Révai Nagy Lexikona, 5. kötet: Csata-Duc (1912)

C, Cs - Cybebánya - Cybele - Cybulski - Cycadaceae - Cycadales - Cycadites - Cycadofilices - Cyeas - Cyclades - Cycladidae

Cybebánya Cybebánya, 1. Czebe, Cybele, 1. Kybele, Cybulski, Adalbert, lengyel tudós, szül. Konin­ban (Posen) 1808 ápr. 10., megh. 1867 febr. 15. Filozófiát és történetet Berlinben tanult, 1830. a lengyel hadseregbe lépett, majd orosz fogságba jutott és Oroszországba internálták. 1834-ben ki­szabadulván, visszament Poroszországba. 1840. a berlini egyetemen a szláv irodalom docense, 1860. pedig Boroszlóban rendes tanára lett. Ha­gyatékából az 1842—45-ig Berlinben tartott föl­olvasásait előbb lengyel fordításban adták ki, azután németül is: Geschichte der poln. Dicht­kunst in der ersten Hälfte des laufenden Jahr­hunderts (Posen 1880, 2 köt.). Cycadaceae (növ.), 1. Cycadales. Cycadales (CÖV.), a Nyitvatermők osztálya, egyetlen családja a Cycadaceae; mintegy 90 faja tropikus és szubtropikus tájak örökzöld növénye. Törzsük nem v. csak kevéssé ágazik el, másodlagos fájában edények nincsenek, levelük nagy, szár­nyas v. szárnyasan hasogatott s a törzs végén levélkoronát alkot. Viráguk szintén itt fejlődik, kétlakú, a porzós virág toboz alakú és sok virág­porzacskót (sporangium) visel, a termős virág nem mindig tobozalakú és rendesen csak 1 mag­kezdeménye van. A virágok sohasem egyesülnek virágzattá. Magvuk csonthéjasszerű, 2 sziklevele van. E család képviselői a felső karbon időtől a jura korszak elejéig sokkal számosabbak voltak, mint manapság. Amott a Gycadites Brongn. és Zamites Brongn.-el kezdődnek, emitt elérik fej­lődésük tetőpontját, hogy azután kisebb számmal megváltozott alakokkal, de megszakítás nélkül folytatódjanak egész napjainkig. Cycadites (növ.), 1. Cycadales. Cycadofilices (növ.), kevéssé ismeretes, fosz­szilis növénycsoport, melynek a harasztokéhoz hasonló levélrészletei, törzs-, levélnyélrészletei és magvai a palaeophyticum rétegeiben és a mesophyticum elejéről, különösen nagy mennyi­ségben és változatosságban pedig a produktív karbonban találhatók. Az egyes részek összetarto­zását, valamint e növények fejlődésmenetét eddig még nem sikerült behatóbban megállapítani. Le­veleikből és magvaikból ítélve, a C. a harasztok és a Cycadaceák közé eső csoport. Törzsükben fejlett fűrész és ebben vas­tag bélsugarak és trachei­dák voltak. A törzs-, levél-, stb. maradványokat külön névvel illetik. Cycas­­.(növ. szágópál­ma), a Cycadaceae család génusza. Alacsony, több­nyire ágatlan fák, törzsük hengerded, a tetején szép szárnyas, a pálmákéhoz ha­sonló levelekből alakult ko­ronát visel, s ennek a köze­péből a C. termő növényen a nagy toboztermések fej­lődnek. Ázsia, Ausztrália és Polinézia tropikus vidé­kein mintegy 16 faja van. A C. revoluta L. Kinában meg D.­Japánban alacsony fa, levele 1—2 m. hosszú, egyszer szárnyas, igen sok szálas levélkével, melyek a fiatal fejlődő levélen be vannak göngyölve. Termő­levele szárnyasan szabdalt és barna molyhos. Törzsé­nek keményítő tartalmú be­léből, de más fajokéból is, szágót lehet nyerni, de ez nem jut európai kereske­désbe. Ez a szágó azonban korántsem olyan jó, mint az igazi szágópálmáé (lásd Metroxylon). Európában a C. mint dísznövény kelendőbb. Gyakran a levelével mint ((pálma­ággal)) díszesítik a koporsót (békepálma), olykor­olykor a h­alottkisérők is a kezekben viszik. Fran­ciaországban virágvasárnap a templomi ünnepiés szertartásnál használják. A C. circinalis L. barna­bolyhos, 12 m. magas fa, levele 2—3 m. hosszú, levélkéje szálas, lapos. Kelet-Indiában gyakori. Gyümölcse ehető, megcukrozva fogyasztják. Fia­tal, fejlődésben levő levelét meg a levélnyelét főzelékül vagy spárga módjára elkészítve eszik. Magva éretlenül hashajtó. Cyclades, 1. Kikiadók. Cycladidae, a kagylók osztályának, a szifó kagylók alrendjének egyik családja, 200 élő és 300-nál több kihalt fajjal. Fajai édesvizekben és félig sós vizekben fordulnak elő. Ismerete­ Cycas revoluta. Amely szó­m alatt nincs meg, K alatt keresendő! 13* — 212 — Cycladidae

Next