Révai Nagy Lexikona, 8. kötet: Földpálya-Grec (1913)
F - Földpálya - Földpát
F. Földpálya, 1. Ekliptika, Földpát (ásv.), az ásványvilágnak legfontosabb tagja ; azt lehet mondani, hogy a legközönségesebb ásvány. A földkérget alkotó eruptív kőzetek és kristályos palák majdnem mind tartalmaznak tekintélyes mennyiségű P.-ot. A F.-ok tulajdonképen egy egész családot alkotnak, amelynek számos tagja van. Közös összekötő kapocs a F.család tagjaira nézve a két kitűnő hasadási irány, amelyek egymásra merőlegesek vagy közel merőlegesek és a hasonló kémiai összetétel. Beosztásuk két nagy csoportba történik: I. Egyhajlású F. vagy ortoklász, káliumaluminiumszilikát, képlete: KAlSiaOs. Az ortoklásznak következő fajtái vannak: 1. Adulár, fennőtt, színtelen-fehér, erősen fénylő, átlátszó vagy áttetsző szép kristályok. Bizonyos irányban gyakran szép kékes fényt mutat, az ilyeneket domborúra csiszolva (gömb vagy elliptikus alakban), ékkőnek használják holdkő néven. Előfordul a kristályos palák repedéseiben gyakran az Alpokban, ritkán nálunk Szilágysomlyón és a Szebeni Kárpátokban; igen ritkán az érctelérekben: Felsőbányán, Verespatakon, Botosbányán, Selmeczbányán ; 2. közönséges ortoklász (pegmatolit), fehéres, szürkés, vereses, alig fénylő, nem átlátszó, igen közönséges kőzetalkotó ásvány, amennyiben lényeges elegyrésze a gránitnak, szienitnek, porfirnak, kvarcporfirnak, gnájsznak, stb.; 3. szanidin vagy üveges F., amely az ortoklásztól csakis erős üveges fényével és repedezett külsejével tér el, átlátszó vagy áttetsző. Mállás és posztvulkanikus átalakulás révén az ortoklászból kaolin lesz. Az ortoklászt felhasználják a porcellángyártásnál. Mállási termékei letűnő talajt adnak. Az ortoklásznál háromféle ikerkristályt ismerünk: 1. a Ravenói, 2. a Karlsbadi és 3. a Mansbachi ikertörvény szerint. II. A háromhajlású F.-ok, amelyeket két csoportba oszthatunk: 1. Háromhajlású kálium-F., a mikroklin, amely kémiailag azonos az ortoklásszal. A mikroklin közönséges elegyrésze a gránitoknak, szieniteknek, eleolitszieniteknek (Ditró, Csík vm.), ritkán a porfiroknak és gyakran a gnájszoknak, kristályos paláknak, porfiroidoknak. A zöld Amazonkő (Ilmencegység, Pikes Peak Coloradóban) szintén mikroklin, ékkőnek használják. 2. Háromhajlású nátrium-kalcium-F.-ok vagy plagioklászok. Nevüket onnan kapták, hogy a két kitűnő hasadási irány egymással ferdeszöget zár be. A plagioklászok a tiszta nátriumalumoszilikátnak és a kalciumalumoszilikátnak NaAlSi308 és CaALSi,08 izomorf keverékéből állanak. A tiszta NaAlSi308 albit néven, a tiszta CaALSijjOg anortit néven ismeretes. Az albit (Ab) és anortit (An) sokféle lehetséges keverékei részben névvel is meg vannak jelölve: Ab—AbjjAns oligoklász, AbgAnj—A^Ar^ andezin, AbjA^—A^An, labradorit, AbjAns—An bytownit. A plagioklászkristályok többnyire az oldallap szerint táblásak. Igen gyakoriak az ikerkristályok és pedig két törvény szerint: a) albit-ikertörvény: ikerlap az oldallap, többnyire poliszintetikus ikrek, felismerhetők kőzetekben is a bázis ikerrostozottságán; b) periklin-ikertörvény : ikerlap az ortotengelyre merőleges. Az albit színtelen, fehér (innen a név), sárga, zöld és barna, üvegfényű. Fennőtt kristályokban a szilikátkőzetek hasadékain, az Alpok számos pontján és Elba szigetén terem. Bennőtt kristályok a tömött dolomitokban. Az eruptív kőzetekben ritkán fordul elő, de annál gyakoribb a kristályos palákban, gnájszokban, zöld palákban. Hazánkban gyönyörű szép albitkristályok találhatók sziderit társaságában Gömör vmegyében Sajóházán. Anortit, többnyire fehér v. színtelen üvegfényű. Fennőtt kristályok a Monte-Somina bombáiban (Vezúv). Fennőtt kristályok a bázikus eruptiv kőzetekben (diorit, gabbro, diabáz, norit, peridotit, bazalt, andezit), pl. az Aranyihegyi andezitben (Piskivel szemben). Oligoklász, szürke, sárga, fehér, zöld, zsírüvegfényű ; igen elterjedt az eruptív kőzetekben: gránit-, szienit-, diorit-, poritrit-, andezit-, gnájszban. Nálunk nagyobb kristályok a ditrói (Csík vm.) szienitben. Andezin leggyakoribb az andezitekben, hazánkban rendkívül sok helyen , poritritekben, bazaltokban. Labradorit, az oldallapon sokszor gyönyörű szép színjátszást mutat (labradorizálás). A F.-oknak van még néhány ritkábban előforduló tagja is: Gelsian, egyhajlású bárium-F., képlete : BaAl2Si208. Sósavban kocsonyává oldódik. Kristálytanilag azonos az ortoklásszal, míg kémiai összetétele az Révai Nagy Lexikona, VIII. ket.