó-dombormű. C. XIV. Lajos korának legkiválóbb és legtermékenyebb szobrásza. Műveiben a kor hivalkodása, túlzásai mellett is tökéletes tudás, rendkívüli dekoratív izlés, francia szellem és — kivált kortársait ábrázoló sok mellszobrában — megkapó jellem tűnik fel. Legnagyobb művei síremlékek: Mazarin bíborosé (Paris, Louvre), Colberté (Paris, St. Eustache templom), Lebruné (St. Nicolas-du-Chardonnet templom), Marquis de Vaubrune (Servant, Angers mellett). Cózer, Egyiptom királya, a szakkarai lépcsőzetes piramis felépítője. Cölesztin (ásv.), stroncium-szulfát (SrSO4), rombos izomorfa súlypáttal (barit); a két ásvány könnyen összetéveszthető, régebben tényleg baritnak tartották. A kristályok leginkább oszloposok, mi a baritnál ritkább, ellenben a C.-nél ritkábbak a táblás kiképződésű kristályok. Az erősen megnyúlt kristályok tűalakúak. Éppen úgy hasad, mint a barit, igen jól a véglap, elég jól a dóma szerint; keménysége (3—3'5) is ezével egyezik, úgyszintén számos egyéb tulajdonságában; fs. 39—4. Találni még szálasan, rostosan, szemcsésen s héjas kiképződéssel. Legtöbbször színtelen vagy fehér, ritkán sárga vagy vörös; legszebbek az égkék színűek (innen a C. elnevezés). Igen szép kék C. terem nálunk Urvölgy teléreiben, találni továbbá Rézbányán, Stájerlakon, Koppándon (Torda mellett), Kolozsvár mellett (Bácsi torok). Ott, ahol nagyobb mennyiségben terem, bányászatnak tárgya, mert stronciumsókat gyártanak belőle, melyeket tűzijátékokhoz vesznek és a cukorgyártásnál is felhasználnak. Cölin, 1. Cörulein, Cölömp.Vízszint úszó szálfadarab, mely a vízbe vetett horgonyra, valamely elsülyedt tárgyra, elhagyott hajómalom-karóra stb. kötve, annak hollétét jelöli és a hajósokat óvatosságra, vagy a megjelölt hely elkerülésére figyelmezteti. Cölöp, az ágaitól és kérgétől megtisztított egyenes fatörzs, amelyet alkalmas szerszámmal (sulykolóval) vagy verőgéppel a talajba bevernek abból a célból, hogy C.-alapozást létesítsenek (1. Alapozás), vagy hogy valamely fahíd járomszerkezetében vagy állványban alátámasztásul szolgáljon. A bevert C. teherbírása rendszerint attól a súrlódástól ered, amellyel a körülfogó talaj a C.-et tartja s további behatolásának ellenáll ; ritkább az az eset, hogy a C. teherbírása nem e súrlódástól van, hanem egészen vagy túlnyomóan attól, hogy az alsó vége szilárd talajréteget ért el, amelyre támaszkodik. Az alapozásokban használt C.-ök vagy alap-C.-ök, amelyek az építményt hordják, vagy pedig csak az alapzat körülzárására szolgálnak (anélkül, hogy ők maguk az építményt hordanák), ily körülzárás vagy úgy készül, hogy négyszögű (ácsolt) C.-öket szorosan egymás mellé vernek, s így zárt C.-falat létesítenek, vagy pedig csak ú. n. vezér-C.-öket vernek le egymástól bizonyos távolságban, s két-két ilyen C. között pallók leverésével zárt pallófalat készítenek (1. Szádfal). Tengerparti építkezésekhez (kikötő-hidakhoz, parti rakodókhoz) régtől fogva vas-C.-öket is használnak, újabban azonban ezek helyett inkább vasbeton-C.-öket alkalmaznak. Körülzárásokhoz (szádfalakhoz) a hengereltvasból való C.-ök és a vas szádfalak ma is használatosak. Amely dió C alatt nincs meg, K alatt keresendői Cölöp