Révai Nagy Lexikona, 8. kötet: Földpálya-Grec (1913)

G - Galambod - Galambok - Galambok - Galambos - Galambos - Galambposta - Galambsaláta - Galambsneff - Galambürülékek - Galambvirág - Galam-gummi - Galam-vaj - Galan - Galand - Galandféreg - Galandféregkór - Galandférgek

Galambod szerezni. De aztán Nándorfehérvár elvesztése (1521) után G. is végkép elveszett Magyarországra nézve. Most csak romjaiban állanak a Duna hul­láma fölé vadregényes sziklafokon emelkedő vár­falak. A sziklák odúiban az ú.n. kolumbácsi legyek tanyáznak. Galambod, kisk. Maros-Torda vm. marosi felső j.-ban, (1910) 486 magyar és oláh lak., u. p. Mezőcsávás, u. t. Maros-Vásárhely. Galambok, 1. Galambfélék. Galambok, kisk. Zala vm. kanizsai j.-ban, (1916) 1906 magyar lak.; postahivatal, u. t. Ko­márváros. Galambos (azelőtt: Holubina), kisk. Bereg vm. szolyvai j.-ban, (1910) 1321 rutén és német lak., u. p. és u. t. Szolyva. Galambos, 1. Márton, orvos, szül. Selmecz­bányán 1820 ápr. 15., megh. Pozsonyban 1872 szept. 6. Tanulmányait a pesti egyetemen végezte s 1846. sebész-szülészmesteri, később állatorvosi oklevelet nyert, 1858. pedig orvosdoktorrá avat­ták. 1847 óta az állatorvosi tanintézetben műkö­dött, hol 1863. ny. rendes tanárrá nevezték ki. Eleinte sok különféle tárgy előadásával bízták meg, későbben a kór- és gyógytant, a kórbonctant és gyógyszertant tanította. Említésre méltó, hogy G. tapasztalta először (1861), hogy a keleti marha­vész ragálya a juhra és kecskére is átragad. Pon­tosabb munkája: Gyógyszertan állatorvosok és mezei gazdák számára stb. (Pest 1871); A ragá­lyos keleti marhavésznek átvitele juhokra (Gyó­gyászat, 1862). 2. G., 1. Egressy. Galambposta, 1. Madárposta. Galambsaláta, 1. Ranunculus. Galambszeri, a veszekedő sárfutó (Tavancella pugnax L.) népies neve. L. Sárfutó. Galambürülékek. A baromfiürülékek közt leg­értékesebbek, mert nitrogén és foszforban leggaz­dagabbak, mivel a G. majdnem kizárólag szer­ves eleséggel él. Belga tenyésztők szerint egy galamb évi ürüléke átlag 2­8 kg. A G. a műtrá­gyák alkalmazása előtt igen keresettek voltak s a kertészetben most is nagy becsben állanak, s a keverék (komposzt) trágyák tartalmának javítá­sára használják. Galamb virág (növ.), I. Isopyrum. Galam-gummi (növ.), a szenegál-gummi egyik fajtája, a Szenegál-folyó felső folyásának a vidé­kéről. Galam-vaj, 1. Butyrospermum és lilipe. Galan (spany.) a. m. szerető. Galand, a népnyelvben a. m. pántlika. Galandféreg, 1. Galandférgek. Galandféregkór, a háziállatok galandférgek okozta betegsége. Leggyakrabban fiatal juhok be­tegszenek meg G.-ban, ami nedves időjáráskor járványossá lehet és sok elhullást okozhat. Elő­idézője rendszerint a Taenia (Moniezia) expansa Rud., amely 4—10 m. hosszúra is megnő s érett ízei 16—30 mm. szélesek. Fejlődése ismeretlen, valószínűleg a nedves legelőn szedik fel a juhok a fejletlen alakját. Nagyobb számban való beván­dorlása esetén bélhurutot, táplálkozási zavarokat, lesoványodást, vérfogyottságot okoz. Ha elzárja a bélcsatornát, rövid idő alatt megöli, máskülön­ben lassabban meríti ki a beteget. Kutyákban a Dipylidium caninum L., Taenia serrata Goeze, T. marginita Batsch, T. coenuru­s Sieb., T. echi­nococcus Sieb. okozhat gyomor- és bélhurutot, ami lesoványodásban nyilvánul s néha ideges jelensé­gekkel szövődik, kivált ha a bél űrét elzárják e férgek. Madarakban különösen a Davainea-nem­hez tartozó fajok idéznek elő súlyos, nem ritkán járványos betegséget, mert a szívókáikat kör­nyező horgok segélyével befúródnak a bél falába. Lovak és szarvasmarhák ritkán betegszenek meg G.-ban. A férgek elhajtására terpentinolaj, ka­mara, aetheres páfránykivonat stb. használható, az állat nagyságának megfelelő adagban, utána pedig hashajtószer. A betegség ellen való véde­kezés céljából a juhokat távol kell tartani a fer­tőzött legelőtől, a kutyáknak pedig ne adjanak növényevő állatokból származó részeket nyers állapotban, mert ezekkel szedik fel az ú. n. hólyag­férgeket. Gondoskodni kell azonkívül a kiürülő férgek megsemmisítéséről. L. még Galandférgek, Galandférgek (Cestoda). A laposférgek osztá­lyának egyik rendje, hosszúra nyúlt, lapos testtel. Vannak csupán néhány milliméter és 40—50 m­ hosszúak is. Testük mellső végén úgynevezett fe­jük van, amelyen különböző fejlettségű tapadó­szerveket találunk s ezek vagy csupán bizonyos számú, formáj­ú és szerkezetű, hosszúkás vagy ke­rek szívókorongokból állanak, vagy pedig ezek mellett még horogkoszorúkból is. A horogkoszo­rúk v. a szívókorongoktól körülzárt téren,illetőleg a rostellumon sorakoznak, v. pedig a szívókoron­gokon (Acanthobothrium). A kis fejet s az utána következő, leggyakrabban elvékonyodott nyakat együtt scolex-nek v. dajkának nevezik. A fej és nyak mögött a féregnek tulajdonképeni teste kö­vetkezik s ez a legtöbb esetben ízekre van tagolva. Az egyes ízek annál nagyobbak, mennél távolabb állanak a dajkától (scolex) s mennél közelebb van­nak a G. egész testének a hátulsó végéhez és közöt­tük a legidősebb az utolsó és a legfiatalabb a köz­vetlenül a dajka mellett fekvő. A G. testének ízeit proglottis-eknek nevezik. E proglottisek minde­nikében ugyanazon szerveket, s köztük az ivar­szerveket is találjuk, mindannyit mintegy teljes egészükben ismétlődve s így minden egyes prog­lott­s jóformán önálló állat egyenként szerepel, főleg mivel a legidősebbek, vagyis a láncolat vé­gén levők, leválva hosszabb vagy rövidebb ideig önállóan is meg tudnak élni. A G.-t tehát egy ál­latláncolatnak tekinthetjük, melynek egyes egyé­neit a dajka (scolex) bimbódzás útján hozza létre. De nem mindegyik G.-en találjuk meg az elkülö­nített proglottiseket, mert egyes esetekben (rn­gula) ezek egymással teljesen összenőttek s nem is válnak el egymástól, sőt vannak olyanok, amelyeknél az ivarszerv nem ismétlődik s csupán egy van az egész állat belsejében. Bőrük vékony kutikula, alatta vékony hámréteggel és hossz­irányú izomrostréteggel. Ezen belül a test pa­renchymszövete van, amely magában foglalja az összes szerveket A szervek között legfontosabbak az ivarszer­vek. Minden egyes proglottisben hím és női ivar­szervet találunk, csak a Dioecocestus Fullim. váltivarú. A hímivarszerv számos apró, gömb­ — 301 — Galandférgek

Next