Révai Nagy Lexikona, 7. kötet: Etelka-Földöv (1913)
F - Feyenoord - Feyen-Perrin - Feyjóo y Montenegro - Fez - Fez - Fezán - Fezin - Fezzán - ff
Feyenoord 474 — Jászni jár (Monsieur chasse), ford. Mihály József; Osztrigás Miéi (La dame de chez Maxime), ford. Béldi Izer ; A nőszabó (Tailleur pour dames), ford. Komor Gyula; Kézről-kézre; Kutya van a kertben, ford. Góth Sándor; Vigyázz a nőre (Occupetoi d'Amélie), ford. u. a. stb. Feyenoord (Fyenoord), Rotterdam németalföldi városhoz tartozó kis sziget, mellyel két híd köti össze. Két kikötője elég forgalmas. Hajó- és gépgyárai jelentékenyek. Feyen-Perrin (ejtsd: féjaa-perren), Augustin, francia festő, szül. Bey-sur-Seilleben, Lotharingiában 1829., megh. Párisban 1888 okt. 14. Tanulmányait Nancyban kezdte meg, majd Párisban Cogniernél, Delarochenál és Yvonnál folytatta. Első nagyobb művei: a Hazatérés a kunyhóba (1855), Velpeau doktor anatómiai leckéje (1855), a Bath-szigeti aszszonyok (1866) című festménye óta majdnem kizárólag a Bretagne lakóinak életét ábrázoló, nagyon népszerű képeket festett. Ilyenek: Cancalei nő a forrásnál (1872); Visszatérés az osztrigahalászatról (1874, Luxembourg-muzeum Párisban); Keskeny ösvény (1888); Cancalei halászleányok stb. Történeti képei: Merész Károly holttestének feltalálása a nancyi csata után (1865) és Orfeus halála (1878); sok dekoratív festményt is festett. Arcképei közül kitűntek a Daudet-ó, Lepére-ó stb. Feyér Gyula, gépészmérnök, tanár, szül. 1874. Hosszúfalun, Brassó vm. Műegyetemi tanulmányait Budapesten és Zürichben végezte. Előbb a budapesti Ganz-féle villamossági gyárban nyert alkalmazást, 1900. pedig a budapesti m. kir. áll. felsőipariskolához hívták meg tanárnak, ahol az egészségügyi műszaki berendezések előadója. Irodalmi művei: Néhány előadás a víz-,gázvezetéki és fűtőberendezések köréből (Budapest 1908); Központi fűtőberendezések öntöttvas kazánszerkezetei (1910); A víz-és gázvezetékszerelő (Iparosok könyvtára 1911,1912). Munkatársa e Lexikonnak is. Feyjóo y Montenegro (ejtsd: feihoó), Fray Benito Gerónimo de, spanyol tudós és kritikus, szül. Cardamiróban (Orense mellett) 1676 okt. 8-án, megh. Oviedóban 1746 szept. 26. Benedekrendi szerzetes volt és sokat foglalkozott teológiával, természettudományokkal és orvostannal. Galitei, Baco, Newton, Pascal s más nagy természettudósok műveinek tudományos vívmányait a metafizikáról, természettudományokról írt kritikai dolgozataiban értékesítette, s ezáltal sokat lendített a spanyol természettudományon. Értekezései: Teatro critico universal (Madrid 1726—38, 9 köt.) és Cartas eruditas (u. o. 1760, 5 köt.) c. munkájában jelentek meg. Nagy szabadelvüséggel ostorozza bennük kora ferdeségeit és rossz szokásait. E munka Spanyolországban nagyon el van terjedve (legjobb kiadásai közül való az 1780—81-iki, mely Madridban 17 kötetben jelent meg) s idegen nyelvekre is lefordították. Újabban (Madrid 1863) Vicente de la Fuente adott F. műveiből válogatott kiadást a Biblioteca de autores espanoles 56. kötetében. V. ö. Pardo Bazán, Estudio critico sobre el Padro Feyjao (Corutía 1877). Fez (fesz), Keleten és déli Európa nagy részében dívó, gyapjúból készülő vörös színű karimátlan sapka, melynek tetejéről fekete v. kékszínű bojt függ le. Nevét Fez városától kölcsönözte, ahol, mint általán Észak-Afrikában, e sapkákat sűrűen gyártják; az arabok nem feznek, hanem tarbúsnak nevezik. A régi divat szerint öltözködő férfiak (különösen a tudós osztály, sejkek) a fej köré még a turbánt is csavarják, melynek színe és terjedelme az ületek állása szerint különböző. Mahmud szultán óta a katonaság és az államhivatalnokok már nem használnak turbánt, hanem puszta F.-t, mely az ú. n. szambuli öltözet kiegészítő része. Fez, Marokkó afrikai állam székes fővárosa, mintegy 140,000 lak. Fez Marokkó legiparosabb és legélénkebb forgalmú városa, benne puskaport, apró csecsebecséket, festett fayenceot, híres, maroquinnak nevezett bort, gyapjútakarókat és köpenyegeket, selyemkelméket, rezeket és nyergeket készítenek. A termékeny környéken, ahol évenként kétszer is aratnak, igen szép virág és kitűnő gyümölcs terem. Az európai iparcikkeken kívül teát, cukrot és fűszereket visznek be. Az utcák szűkek, kanyargósak és igen piszkosak, tulajdonképen hosszú galériák. Fezt Edrisz imám alapította 808.azed Fez partján; 467 évvel későbben Abu Jusszuf az új várost kezdte építtetni. A város az Almohádok korában érte el virágzása tetőpontját; ekkor 780 mecsetje, 93 nyilvános fürdője, csak a falak közt 472 malma, 89,236 háza, 19,041 meszkája (kisebb háza), 9082 boltja stb. volt. A mohamedánus vitágban akkor Fez volt Mekka után a legszentebb hely. A XVII. sz. óta azonban hanyatlásnak indult. Fezán, 1. Fezzán. Fezin, amorf por, mely vízben oldódik, fenacetinnek szulfo származéka, gyógyszernek használják. Fezzán (Fezán), Tripolisznak legdélibb tartománya Afrika északnyugati, Berbériának nevezett részében. Határai É.-en Dzsebel, K.-en a Nagy-Szirtisz és a Líbiai-sivatag, D.-en Kaua és Ny.-en az Azdzser tuaregok földje. Területe 400,000 km 2. F. 200—750 m. magas felföld, amely a sivatag vidékén kívül 3 csoport oázisból és több, nagyobbára Ny K.-i irányú vádiból áll. Éghajlata szélsőséges. Nyáron nagy a meleg: 44° C., télen pedig néha fagy is. Az eső igen ritka, de a szélviharok, amelyek a homokot felkavarják, gyakoriak. A köles, a rozs, de főképpen a datolya a legfontosabb termékek. Legelterjedtebb háziállat a teve, a kecske és a kövérfarkú juh; a ló és szamár ritka és drága. Vadon élnek a struc, a gazella, muflon, hiéna, sakál és a róka. A lakosság száma kb. 45.000, főleg nomád arabokból, tuaregokból, továbbá négerekből áll. Fővárosa Murzuk. Egyéb jelentékenyebb helységek : Szokna, Szemmu, Szirkhen stb. F. valószínűleg római gyarmat volt; a talált romok legalább erre vallanak; az arabok 667. foglalták el, s mikor Tripolisz török kormányzóság lett, 1841. Bakir bej F.-t Tripoliszhoz csatolta. ff. 1. a középkori jogi terminológiában a. m. a Corpus Juris Civilis megjelölése. A rövidítés állítólag a D (Digesta kezdőbetűje) vagy a görög Il(Pandekták kezdőbetűje) elferdített lemásolására vezethető vissza. f 2. ff, a kereskedésben a. m. nagyon Unom, legfinomabb. — 3. ff, a zenében a fortissimo rövidítése, a. m. nagyon erősen. ff