Révai Nagy Lexikona, 5. kötet: Csata-Duc (1912)
D - Debes - Debeet - Debhot - Debidour - Debilitas - Debir - Débit - Debita obedientia - Debitor - Debitum - Déblai - De Blasiis - Deblokálás - Debo - De Boni - Debóra - Debóra éneke - Débordement - Débouché - Débours - Debra Tabor - Debraux - Debray - Debreczen
Debreczen — 348 — vényhatóságának székhelye. A Toczó és Kondoros vízerek közt lapályos területen, 109—121 méter magasságban fekszik. Az előbb nagy faluhoz hasonlított város most egyike hazánk legelőkelőbb városainak, mely széles, többnyire befásított útvonalaival, díszes köz- és magánépületeivel, aszfaltútjaival, villamos és gázvilágításával, élénk üzleti életével s villamos közúti vasútjával a nagyváros mozgalmas képét tünteti föl. D. belterülete tojásdad alakú, 388 ha. területet foglal el, mely Hatvan, Péterfia, Csapó, Kossuth, Varga és Piac nevű kerületekre oszlik. A Hunyady-utca, Piac-utca, Egyháztér és Péterfia-utca vonala az egész várost ÉD-i irányban két részre hasítja és egyúttal legélénkebb s legszebb, boulevardszerű jellegű útvonala; itt vannak a legszebb középületek és a debreczeni hitelintézetek nagy bérpalotái, köztük a D.-i I. takarékpénztár impozáns épülete (1911), továbbá a vármegyeháza (1912; az egykor híres Fehérlószálló helyén, melynek udvarán 1798. az első színjátszó társulat játszott); az egyszerű városháza, a keresk. és iparkamara csinos épülete s a ref. kis templom, posta- és táviróhivatal,a Steindl Imre által tervezett városi vendéglő (Arany bika) freskós díszteremmel, a Tisza-ház stb. A kiszélesedő Egyház-tér közepén a kéttornyú ref. nagytemplom (épült 1803—22) áll. A mögötte levő kertben van Szombathy István és neje (a ref. egyház jótevőinek) emlékoszlopa, Bocskay szobra, a Szabadság-szobor (Tóth Andrástól, 1902) és a nápolyi prot. gályarabok emlékére (1676 febr. 11. kiszabadította Ruyter hollandi admirális) emelt obeliszk (1875), oldalt a téren Csokonai Mihály szobra Izsó Miklóstól. Az Egyház-tér és Hatvanutca sarkán a ref. egyház nagy bérpalotája, mellette a ref. püspöki lakás, egyházi hivatalok s a gazd. akadémiának most különböző tanintézetek által használt épülete; ezek mögött a kollégium füvészkertje, Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály allegórikus emlékével. A tér hátterét a ref. kollégium hatalmas épülete (1803—1816) zárja be, mellette a modern berendezésű konviktus. Az itt kezdődő Péterfia utcában van az új ref. főgimnáziumi épület, a honvédgyalogsági laktanya, a Stefánia árvaház és a tornacsarnok és a Simonyiutca elején a pavillonrendszerben épített városi közkórház, vele szemben az orsz. tanítói árvaház és mögötte a Margitfürdő vendéglővel és parkkal. A Simonyi-útnál kezdődik a nagyerdei villatelep, melyhez az 1310 ha. terjedelmű Nagyerdő csatlakozik, benne hidegvízgyógyintézet, vendéglő és cukrászüzlet. A Nagyerdőn vannak a polgári és katonai lövőházak, sporttér, jégpálya, itt épülnek az új egyetemi épületek, s tüdőbetegek szanatóriuma. Az ezen útvonaltól derékszög alatt kiágazó utcák közül a Szt. Anna utcában van a kéttornyú róm. kat. templom baroképülete (op. gr. Csáky bíboros püspök), mellette a r. kat. főgimnázium új palotája (1903) és a piarista-rend rendháza, szemben a Svetits-intézet, a Vargautca sarkán a D.-i ipar- és keresk. bank nagy palotája. A Deák Ferenc-utcában van a kupolás izr. templom, a keresk. és iparkamara új palotája,, a kir. törvényszék és járásbíróság a fogházépülettel. A városháza mellett nyíló Kossuth-utcában van a Skalniczky tervei szerint már bizánci ízlésben épült színház, s a kölcsönös segélyző egylet palotája és a régi Komáromy-ház (a Komáromy-Csipkés család tulajdona), melyben 1711. a szatmári békekötés feltételei Károlyi Sándor és Pálffy János gróf között megállapíttattak (emléktábla 1903), továbbá a ref. felsőbb leányiskola, és az utca végében a Méliusz téren a gótikus ref. templom, Szombathy István és neje Veresmarthy Zsuzsánna alapítványából 1887. építve. Az innen nyiló Nap-utca az Attila-térre vezet, melyen az érdekes gör. kat. templom áll (ép. Tóth István 1907—10), szép kupolafestményekkel; e téren van a bábaképző és a dohánybeváltó-hivatal. A Piacról a Csapó-utca az Árpád-térre vezet, melyen a Vecsey-Bruckner alapítványból épült új ref. templom áll, odább kifelé a cs. éskir. huszár-laktanya. A Piac-utca Ny.-i mellékutcái közül a Miklós-utcában van a kis ág. ev. templom; a Széchenyi-utca sarkán a ref. kistemplom, várszerű toronnyal, körülötte bazárhelyiségek; a kir. ítélőtábla és az ügyészség nagy palotája, az utca végén a fémipari iskola új épülete; a Hatvan utcában Csokonai szülőháza, a városi múzeum, a Csokonai-kör ereklyetúrával és a Thaly-szobával, továbbá a főreáliskola épülete, melyhez díszes tornacsarnok tartozik. A város déli oldalán van a m. kir. államvasutak nagy pályaudvara, még a XVI. sz.-ban alapított ref. ispotály, templommal, iskolákkal; a népkert, a légszeszgyár, városi villamostelep és számos gyár . Ny. felé a honvédlovassági laktanya, a D. hajdúnánási és D.-füzesabonyi vasutak pályaudvara, az áll. gyermekmenhely, a Hortobágy-gőzmalom, a cs. és kir. közös honvédcsapatkórházak és a honvédtemető (az 1849 aug. 2-iki csata emlékére emelt kőoroszlánnal); a Ferenc József-úton a nagy István-gőzmalom (1848), ettől Ny.-ra az áll. méntelep, a baromvásártér, honvédsátortábor és lóversenytér, a városi vízvezetéket tápláló városi kutak , a város K.-i oldalán a gépjavítóműhely nagy telepe, a nagy dohánygyár és több temető. A város e külső részei 20—25 évvel ezelőtt még szőllőskertek és majorsági földek voltak, ma cottage-rendszerben épülő városrészek s a belterülethez csatoltattak, ezzel a belterület 2212 hektárra emelkedett. Itt vannak a mintaszerű közhasznú munkáskertek. D. ma az Alföld egyik legnépesebb és legjelentékenyebb városa, politikai életének, közművelődésének és közgazdaságának egyik góca. Itt székel Hajdú vármegye törvényhatósága, a központi járás szolgabírói hivatala, a pénzügyigazgatóság és a Debreczen város címere. Debreczen