Révai Nagy Lexikona, 5. kötet: Csata-Duc (1912)
C, Cs - Csóka - Csokaj - Csókakő - Csókaláb - Csókás - Csókási tanya - Csókaszem - Csókaszőllő - Csókfalva - Csok jasa - Csokmány - Csokoládé - Csokonai
Csóka — 124 é ves urát nagyon siratta és Zsigmond ajánlatát visszautasította, a király Budán a Szent Györgytéren őt is mindjárt ura után lefejeztető. V. ö. Turóczy krónikája IV. rész, VII. fejezet. Csóka, nagyk. Torontál vm. törökkanizsai j.-ban, (1910) 4274 magyar és szerb lak., vasúti állomás, posta- és táviróhivatal és telefonállomás. Csókaj, kisk. Bihar vm. székelyhídi j.-ban, (1910) 1258 magyar lak., postaügynökség, u. t. Székelyhíd. Itt született Fényes Elek, a kiváló statisztikus és földrajzi író. Csókakő (Csóka), nagyk. Fehér vm. móri j.-ban, (1910) 738 magyar lak., u. p. Mór, u. t. Bodajk. A község mellett ma romokban heverő vára alacsony, de meredek hegyen emelkedik. Castrum Chokakew néven már 1323-ban említik. 1424-ben Zsigmond király birta, 1453. V. László a hozzátartozó uradalommal együtt a Rozgonyiaknak adományozta. A XVI. sz.-ban török kézen volt, s a hagyomány szerint az itteni pasa ásatta volna azt a jóvizű, roppant mély kutat, mely a vár déli aljában máig is megvan. 1601 okt. 15. a császári sereg a vár tövében verte meg Mohamed seregét. Ebben az ütközetben jelen volt Pecsevi török történetíró is, s erről szól egy eposz, melynek «Pugna ardua vartique nostrorum cum abjurato christiani nominis hoste Turca conflictus, penes arcem Tzhokaki» etc. c. egykorú kiadása a szmirnai kapucinus kolostor könyvtárában őriztetik. 1691-ben Lipót király C. várát a hozzátartozó 40 falu és pusztával Hochburg János élelmezési biztosnak adományozta. E család férfiágon kihalt s a XVIII.sz.elején C. vára is végkép elhagyatott. Azóta a különben is egyenlőtlen mészkövekből rakott vár egyre jobban omladozik; fennálló falait jelenleg köröskörül vastag kőtörmelék lepi el. V. ö. Vasárnapi Újság 1864. Csókaláb v. daruláb (növ.), a Geránium sanguineum L. (1. o.) népies neve. Csókás, kisk. Szolnok-Doboka vm. magyarláposi j.-ban, (1910) 1020 oláh lak., u. p. és u. t. Kápolnokmonostor. Csókási tanya, Makóhoz tartozó népes tanyacsoport Csanád vm.-ben, (1900) 918 lak. Csókaszem, szivárványhártyája festéket nem tartalmaz és emiatt fehér ; a szembogara (láta, pupilla) sötét, fekete volta miatt ez a fehérség eléggé feltűnő. Ilyen szem aránylag nem ritka a lónál, elvétve más házi állatban is előfordul; látási zavart nem okoz. Csókaszőllő v. cigányszöllő. Eredeti magyar szőllőfajta, mely sötétkék színű, majdnem fekete fürtjeiről kapta nevét; hazánkban mindenütt el van terjedve s néhol rácfeketének, vadfeketének hívják. Tőkéje erős, levelei igen nagyok, kerekdedek, fürtje középnagy, hosszú, henger alakú; bogyói középnagyok, gömbölyűek, későn érők; bora nem valami jó, de tartós és szép sötét színű. Rövid metszést kiván. Csókfalva, kisk. Maros-Torda vm. nyárádszeredai j.-ban, (1910) 784 magyar lak., vasúti megálló, postaügynökség, u. t. Erdőszentgyörgy. Csok jasa, török szólás, jelentése: «soká éljen», magyarosan: «éljen». A szultánt, mikor a pénteki szelámlik alkalmával üdvözlik a katonái, eme kiáltással fogadják: «pádisáhimiz csok jasa», soká éljen a mi padisánk. Csokmány, kisk. Szolnok-Doboka vm. csákigorbói j.-ban, (1910) 981 oláh lak., u. p. Kucsulát,. u. t. Aranymező. Csokoládé (képmelléklettel). Mexikóból származik (mexikói nyelven choco, kakaó, late, víz), honnan a XVI. sz. elején a spanyolok hozták Európába. Előbb délen (Portugália, Olasz-,Franciaország), majd Anglia, Svájc, Hollandia és Németországban terjedt el. A C. jellemző fő alkotórésze a kakaó, mely a C.-fa magjából, a kakaóbabból készül. Ezt kávépörkölőkhöz hasonló készülékben megpörkölik, hastalanítják és 60—70° C.-ra melegített malmokon addig dörzsölik szét, míg a lisztes rész az olajos résszel egynemű keveréket ad. Ehhez a C. minősége szerint különböző mennyiségű cukrot (50—60°/C), fűszereket (vanília, fahéj stb.), az olcsóbb árukba gabonalisztet, keményítőt, dextrint, a tápláló C.-hoz tejet, bab- vagy borsólisztet, gyógyászati célból chinint, vasvegyületeket stb. kevernek. A tiszta kakaóőrlemény 45—49% olajat tartalmaz. Ez nehezen emészthető s ezért az olaj egy részét melegen kisajtolják és a kakaódarát szénsavas káliummal pörkölik. így készül a zsírtalanított, könnyen oldható kakaópor, melyet először a hollandi van Houten készített. Európa kakaófogyasztását jelenleg mintegy 425.000 g-ra becsülik. A zsírtalanított és feltárt kakaó meleg vízzel v. tejjel keverve nemcsak kellemes, de tápláló ital. Egy csésze kakaó (150 g.), mely 1 rész kakaóból s 8 rész vízzel készült, 3 g. fehérjét, 3 g. zsírt, 6 g. szénhidrátot és 0,3 g. theobromint tartalmaz. Tejjel keverve még táplálóbb. A kakaóvaj a zsírtalanítás mellékterméke, a kipréselt olaj, mely kihűlve vajszerű. Ezt v. a puhább C.-árukhoz keverik, vagy gyógyászati cikkek készítésére használják. V. O. Szutorisz, A növényvilág és az ember (Term. Tud. Társ. kiad.); Saldau, Die Schokoladefabrikation (2. kiad.,Wien 1901); Zipperer, Die Schokoladefabrikation (2. kiad., Berlin 1901 );Belfort de la Roque, Guide pratique de la fabrication du chocolat(Paris 1892, Warburg u. Someren Brand, Kulturpflanzen der Weltwirtschaft (Leipzig). Csokonai Vitéz Mihály, költő, szül. Debreczenben 1773 nov. 17., megh. u. 0.1805 jan. 28. Atyja, József, közkedveltségű seborvos, korán elhalálozván, a fiú nevelése tizenhárom éves korában irodalmi műveltségű édesanyjára, Diószegi Sárára maradt, aki fiát a debreczeni kollégiumban neveltette. A gimnáziumi folyamot elvégezvén, a főiskolára iratkozott be s mint togátus, bennlakó diák, két évig filozófiát, azután teológiát hallgatott. Költői fejlődésére döntő hatással volt a kollégiumi élet. A versszerzés technikáját már a poétikai osztályban elsajátítván — az Aeneisfordító Kovács József volt itt a tanára — az iskola kebelében fönnálló önképzőkör alkalmat nyújtott költői hajlamai érvényesülésére. Az iskola hagyományai, magyar olvasmányai: Gyöngyösi a régi, Gvadányi és Dugonics az újabb irodalomból s a folytonos érintkezés a magyar néppel a népies elem felé vonták, míg az önképzőkör az olasz nyelv tanulmányozásával bízván meg, annak termékeit, főként Metastasiót és Tas- Csokonai