Révai Nagy Lexikona, 8. kötet: Földpálya-Grec (1913)
F - Förster
Förster fiássággal bízták meg s 1880. vontatási helyettes főnök, 1881. központi műszaki és műhely-szolgálati főnök lett. 1884-ben biztosnak nevezték ki a vasúti és hajózási főfelügyelőséghez, ahol csakhamar főfelügyelővé lett s midőn a magyar kir. államvasutak budapesti gépgyáránál és az evvel egybeolvasztott diósgyőri m. kir. vas- és acélgyárnál az igazgatói állás megüresedett, e helyre 1890. F.-t nevezték ki. E minőségében a két gyárat fokozatosan fejlesztette és tökéletesítette. Diósgyőrött az alakos acélöntése alatta fejlődött fontos iparággá. A társadalmi életben is élénk részt vesz, mint az általa alapított Magy. vasművek és gépgyárak országos egyesületének elnöke, 1896. miniszt. tanácsosi címet, 1906. pedig magyar nemességet kapott. Förster, 1. Albán, cseh-német zenész, szül. Reichenbachban 1849 okt. 23. Drezdában tanult; hangversenymesterből több helyen karnagy lett, 1893. Dessauban. Operáit (Das Flostern 1875, Die Mädchen von Schilda 1887, s'Lorre 1891. Drezdában) a német közönség kedvelte. 2. F., Arnold, zoológus, 1. Foerst. 3. F., August, német anatómus, szül. Weimarban 1822 júl. 8., megh. Würzburgban 1865 márc. 10. Kora ifjúságában az entomológiával és a botanikával foglalkozott, orvosi tanulmányait Jenában végezte. 1852-ben Göttingenben volt a kórbonctan tanára, 1856. Würzburgban Virchow tanszékét foglalta el. F. kiváló érdemeket szerzett a kórboncolástan, különösen azonban a kórszövettan terén, melynek irodalmát számos dolgozattal gazdagította. Búvárlatai eredményeit leginkább az Archív f. path. Anat., a Wiener med. Wochenschr. és a Würzburger med. Zeitungban tette közzé. Tankönyve: Lehrbuch der pathol. Anatomie 1875-ig tiz kiadást ért s magyarra fordítva is megjelent a m. orv. könyvkiadó társulat kiadványai között. Handb. der pathol. Anatomie c. munkája szintén két kiadást ért. 4. F., August, német színész és színigazgató, szül. Lauchstadtban 1828 jún. 3., megh. a Semmeringen 1889 dec. 22. Halléban eleinte teológiát tanult, de aztán a színészi pályára lépett. Több német városban színészkedett, 1883. a berlini Deutsches Theater társigazgatója, 1888. a bécsi Hofburgtheater igazgatója lett. Főkép jellem- és apa-szerepekben tűnt ki s kiváltképen természetességét dicsérték. Fia, F. August, szintén jeles színész. 5. F., Emil, osztrák építész, F. 11. fia, szül. Bécsben 1838 okt. 18., megh. 1909 febr. 14. A berlini akadémián tanult, azután atyjának lett munkatársa. Nagy része volt a Bécsben 1866 után erősen fellendült építészeti tevékenységben. Sok bank-, szálloda- és magánpalotát épített, többnyire olasz renaissance stílusban. F. műve volt a bécsi Ringtheater, amely 1881. leégett. Részt vett a bécsi Hofburg helyreállításában és átépítette a Belvedere-palotát. Az osztrák belügyminisztériumban vezetése alatt álló műszaki irodából sok középület terve került ki. G. F., Ernst, német festő és művészettörténetíró, F. 8. öccse, szül.Münchengasserstadtben 1800 ápr. 8.,megh.1885 ápr.29.Corneliusnak volt tanítványa és mint festő résztvett mestere nagy müncheni munkáinak kivitelében, utóbb azonban, a Miksa bajor trónörökös megbízásából Olaszországban tett útjának hatása alatt, művészettörténettel kezdett foglalkozni. Művei közül, melyeket többnyire maga illusztrált, még ma is használatosak: Beiträge zur neueren Kunstgeschichte (Leipzig 1836); Denkmale deutscher Baukunst, Bildnerei u. Maierei (u. o. 1855—69,12 kötet); Geschichte der deutschen Kunst (u. o. 1851—60, 5 köt.); Raphael (u. o. 1867—69); Geschichte der italienischen Kunst (u. o. 1869—78, 5 köt.); Denkmale italienischer Maierei (u. o. 1870—82,4 köt.); Peter von Cornelius (Berlin 1874) stb. 7. F., Franz, német jogtudós, szül. Boroszlóban 1819 júl. 1., megh. Berlinben 1878 aug. 8. Volt tanácsos a porosz igazságügyminisztériumban és titk. főkormánytanácsos a kultuszminisztériumban. Főműve: Theorie und Praxis des heutigen gemeinen preussischen Privatrechts auf der Grundlage des gemeinen deutschen Rechts (Berlin 1865—72, 4 köt.) számos kiadást ért. 8. F., Friedrich Christoph, német történész és költő, szül. Münchengasserstadtben 1791 szept. 24., megh. Berlinben 1868 nov. 8. Korner fegyvertársa volt a Lützow-féle szabadcsapatban; majd 1817. politikai iratokért haditörvényszék elé állíttatván, a királyi szolgálatból elbocsátották. Számos történeti munkát írt, ezek közül nevezetesebbek: Der Feldmarschall Blücher u. seine Umgebungen (2. kiad. Leipzig 1821); Albrecht von Wallenstein (Potsdam 1834); Die Höfe u. Kabinette Europas im 18. Jahrhundert (u. o. 1836—39). Azonkívül Peter Schlemihls Heimkehr című művében folytatta a Chamisso ismert költeményét. Shakespeare több drámáját lefordította s Gustav Adolf címen egy drámát írt. Hagyatékából megjelent önéletrajzának kezdete Kunst u. Leben címen (kiadta Kletke, Berlin 1873). 9. F., Friedrich Wilhelm, pedagógus, 1. Foerster, 18 10. F., Heinrich, boroszlói hercegpüspök, szül. 1800 nov. 24., megh. 1881 okt. 20. A XIX. sz. első felében a legkiválóbb német katolikus egyházi szónokok egyike volt. 1837 óta mint székesegyházi hitszónok Boroszlóban működött. Az 1848-iki frankfurti országgyűlésen és a würzburgi zsinaton részt vett és 1853. boroszlói hercegpüspök lett. A vatikáni zsinaton ellenzéki volt, de utóbb alávetette magát. A kultúrharc folyamán egyházmegyéje osztrák részeibe menekült, mire 1875. püspökségének porosz Sziléziában fekvő területétől megfosztották. Több homiletikai és hitbuzgalmi munkája jelent meg. 11. F., Ludwig, német építész, szül. Bayreuthban 1797., megh. 1863 jun. 16. Münchenben és Bécsben tanult. Sokat dolgozott együtt Hansen Theophillal (bécsi fegyvermúzeum) és fontos szerepet játszott Bécs építészeti életében, így városbővítési stb. terveivel is. Művei közül, melyek többnyire a román, bizánci és mohamedán építészet elemeit értékesítik, említendők: a bécs-gumpendorf ev. templom, a bécsi és a budapesti dohányutcai zsinagóga (1861), sok magánház stb. 1836 óta kiadta az Allgemeine Bauzeitung c. folyóiratot. 12. F., Richárd, német régiségbúvár, szül. Görlitzben 1843 márc. 2., megh. Boroszlóban 1902 - 27 — Förster