Révai Nagy Lexikona, 5. kötet: Csata-Duc (1912)

C, Cs - Csóka - Csokaj - Csókakő - Csókaláb - Csókás - Csókási tanya - Csókaszem - Csókaszőllő - Csókfalva - Csok jasa - Csokmány - Csokoládé - Csokonai

Csóka — 124 é­ ves urát nagyon siratta és Zsigmond ajánlatát visszautasította, a király Budán a Szent György­téren őt is mindjárt ura után lefejeztető. V. ö. Turóczy krónikája IV. rész, VII. fejezet. Csóka, nagyk. Torontál vm. törökkanizsai j.-ban, (1910) 4274 magyar és szerb lak., vasúti ál­lomás, posta- és táviróhivatal és telefonállomás. Csókaj, kisk. Bihar vm. székelyhídi j.-ban, (1910) 1258 magyar lak., postaügynökség, u. t. Székelyhíd. Itt született Fényes Elek, a kiváló statisztikus és földrajzi író. Csókakő (Csóka), nagyk. Fehér vm. móri j.-ban, (1910) 738 magyar lak., u. p. Mór, u. t. Bo­dajk. A község mellett ma romokban heverő vára alacsony, de meredek hegyen emelkedik. Castrum Chokakew néven már 1323-ban em­lítik. 1424-ben Zsigmond király birta, 1453. V. László a hozzátartozó uradalommal együtt a Rozgonyiaknak adományozta. A XVI. sz.-ban török kézen volt, s a hagyomány szerint az itteni pasa ásatta volna azt a jóvizű, roppant mély kutat, mely a vár déli aljában máig is megvan. 1601 okt. 15. a császári sereg a vár tövében verte meg Mohamed seregét. Ebben az ütközetben jelen volt Pecsevi török történetíró is, s erről szól egy eposz, melynek «Pugna ardua vartique nostrorum cum abjurato christiani nomi­nis hoste Turca conflictus, penes arcem Tzhokaki» etc. c. egykorú kiadása a szmirnai kapucinus ko­lostor könyvtárában őriztetik. 1691-ben Lipót ki­rály C. várát a hozzátartozó 40 falu és pusztával Hochburg János élelmezési biztosnak adomá­nyozta. E család férfiágon kihalt s a XVIII.sz.elején C. vára is végkép elhagyatott. Azóta a különben is egyenlőtlen mészkövekből rakott vár egyre jobban omladozik; fennálló falait jelenleg körös­körül vastag kőtörmelék lepi el. V. ö. Vasárnapi Újság 1864. Csókaláb v. daruláb (növ.), a Geránium sangui­neum L. (1. o.) népies neve. Csókás, kisk. Szolnok-Doboka vm. magyar­láposi j.-ban, (1910) 1020 oláh lak., u. p. és u. t. Ká­polnokmonostor. Csókási tanya, Makóhoz tartozó népes tanya­csoport Csanád vm.-ben, (1900) 918 lak. Csókaszem, szivárványhártyája festéket nem tartalmaz és emiatt fehér ; a szembogara (láta, pupilla) sötét, fekete volta miatt ez a fehérség eléggé feltűnő. Ilyen szem aránylag nem ritka a lónál, elvétve más házi állatban is előfordul; lá­tási zavart nem okoz. Csókaszőllő v. cigányszöllő. Eredeti magyar szőllőfajta, mely sötétkék színű, majdnem fekete fürtjeiről kapta nevét; hazánkban mindenütt el van terjedve s néhol rácfeketének, vadfeketének hívják. Tőkéje erős, levelei igen nagyok, kerek­dedek, fürtje középnagy, hosszú, henger alakú; bogyói középnagyok, gömbölyűek, későn érők; bora nem valami jó, de tartós és szép sötét színű. Rövid metszést kiván. Csókfalva, kisk. Maros-Torda vm. nyárádsze­redai j.-ban, (1910) 784 magyar lak., vasúti meg­álló, postaügynökség, u. t. Erdőszentgyörgy. Csok jasa, török szólás, jelentése: «soká él­jen», magyarosan: «éljen». A szultánt, mikor a pénteki szelámlik alkalmával üdvözlik a katonái, eme kiáltással fogadják: «pádisáhimiz csok jasa», soká éljen a mi padisánk. Csokmány, kisk. Szolnok-Doboka vm. csáki­gorbói j.-ban, (1910) 981 oláh lak., u. p. Kucsulát,. u. t. Aranymező. Csokoládé (képmelléklettel). Mexikóból szár­mazik (mexikói nyelven choco, kakaó, late, víz), honnan a XVI. sz. elején a spanyolok hozták Európába. Előbb délen (Portugália, Olasz-,Francia­ország), majd Anglia, Svájc, Hollandia és Német­országban terjedt el. A C. jellemző fő alkotórésze a kakaó, mely a C.-fa magjából, a kakaóbabból készül. Ezt kávépörkölőkhöz hasonló készülékben megpörkölik, hastalanítják és 60—70° C.-ra me­legített malmokon addig dörzsölik szét, míg a lisztes rész az olajos résszel egynemű keveréket ad. Ehhez a C. minősége szerint különböző mennyi­ségű cukrot (50—60°/C), fűszereket (vanília, fa­héj stb.), az olcsóbb árukba gabonalisztet, kemé­nyítőt, dextrint, a tápláló C.-hoz tejet, bab- vagy borsólisztet, gyógyászati célból chinint, vasve­gyületeket stb. kevernek. A tiszta kakaóőrlemény 45—49% olajat tartalmaz. Ez nehezen emészt­hető s ezért az olaj egy részét melegen kisajtol­ják és a kakaódarát szénsavas káliummal pörkö­lik. így készül a zsírtalanított, könnyen oldható kakaópor, melyet először a hollandi van Houten készített. Európa kakaófogyasztását jelenleg mintegy 425.000 g-ra becsülik. A zsírtalanított és feltárt kakaó meleg vízzel v. tejjel keverve nemcsak kellemes, de tápláló ital. Egy csésze kakaó (150 g.), mely 1 rész kakaóból s 8 rész víz­zel készült, 3 g. fehérjét, 3 g. zsírt, 6 g. szénhid­rátot és 0,3 g. theobromint tartalmaz. Tejjel ke­verve még táplálóbb. A kakaóvaj a zsírtalanítás mellékterméke, a kipréselt olaj, mely kihűlve vaj­szerű. Ezt v. a puhább C.-árukhoz keverik, vagy gyógyászati cikkek készítésére használják. V. O. Szutorisz, A növényvilág és az ember (Term. Tud. Társ. kiad.); Saldau, Die Schokoladefabri­kation (2. kiad.,Wien 1901); Zipperer, Die Scho­koladefabrikation (2. kiad., Berlin 1901 );Belfort de la Roque, Guide pratique de la fabrication du chocolat(Paris 1892, Warburg u. Someren Brand, Kulturpflanzen der Weltwirtschaf­t (Leipzig). Csokonai Vitéz Mihály, költő, szül. Debre­czenben 1773 nov. 17., megh. u. 0.1805 jan. 28. Atyja, József, közkedveltségű seborvos, korán el­halálozván, a fiú nevelése tizenhárom éves korá­ban irodalmi műveltségű édes­anyjára, Diószegi Sárára maradt, aki fiát a debreczeni kollégium­ban neveltette. A gimnáziumi folyamot elvégez­vén, a főiskolára iratkozott be s mint togátus, bennlakó diák, két évig filozófiát, azután teológiát hallgatott. Költői fejlődésére döntő hatással volt a kollégiumi élet. A versszerzés technikáját már a poétikai osztályban elsajátítván — az Aeneis­fordító Kovács József volt itt a tanára — az is­kola kebelében fönnálló önképzőkör alkalmat nyújtott költői hajlamai érvényesülésére. Az is­kola hagyományai, magyar olvasmányai: Gyön­gyösi a régi, Gvadányi és Dugonics az újabb iro­dalomból s a folytonos érintkezés a magyar nép­pel a népies elem felé vonták, míg az önképző­kör az olasz nyelv tanulmányozásával bízván meg, annak termékeit, főként Metastasiót és Tas- Csokonai

Next