Révai Nagy Lexikona, 7. kötet: Etelka-Földöv (1913)

F - Fiálék - Fialla - Fialowski - Fiammingo - Fianarancsoa - Fianona - Fias - Fiasco

Fiálék — 476 — Fiálék (gör.), azok a csinos, oromzatos vagy toronyalakú végződések, melyekkel a csúcsíves építészet pilléreit — oromzatainak alsó sarkait — contre­fort-jait stb. koro­názza. Eredeti rendeltetésük az volt, hogy súlyukkal a tá­masztó pillér szilárdságát növeljék vagy egyensúlyban tartsák az erősen kiugró víz­köpőket. Már a román építé­szet (l.az 1. ábrát) használja a F.-at.Nagy tudással alkal­mazza és rendkívüli ízléssel képezi azokat ki a virágzó csúcsíves építészet. A F. leg­tökéletesebb példányainak egyikét a rheimsi székesegy­ház contre­fortjainak vég­ződésében csodálhatjuk (2. ábra), melynek szerkezeti hivatása egyszersmind teljes összhangban van a díszítés céljaival. Hasonló értelem­mel és ízléssel épültek a roueni székesegyház F.­és 1260 körül (3. ábra). Ha­zánkban a kassai, soproni, pozsonyi stb. műemlé­keken találhatók igen ízléses F.-k. JP.-nak nevez­nek még egy lapos, fül- és szárnélküli ivóedényt. Fialla Antal, festő, valószínűleg Temesvárott született, Bécsben tanult, ahol 1842. aranyérdem­érmet nyert egyik képére. 1848 körül már Te­mesvárott működött, de további sorsáról semmi adat sem maradt. Nem volt köznapi tehetség: több fönnmaradt képe (Lonovits József csanádi püspök, 1840; Fiatal lány mellképe, 1842.; br. Mil­ler Ervin arcképe, 1848) tanúskodnak róla. V. ö. Bé­keszi, Temesvári művészek (1910). Fialowski Lajos, botanikus és nyelvész, szül. keleti Galícia Borscsov nevű városkájában 1846 dec. 5., megh. 1909 máj. 30. Tanulmányait a bécsi és budapesti egyetemen fejezte be. Két évet ma­gánintézetben nevelősködvén, 1872. a soproni vá­rosi főreáliskolában, 1884. pedig a budapesti V. ker. gimnáziumban lett tanár. 1906-ban zavaro­dott elmével nyugalomba vonult. Irodalmi tevé­kenységét a természetrajz, kivált a botanika mű­nyelvének tisztázására fordította. Sopron, Vas, Veszprém és Győr vármegyében gyűj­tött növénynevek, ré­gibb nyomtatott, vala­mint kéziratos szó­jegyzékek révén a neológia szóalkotá­sainak, amelyektől a tudományok népsze­rűsítése lehetetlen. 1876-ban a Magyar Nyelvőr hasábjain hadat szent A termé­szetrajz műnyelve, A népbotanika poézise, Csabairé cikksoroza­tával. A M. Tud. Aka­démia támogatásával a magyar füvészet őseinek, Melius Péter, Beythe István, Bey­the András munkái­ban megállapítható növények földerítésé­vel foglalkozott. Szer­kesztette 1885-ben a Kertészeti Lapokat, 1889-ben jelent meg tőle Kémián fölépülő mineralógia és geoló­gia veleje. Pedagógiai és természettudomá­nyi szaklapokba sok cikket írt. Fiammingo a. m. flamand, olasz elnevezése több németalföldi művésznek, akik Olaszország­ban tanultak és éltek, minek pl. Calvaert Denys, Coxie Michiel s mások. Fianarancsoa, Becileo madagaszkári tarto­mány fővárosa, (1901) 8179 lak. Francia gyarmat. Fianona, község Pisino-Mitterburg isztriai ke­rületi kapitányságban, (1910) 5667 lak., akik na­gyobbára földmívelők és halászok. F. a régi római Fianona helyén áll, amelyről a Quarnero római nevét (Sinus flanaticus) kapta. Fiai, kisk. Sáros vm. girálti f.-ban, (1910) 139 rutén lak., u. p. és u. t. Girált. Fiasco (pl., ejtsd: fiaszko) a. m. üveg, bormér­ték Toscanában 1­2­28 liter; továbbá olajmérték ugyanott 1 2­09 lit. F.-t csinálni, az üveg töré­kenységéből származó szólásmód, különösen az 1. ábra. Román fiálé, 2. ábra. A rheimsi székesegyház fiáléja. 3. ábra. A roueni székesegyház fiáléja. Fiasco

Next