Révai Nagy Lexikona, 7. kötet: Etelka-Földöv (1913)
F - Fiálék - Fialla - Fialowski - Fiammingo - Fianarancsoa - Fianona - Fias - Fiasco
Fiálék — 476 — Fiálék (gör.), azok a csinos, oromzatos vagy toronyalakú végződések, melyekkel a csúcsíves építészet pilléreit — oromzatainak alsó sarkait — contrefort-jait stb. koronázza. Eredeti rendeltetésük az volt, hogy súlyukkal a támasztó pillér szilárdságát növeljék vagy egyensúlyban tartsák az erősen kiugró vízköpőket. Már a román építészet (l.az 1. ábrát) használja a F.-at.Nagy tudással alkalmazza és rendkívüli ízléssel képezi azokat ki a virágzó csúcsíves építészet. A F. legtökéletesebb példányainak egyikét a rheimsi székesegyház contrefortjainak végződésében csodálhatjuk (2. ábra), melynek szerkezeti hivatása egyszersmind teljes összhangban van a díszítés céljaival. Hasonló értelemmel és ízléssel épültek a roueni székesegyház F.és 1260 körül (3. ábra). Hazánkban a kassai, soproni, pozsonyi stb. műemlékeken találhatók igen ízléses F.-k. JP.-nak neveznek még egy lapos, fül- és szárnélküli ivóedényt. Fialla Antal, festő, valószínűleg Temesvárott született, Bécsben tanult, ahol 1842. aranyérdemérmet nyert egyik képére. 1848 körül már Temesvárott működött, de további sorsáról semmi adat sem maradt. Nem volt köznapi tehetség: több fönnmaradt képe (Lonovits József csanádi püspök, 1840; Fiatal lány mellképe, 1842.; br. Miller Ervin arcképe, 1848) tanúskodnak róla. V. ö. Békeszi, Temesvári művészek (1910). Fialowski Lajos, botanikus és nyelvész, szül. keleti Galícia Borscsov nevű városkájában 1846 dec. 5., megh. 1909 máj. 30. Tanulmányait a bécsi és budapesti egyetemen fejezte be. Két évet magánintézetben nevelősködvén, 1872. a soproni városi főreáliskolában, 1884. pedig a budapesti V. ker. gimnáziumban lett tanár. 1906-ban zavarodott elmével nyugalomba vonult. Irodalmi tevékenységét a természetrajz, kivált a botanika műnyelvének tisztázására fordította. Sopron, Vas, Veszprém és Győr vármegyében gyűjtött növénynevek, régibb nyomtatott, valamint kéziratos szójegyzékek révén a neológia szóalkotásainak, amelyektől a tudományok népszerűsítése lehetetlen. 1876-ban a Magyar Nyelvőr hasábjain hadat szent A természetrajz műnyelve, A népbotanika poézise, Csabairé cikksorozatával. A M. Tud. Akadémia támogatásával a magyar füvészet őseinek, Melius Péter, Beythe István, Beythe András munkáiban megállapítható növények földerítésével foglalkozott. Szerkesztette 1885-ben a Kertészeti Lapokat, 1889-ben jelent meg tőle Kémián fölépülő mineralógia és geológia veleje. Pedagógiai és természettudományi szaklapokba sok cikket írt. Fiammingo a. m. flamand, olasz elnevezése több németalföldi művésznek, akik Olaszországban tanultak és éltek, minek pl. Calvaert Denys, Coxie Michiel s mások. Fianarancsoa, Becileo madagaszkári tartomány fővárosa, (1901) 8179 lak. Francia gyarmat. Fianona, község Pisino-Mitterburg isztriai kerületi kapitányságban, (1910) 5667 lak., akik nagyobbára földmívelők és halászok. F. a régi római Fianona helyén áll, amelyről a Quarnero római nevét (Sinus flanaticus) kapta. Fiai, kisk. Sáros vm. girálti f.-ban, (1910) 139 rutén lak., u. p. és u. t. Girált. Fiasco (pl., ejtsd: fiaszko) a. m. üveg, bormérték Toscanában 1228 liter; továbbá olajmérték ugyanott 1 209 lit. F.-t csinálni, az üveg törékenységéből származó szólásmód, különösen az 1. ábra. Román fiálé, 2. ábra. A rheimsi székesegyház fiáléja. 3. ábra. A roueni székesegyház fiáléja. Fiasco