Révai Nagy Lexikona, 7. kötet: Etelka-Földöv (1913)

F - Feuilleton - Feuillette - Feuquiéres - Feurs - Féval - Fevillea - Févre d'Estaples - Février - Feydeau

Peuilleton — 473 — dec. 4., megh. u. o. 1887 febr. 7. A második császár­ság alatt udvari szertartásmester volt. Munkái közül felemlítendők: Léopold Róbert, sa vie, ses oeuvres et sa correspondance (Paris 1849); Cause­ries d'un curieux, variétés d'histoire et d'art ti­rées d'un cabinet d'autographes et de dessins (1861—67); Lettres inédites de Montaigne et de quelques autres personnages (1863); Correspon­dance de Mme Elisabeth de France (1867); Sou­venirs de jeunesse d'un curieux septuagénaire (1877, önéletírás); Histoire de l'école anglaise de peinture (1883), Feuilleton (franc., ejtsd: fölyton), újságok tárcacikke s egyéb könnyebb olvasmányok, cseve­gések, apró tanulmányok, bírálatok stb. a hír­lapok nem politikai részében. Megteremtője ez irodalmi fajtának Geoffroy abbé, aki 1800. a Jour­nal des Débatsban honosította meg ezt a vonal alatti v. a politikai cikkektől vonallal elválasztott hírlapi cikkeket. L. bővebben Tárca: Feuillette (ejtsd: fölvett), régi francia bormér­ték­e 137 1., Bordeauxban ma is használják 114 1. értékben. Feuquières (ejtsd: föktér), l. Manassés de Pas, marquis de, francia hadvezér, szül. Saumurban 1590 jún. 1., megh. 1640 máj. 13. Kora ifjúságában beállott katonának s több hadjáratban vett részt. Gusztáv Adolf halála után Richelieu őt bízta meg, hogy a svédekkel szorosabb szövetséget kössön. 1637-ben Weimari Bernáttal együtt volt vezére a császáriak ellen harcoló francia seregnek. 1639-ben Diedenhofen ostrománál fogságba esett s ka­pott sebei következtében nemsokára meghalt. 2. F., Antoine de Pas, marquis de, az előbbinek unokája,szül. Párisban 1648 ápr. 16.,megh. 1711 jan. 27. Részt vett XIV. Lajos három rablóhábo­rújában s különösen a neerwindeni csatában (1693 júl. 29.) tűnt ki. Önzése és gőgös magaviselete miatt ellenségei az udvarnál elérték azt, hogy a későbbi háborúkban nem kapott vezérséget. Em­lékiratai : Mémoires sur la guerre (Paris 1770), fontosak a kor hadtörténetére. Feurs (ejtsd: főr), v­áros Loire francia départe­mentban, (1900) 3766 lak., ecetgyártással, híres húsfüstöléssel,ásványvízforrással. A város szülöt­tének, Combes ezredesnek, aki 1837. Constantine ostrománál elesett, a város bronz-szobrot emelt. Féval, Paul, francia regényíró, szül. Rennesben 1817 szept. 27., megh. Párisban 1887 március 8. Ügyvédi pályára lépett, de első regénye: Le club des phoques (1841) kedvező fogadtatása után ki­zárólag tolla után élt. Francis Trollopp álnéven megírta Sue modorában s nem kevesebb sikerrel Les mystéres de Londres (1844, 11 köt.) c. rém­regényét, majd saját neve alatt is számos ügye­sen bonyolított, de felszínes és alapjában léha re­gényt írt, melyeket 1876. történt megtérése után (v. ö. Les étapes d'une conversion, 1877 c. művét) a katolikus világfelfogásnak megfelelően átala­kított és több vallásos irányú regénnyel kiegé­szített. Műveit 1895. adták ki Párisban 35 kötet­ben. Magyarul megjelentek: A nők paradicsoma, ford.Gerő (Pest 1855,4 köt.); Madame Pistacho,ford. Kovács Ödön (Győr 1858); A szellemkapitány, ford. Mártonffy Frigyes (Pest 1867, 6 köt.); Car­touche vetélytársa, ford. Rádl Ödön (Nagyvárad 1869, 2 köt.); A néma cimborák, névtelen ford. (Pest 1871, 7 köt.); A púpos, ford. Mártonffy Fri­gyes (Budapest 1873,6 köt.); A véres kincs, ford. Farkas Antal (u. o. 1874); A halál játéka, név­telen ford. (u. o. 1874,6 köt.); A Jeruzsálem­ utca, névtelen ford. (u. o. 1874,4 köt.); Az éjféli bosszú­állók, ford. Mártonffy Frigyes (u. o. 1875,4 köt.); Az ördög fia és a három vörös ember (u. o. 1878, 5 köt.); Az ötök, ford. Mártonffy Frigyes (u. o. 1877,5 köt.);V. O. Buet, P. F. souvenirs d'un ami (Paris 1888). Fevillea L. (növ.: Nhandiroba Plum.), a Cucur­bitaceae (Tökfélék) család génusza; 6 faja Ame­rika tropikus részén honos, felfutó cserje. A nyugat­indiai F. cordifalia L. és a brazíliai F. tritpleccta L. nagy, gömbölyded bogyójában olajos, mandula­szerű magva a semen nhandirobae, mely keserű, hashajtó hatásánál fogva különösen növénymér­gek ellen­ használták. Févre d'Estaples, 1. Faber, 2. Février (ejtsd: févrié), 1. Henry, francia zene­szerző , Párisban adták operáit: 1906 máj. Le roi aveugle-t (Hugues le Roux szövegére), akkora sikerrel, hogy Maeterlinck az ő számára szöveggé dolgozta át Monna Vanna-ját, de ennek zenéje 1909 febr. nem tett hatást. 2. F., Victor Louis Frangois, francia tábornok, politikus, a becsületrend kancellárja, szül. Gré­nobleban 1823 okt 21., megh. u. o. 1908 dec. 25. A st.-cyri iskolában végezte katonai tanulmányait. Részt vett az 1859., szintúgy az 1870—71. hábo­rúban . A Gravelotte melletti csatában megsebesült, Metz kapitulációja alkalmával pedig hadifogságba esett. Súlyos sebe miatt azonban a németek sza­badon bocsátották. Alig hogy félig-meddig felépült, a Rhône-sereget szervezte Lyonban. A béke hely­reállítása után előbb a XV., majd a VI. hadtest parancsnoka volt, 1889. pedig a becsületrend kan­cellárja. Politikai hitvallása a monarchisták tábo­rába vezette és ebből a körülményből magyaráz­ható meg, hogy a Carnot megöletése után (1894) végbement elnökválasztásnál a monarchisták ő reá szavaztak. Feydeau (ejtsd: fedó), 1. Ernest,francia regény­író, szül. Párisban 1821 márc. 16., megh. u. o. 1873 okt. 30. Nevét Panny (1858) c. trágár regényé­vel tette ismertté, mely a kor egyik legnagyobb könyvárusi sikere volt (rövid időn belül 30 ki­adást ért). Későbbi regényei közül, minők: Dániel (1859); Sylvie (1861); Un début á l'Opéra (1863), csak La comtesse de Chalis (1867) ért el nagyobb sikert, mely a moralista cégére alatt époly er­kölcstelen, mint első munkája. Egyéb művei: a csonkán maradt Histoire des usages funébres des anciens (1857—61); L'Allemagne en 1871 (1872) és Théophile Gautier, Souvenirs intimes (1874). Magyarul megjelentek: Chalis grófnő, ford. R. J. (Pest 1868); Egy fiatal asszony története, ford. Milassin Vilmos (u. o. 1870); A boldogság titka, ford. Mártonffy Frigyes. V. ö. Ten Brink, Literar­­schetsen (Leiden 1883). 2. F.,Georges,francia drámaíró,az előbbinek fia, szül. Párisban 1862. Trágár bohózataiban kiapad­hatatlan ötletességgel bonyolítja a két, sőt egy­értelmű helyzeteket. Nálunk a Vígszínház szokta előadni darabjait, így szinre kerültek. A férj va- Feydeau

Next