Révai Nagy Lexikona, 7. kötet: Etelka-Földöv (1913)

F - Fischer

Fischer — 545 — hatását árulják el, említendők: a bécsi Grabenen levő Szt. József- és Lipót-kutak, a Ferenciek terén levő Mózes-kút, a Josefinum udvarát díszítő Hy­giea-kút és egyéb díszkutak, melyek szobrai ólom­ból vannak öntve; apostolok, szentek szobrai a Szt. István székesegyházban, stb. Messerschmiedttel együtt F. készítette a savoyai hölgyalapítvány palotájának udvarában levő kút szobrászati dí­szét és ő restaurálta 1801. a Neuer Markton levő Donner-féle kút ólomszobrait. F. stílusára valla­nak a pozsonyi primási palota (ma városház) homlokzatát díszítő szobrok. 8. F., Karl, német történetíró és pedagógus, szül. Darmstadtban 1840 nov. 4., megh. 1906 jún. 22. Halléban. Főbb művei: Geschichte des Kreuzzugs Kaiser Friedrichs I. (Leipzig 1870); Geschichte der auswärtigen Politik und Diplo­matie im Reformationszeitalter (Gotha 1874); Die Nation und der Bundestag (Leipzig 1880); Fürst Bismarck, Parteilehren und Volkswohl (névtele­nül, Gotha 1881); Deutsches Leben und deutsche Zustande von der Hohenstaufenzeit bis ins Refor­mationszeitalter (u. o. 1884); Biblische Psycho­logie, Biologie und Pädagogik (u. o. 1889); Glau­ben oder Wissen (u. o. 1891); Grundzüge einer Socialpädagogik u. Socialpolitik (Eisenach 1892). 9. F­. Kuno, német bölcsész, az újkori filozófia híres történetírója, szül. Landewaldeban,Sziléziá­ban 1824 július 28., hol atyja pap volt, megh. Heidelbergben 1907 július 5. A bölcsészet magán­tanára lett Heidelbergben, hol előadásai nagy közönséget vonzottak. Az 1853. tanév vége felé a minisztérium eltiltotta az előadásoktól, ami akkoriban egész Németországban nagy feltűnést keltett. 1855-ig maradt F. Heidelbergben tudo­mányos feladatának élve, ekkor Berlinbe ment, hogy ott habilitálja magát, de a minisztérium nem adta meg hozzá az engedélyt. Végre a böl­csészeti karnak 1856. sikerült a királynak erre vonatkozó kedvező rendeletét kieszközölni, azon­ban F. akkor már a jenai egyetemre kapott meg­hívást. 1872-ben Heidelbergbe hivatott meg ta­nárnak, ahol a badeni nagyherceg titkos taná­csosi ranggal és 1886. az egyetem 500 éves jubi­leuma alkalmából excellenciás címmel tün­tette ki őt. Főműve a Geschichte der neuern Philosophie, mely 1854. indult meg s azóta több kiadásban jelent meg. 1897—1903. jubi­láris kiadása jelent meg tíz kötetben, ebben a sorrendben: 1. Descartes, 2. Spinoza, 3. Leibniz, 4—5. Kant, 6. Fichte, 7. Schelling, 8. Hegel, 9. Schopenhauer, 10. Bacon. A filozófia történeté­hez tartoznak még kisebb munkálatai, melyek közt vannak a Trendelenburg ellen írottak. Ezek e két kiváló embert kínos vitába keverték, mely­ből egyik sem került ki sértetlenül. Rendsze­res filozófiai művei: legelső munkája, Diotima, die Idee des Schönen (1849) és Logik u. Metaphy­sik oder Wissenschaftslehre (Heidelberg 1852, 2. kiad. 1865); továbbá beszéde: Ueber d. Problem der menschl. Freiheit (Heidelb. 1875). Irodalom­történeti és esztétika-kritikai művei: Lessing's Nathan d. Weise (Stuttgart 1864, 3. kiad. 1881); Lessing als Reformátor d. deutschen Literatur (2 kötet, 1881); Vortrage über Faust (1877); Shake­speare, Characterentwickelung Richardsin (1868); Ueber die Entstehung u. d. Entwickelungsformen d. Witzel (1871); Sh­akespeare und die Bacon-Mythen (Heidelberg 1895); Goethes Sonettenkranz (u. o. 1895-96, 2 köt.); Goethes Schriften (1895-1900,5 köt.); Shakespeares Hamlet (u. o. 1896); Das Verhältniss zwischen Willen und Verstand im Menschen (u. o. 1896); Der Philosoph des Pes­simismus (u. o. 1897); Grossherzogin Sophie von Sachson (u. o. 1898). Szép kitüntetésben része­sült, midőn Windelband F. 80. születésenapjának ünneplésére két kötetes munkát adott ki: Die Philosophie am Anfang des XX. Jahrhunderts, melyben kiváló filozófusok egyes fejezetekben a filozófia egyes ágainak jelen állapotáról és fejlő­déséről referálnak. P. a hegeli iskolából indult ki, de igen jelentékenyen eltávolodott mesterétől; leg­jobban nagy történeti művében, melyben a Hegel szellemében való konstruálásról egészen lemon­dott. Nagy érdeme F.-nek, hogy az elsők közül való, kik nyomatékosan utaltak újra Kant rend­szerére, amelyhez az újabb filozófiai kutatás annyi haszonnal fordult. 10. F.,Ludwig, német énekes,született Mainzban 1745 aug. 18., megh. Berlinben 1825 júl. 10. Korá­nak első basszus énekművésze volt; tüneményes (Diá terjedelmű) hangja számára írta Mozart a Szöktetés a Szerailból dalműben Oszmin szere­pét. Énekelt Münchenben, Olaszországban, Bécs­ben, Párisban, 1788 óta Berlinben. Gyermekei: Josef és Josefa szintén neves énekesek voltak. 11. F., Ludwig Hans, osztrák festő, rézkarcoló és író, szül. Salzburgban 1848 márc. 2. A bécsi művészeti akadémián tanult, azután hosszú uta­zást tett Olaszországban, a Keleten, Egyiptom­ban, Észak-Afrikában és eközben készített váz­latait különböző folyóiratokban értékesítette. A bécsi sokszorosítóművészeti társulat megbízásából rézmetszésű és rézkarcú tájképsorozatokat ké­szített, köztük ausztriai és magyarországi törté­neti tájképeket. A bécsi természetrajzi múzeum számára kilenc dekoratív tájképet festett. Egyéb képei: Aranyszarv, Holdvilágos és a pusztában, Erdő a Himalája mellett. Számos akvarelltájképet festett és részt vett több néprajzi mű illusztrálá­sában. Bécsben megjelent Die Technik der Aquarellmalerei c. könyve számos kiadást ért meg. Ő alapította 1889. a Wiener Aquarellisten­klub-ot. 12. F., Ottó, német perjogász, szül.Lüdenscheid­ben 1853 márc. 30.1881-ben magán-, 1883. rend­kívüli, 1884. rendes tanár lett Greifswaldban, 1890. Boroszlóban. Nevezetesebb művei: Lehr­buch des preussischen Privatrechts (Berlin 1887); Bürgerliches Gesetzbuch nebst Einführungsge­setz (kézi kiad. Heule­ ver­ München 1898,8. kiad. 1909); Die Gesetzgebung betroffend die Zwangs­vollstreckung in das unbewegliche Vermögen im Reiche und in Preussen (5. kiad. Berlin 1907 Krech-hel); Grundbuchordnung für das Deutsche Reich (5. kiad. u. o. 1909). 13. F. Ottó, német kémikus,szül.Enskirchenben 1852 nov. 28. Erlangenben volt egyetemi tanár, F. Emy utóda. Számos tudományos munkájában főkép a szerves festékanyagokkal, és F. Emillel együtt a trifenilmetán-származékokkal foglalko­zott. 1881-ben a kab­inban az első mesterséges Révai Nagy Lexikona. VII. köt. 35 Fischer

Next