Révai Nagy Lexikona, 5. kötet: Csata-Duc (1912)
C, Cs - Csokonai-kör - Csokonai Lapok - Csokor - Csokta - Csóktábla - Csokta-muszkogi - Csokva - Csólesz - Csolnak - Csolnakos - Csolnok - Csolt - Csolt - Csoltmonostora
Csokonai-kör — 127 — értés miatt (1. Árkádia-per) meghiusult. 1822-ben felállították a kollégium könyvtártermében Ferenczitől faragott márványszobrát, 1836. sírja fölé emléket állítottak, 1860. megjelölték szülőházát, 1871 okt. 11. leleplezték a kollégium előtti téren szép ércszobrát, melyet Izsó Miklós mintázott. Emlékét szülővárosában a C.-kör ápolja. (L. Csokonai-kör.) Halálának százéves fordulója alkalmából Debreczen városa fényes ünnep keretében (1905 máj. 20-21) C.-kiállítást rendezett s C. szülőházát 72,000 K-ért megvásárolta a városi muzeum számára. Itt helyezték el a C.-kör ereklyetárgyait. Irodalom. C. műveinek mindmáig nincs teljes kritikai kiadása. Munkáit először Márton József gyűjtötte össze (1813) ; másodszor Toldy 1843—46. s ez eddigelé a legteljesebb és legmegbízhatóbb szövegközlés. Több kiadatlan költemény található Kelemföldynek 1843—45-iki 3 kötetes C.-kiadásában. A még közkézen forgó szemelvényes kiadásokból megemlítendő Toldyé, 1864-ből és Bánóczié 1905-ből (Magyar Remekírók 8. k.). Horváth Cyrillév nélküli kiadása (1900). Toldyé után készült, elég teljes és könnyen hozzáférhető, de tudományos értéke nincs. Kiadatlan C.-kéziratok és levelek nagy számmal vannak az Akadémia, a Nemzeti Múzeum, a debreczeni kollégium és a debreczeni C.kör birtokában. Annál gazdagabb a C.-ra vonatkozó irodalom. Hosszú ideig a legjobb és legbehatóbb életrajza volt az, mellyel Toldy C. ..műveinek 1843—46-iki kiadását bevezette (újra Toldy, Összes műtvek II. kiad. 1868). Utána Haraszti Gyula írta meg egy terjedelmes kötetben (Abafiféle Nemzeti Könyvtár XIV. kiad.) életrajzát (C. Vitéz Mihály, 1880), mely fiatalos és kiforratlan munka, de gondolatébresztő, életrajzi és irodalmi adatokban rendkívül gazdag. I legújabban Perenczi Zoltán adta a Kisfaludy-Társaság Költők és írók című vállalatában részletes életrajzát és tömör jellemzését (C., 1907). Költészetére vonatkozólag Kölcsey elfogult véleményével szemben Toldy szolgáltatott igazságot a költőnek és ő állapította meg helyét irodalmunkban (az említett életrajzban). Azóta két emlékkönyvön kívül (C.-Album 1861. és C.-Emlék 1871) számos kisebb-nagyobb dolgozat foglalkozott a C.-ra vonatkozó részletkérdésekkel (életrajzi adatok tisztázása, a kollégiumi pör aktái, idegen hatások stb.), a fontosabb, C. költői egyéniségét vagy alakító művészetét tárgyaló tanulmányok közül kiemelendők . Salamon Ferenc mélyenjáró dolgozata a Dorottyáról (1861, újra: Irodalmi Tanulmányok I., 1889) ; Dóczi Lajos szellemes alkalmi cikke (1871 , újra: Magyar Könyvtár 1902) ; Beöthy plasztikus jellemzése (A magyar nemz. Irod. tört. ism. 1909) ; Haraszti Gyula világos, szabatos méltatása (Képes Irodalomtörténet I. 1906). Teljes C.-repertorium, a kiadások, életrajzok, méltatások és kéziratok pontos jegyzékével az Irodalomtörténeti Közlemények 1908. évf. 95—111. 1. Csokonai-kör (Debreczen). A régi múltra visszatekintő Debreczeni Felolvasó Egyesületből alakult át 1890. Célja szellemi központot létesíteni Debreczenben előadások, estélyek tartása, jutalomdíjak, pályatételek kitűzése, évkönyv kiadása által, valamint a Csokonai-kultuszt ápolni. Csokonai Lapok,szépirodalmi hetilap,szerkesztette s kiadta Orbán Pető Debreczenben (az első három számot Oláh Károllyal együtt szerkesztette). Megjelent 1850 júl. 3-tól október 5-ig, hetenként kétszer. Csokor, a szalagnak bizonyos mód szerint való megkötéséből képződik, mely mint részdísz is igen el van terjedve. Más értelmezés szerint a C. bokrétát jelent; a virágbokréták kötésében újabban művészi ízlést és nagy változatosságot fejtenek ki. Csokta(choctaw,chaeta), indiánus törzs; azon szokásukról, hogy a gyermekek koponyáját homokkal telt zsákokkal laposra szorították, a franciák «lapos fejű indiánusok»-nak nevezték el őket. Ma az indiánus territóriumban, részben a Missziszszippi mellékén mintegy 20,000-en élnek és erősen művelődnek. Nyelvileg és fajilag ugyan rokonok a nagy C.-muszkogi nyelvcsalád törzseivel, de déli rokonaiktól testileg már erősen elütnek. Ma csendes földmívelők és iparosok. Csóktábla (lat. Fax, Instrumentum pacis, Pacificale v. Osculatorium). A békecsók (1. o.) helyett a XIi. sz. után Angolországban szokásba jött egy táblácskának odanyujtása megcsókolás végett. Ez aranyból, ezüstből stb. készült és a feszület, Szűz Mária, a védőszent v. más szentek képeivel, gyakran beillesztett ereklyékkel volt ellátva. Csokta-muszkogi, Észak-Amerika indiánusainak hatalmas nyelvcsaládja, a Savannah folyó és az Atlanti-óceán között, a Misszisszippi mellett le a mexikói öbölig terjedő, bár testileg és kultúra tekintetében erősen különvált törzsek gyűjtőneve is lehet. Ma az apalas, csikasza, csokta, szeminola, krik stb. törzseket ismerjük ez általánosító néven. Csokva, kisk. Borsod vármegye ózdi járásában, (1916) 608 magyar lak., u. p. Sáta, u. t. Szilvásvárad. Csólesz (choles), indiánus törzs, 1. Maya. Csolnak, 1. Csónak. Csolnakos (Cincsics), kisk. Hunyad vm. hunyadi j.-ban, (1916) 387 oláh lak., u. p. és u. t. Vajdahunyad. A Csolnakosi nemes oláh család fészke, mely család a Mursinai és Hunyadi családdal rokonságban állott s annak hollós címerét használja máig. Mursinai Erzsébetet, Hunyadi János anyját ugyanis első férje Hunyadi Vojk halála után Csolnakosi Janiszló vette nőül, kinek fiai: Dan, Vojk, Péter és János, valamint Serbe, mint C. kenézei, örök nemesi birtokul nyerték azt 1446. mostoha testvérüktől, Hunyadi János kormányzótól. A család férfitagjai a mult században az alispánságig fölvitték. A vajdahunyadi ref. egyháznak állandó jótevői voltak. Csolnok,kisk. Esztergom vm. esztergomi j.-ban, (1910) 1977 német, tót és magyar lak., postahivatal, u. t. Dorog, van hitelszövetkezet, fogyasztási szövetkezet, jelentékeny barnaszénbányászat, melyet az Esztergom-Szászvári szénbánya r.-t. az. C.-ot Doroggal szénszállító kötélpálya köti össze. Csolt, kisk. Szatmár vármegye nagysomkúti járásában, (1900) 523 oláh lak., u. p. és u. t. Nagysomkút. Csolt nemzetség ősétől, C. fia C.-tól a békési várnépek 1221. elfoglalták a vár Szilas nevű földét s a Fás mocsár felét. A nemzetség törzse eredetileg Békésben volt ugyan, de korán átszármazott Zaránd- és Aradmegyékbe is, hol több C. nevű helyre akadunk. Ebből az ősi nemzetségből váltak ki a Gerlai Ábránfyak. Ugy erről a családról, mint a Csolti-családról 1350-ig csak keveset tudunk. Az Ábránfy-család őse Ábrahám, Dénes fia, 1341—58. körül említtetik. V. ö. Wertner, 1.218; Karácsonyi, Békésm. tört. társ. évk. XI. 78; Márki, Arad tört. 1.268—9. Karácsonyi, Magyar nemzetségek I. 379—383. Csoltmonostora Békésben, Vésztőtől Ny.-ra, a Holt-Körös egyik szigetében feküdt. Apátságának, melyet tévesen kulcsi- és koltinak is neveznek, első biztos nyoma a XIII. sz. elejéről való . Csoltmonostora